Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 146-171. szám)

1923-07-24 / 165. szám

1923. julius 24. rí——

I Mimt&K Egy kislány tragédiája a buzatéri körhintánál. Egy zenész dobverővel agyonütötte. Nyíregyháza, julius 23. Saját tudósítónktól. Az elvadult erkölcsök ujabb megnyilvánulásáról kell beszámolnunk. Egy ártatlan kisleány életét oltotta ki a szerencsétlein végzet, mely láthatatlanul ott leselkedik mindnyájunk háta mögött. Az eset a buzatéri körhintánál történt tegnap este. A körhintánál, mely részeg, duhaj legények és tenyerestalpas cselédlányok vasárnapi találkozóhelye. Visitás. hancurozás, lökdösődés, néha verekedés a lányért, akinek kivasalt szoknyája zászlóként lobog a körhinta forgásában. Ide nem volna szabad gyereket engedni, mert ha valami baj történik, abban jiagy része van í a szülői gondatlanságnak. | Vasárnap este 7 órakor zajos vígság ural kodott a buzatéri körhintánál. A hintázásnak sok nézője is akadt, különösen gyerekek. Köztük volt a 8 éves Weisz Irén is, akinek édesatyja cukorkakereskedő, s a Városházépületben van üzlete. A gyerekek közül sokan rakoncátlankodtak, ami az egyik zenészt névszerint Erdős Imrét, nagyon felingerelte. Erdős a dobverőjével rá akart ütni egy cigánygyerekre, aki azonban félreugrott, s igy az ütés Weisz Irént találta. A dobverő épen a szive fölött ütötte meg a szerencsétlen kislányt, aki nyomban elájult és félóra múlva meg is halt. Az orvos véleménye szerint bolső elvérzés okozta halálát. A rendőrség a brutális zenészt letartóztatta. Telekadományozás négy nyíregyházi vitéznek. Az ünnepélyes beiktatás augusztus 15-én lesz. Nyíregyháza, julius 23. A Nyirvidék tudósítójától

1 . ^ Szombaton délután 3 órai kezdetlel egy a katonai és polgári társadalom képviselőiből alakított szűkebb bizottság értekezletet tartott a városháza kis tanácstermében, melyen az augusztus 15-én tartandó vitézi beiktatás ünnepélyének részleteit beszélték meg. A vitézeknek juttatandó telket, amint egyik legutóbbi számunkban már jeleztük, Nyíregyháza nemes városa adományozta négy vitéz számára, melyek közzül egy-egy telekrészt a város négy keresztény felekezetéhez tartozó egy-egy vitéz fog elnyerni. Az ünnepségen részt vesz a vitézi szék kapitánysága, a polgári és közigazgatási Iraltóságok s a város közönsége. Az ünnepség a tűzoltó laktanya udvarán fog lefolyni. Az ünnepély kezdete 11 órakor lesz. v Az ünnepségen résztvevő hivatalos haÍLósájgit kiküldöttek a Városházán gyülekeznek, aholdr. Bencs Kálmán polgármes ter felikéri a megjelenteket, hogy vegyenek részt az ünnepségen. Innen indul el a menel az ünnepség színhelyére. Elől megy a katonazene, utána disszázad, a törzskapiitány a vitézi székkel; a helyi hatóságok képviselői, az érdeklődő közönség, a tűzoltók diszszakasza s végül egy lovas szakasz rekeszti be a felvonulók sorát. A tűzoltó laktanya udvarán épitetl nagy emelivényen a vitézi szék kapitányága, a felavatandó vitézek, a hatóságok képviselői foglalnak helyet. A katonazenekar a Hymnust játsza. Dr. Bencs Kálmán polgármester megnyitó b

e«.zédet mond. Egy helyi szónok üdvözli a törzskapitányt és a vitézekel. Utána a gazdatársadalom nevében Paulusz Márton mond Üdvözlő szavakat a vitézekhez. Az üdvözlő beszédek elhangzása után a lörzskapiíány jelképileg átadja a birtokokat várományosaiknak, melyei a vitézek egyike megköszön. Ezután a négy felekezet lelkésze egyenként megáldja a vitézeket. A kormányzót üdvözlik s a 'Hiszekegy hangjaival bezárják az ünnepséget. Lliána a gazdaotthonban szűkebb körű ebéd lesz. Francia vélemény Csehszlovákiáról. Parisból jelentik : Nagy feltűnést keltett Párisban egy »Larousse U ni versel« címen megjelent könyv,, amelynek irója az uj középeurópai államalakulatokkal foglalkozik. A legnagyobb terjedelmet Csehszlovákiának szentelte az iró, amelyről szószerint többek közt a következőket állapítja meg: »A Csehszlovák köztársaság fizikai, nemzeti és valiásnélküli államalakulat. A lakosság , háromötödét szlovákság alkotja, mely azonban feloszlik csehekre, szlovákokra, ruthénekre és rengyelekre, akik egymás szemében és egymás előtt a legkevésbbé sem szimpatiku- J sak. Maguk a csehek is éles eltentétben álla- J nak a katholikus csehekkel és szlovákokkal. j Ép ezért sem fizikai, sem nemzeti öszetartásról nem lehet beszélni. Az ország határai szintén a legrosszabbul sikerültek és igy megállapítható, hogy Csehszlovákia e pillanatban inem egyéb, mint az európai káros politikai kombinációk abszurd-produktuma«. A könyv természetesen magy elkeseredést okozott Csehszlovákiában, anol eninek visszhangját a »Bohemia« mutatja legjellemzőbben. A lap a könyvről és veiök kapcsolatba« a következőket irja vezetőhelyen : »0 mily nehéz lenyelni a keserű pirulát! Ami még akkor sem könnyebbj ha azt a jóbarát »nagy testvér« adja be, aki minden csodálatunkat j és tiszteletünket bírja, akiért mindqnt, de mindent hajlaindók voltunk feláldozni. Franciaország azonban ,ne játszón velünk. Különösen most me, amikor Anglia ellenében nagyon jó szolgálatot tehet neki Csehszlovákia«. (K. E. K.) Suhanesz Lajos bútorcsarnoka, Gör. katli. püspöki palota. Üileti telefon: S19. — Műhely telefon: 860. Ajánlja saját készítményt! mübnteralt és kárpitosmunkáit. Háló, ebédlő, Ariszoba, szalon, leányszoba, börbutorokban íz egyék bátorokban legnagyobb választék. Conrad Vei dt első kamara játéka szerdán a Városi 'Színház Mozgóban Búcsú a Margitán. Szétszórt apró tanyák közölt, a Hortobágy szélén magasan áll a templom. — Hiiltelen felszökő karcsú tornya finom, halvány, vonalakkal rajzolódik bele a szürkés horizontba. Körül, hajnalodó pusztákon valami meghatott, szeut csendesség nyugszik. Ma minden pásztorember templomba megy. Ünnepélyes komolysággal veszik fel a tiszta gyolcsruhát. — Ki lovon, ld szamáron, ki meg csak ugy, gyalogosan indul neki a hajnali szürkületben. Jókor kell elindulni. Messze van, meg aztán jó egy kicsit ott is nézelődni a buc.su száz nagyszerűsége közt, amilyen a seregő, a bazáros; ahoi a színes kalárist árulják, a mézeskalácsos. Lehet venni éd«s zamatu barackot, nyári piros almát. A pásztor ember nagy áhítattal veszi le zsiros kalapját a templom küszöbén s kicsit tétova ügyetlenséggel nyújtja bütykös ujjait az Urnák szentelt vize után. — LjájLszik, ritkán van alkalma ilyen tiszteletreméltó helyen megfordulni s zavartan köhentve ránt egyet-egyet a hátára vetett szűrön. Árpádházi boldog Margit képe függ az oltár felett. Előtte szerény kis virágok, szagos menta, mályva. A Szűz lábánál liliom. Lányok gondosan kikeményített ingvállal, kiterülő, b őszoknyákban illedelmes lesütött szemmel állnak a padok előtt s világért sem néznének fel a piros harisnyára húzott cipő orráról. A bucsu a puszták házasságközvetitője. Fitos oru, álmodozó szemű kis pusitai virágok, hetekkel előbb lázas izgalommal varrják a cakkos, tarka zsebbevaló kendőt és bizakodó kétkedéssel] találgatják: Nekem veszi-e a mézes szivet? El visz-e a seregőre. Es boldogan szisszennek fel, ha naptól barna kis kezüket megszúrja a tü: Büszke lesz rá, aki viseli. Mise ulán kezdődik az igazi bucsu. »Elgy ült-e a Panni, találgatja a legény. »Megnőhetett tavaly bucsu óta. Hátha el is kendőzte már valaki?« Pannii nem kendőzte et senki. Ott áll a lányok csapatában és szemérmes oldalpillantásokat vet a legény felé. »iGyüsz-e velem Panni a seregőre? — int neki a legény vállrándítással. »Mán mér ne mennék!!« — perdül elő a lány, csillogó szemekkel. Bizony, megnőtt lavajy óta. Az arca is liosszukásabb, a dereka is karcsúbb»De cifra keszkenőd van!! L'gyan kinek varrtad?« — kérdi a legény tréfás incselkedéssel. »Tudja azt kigyelmed...< — mondja a lány lángbaborult arccal. Felszállnak. A legény átfogja a leány derekát, merthát félős az asszonynép. A verkli szól ós ők boldog szédüléfjlel: élvezik pusztai életük nagy szenzációját (a sértőt. A mézeskalácsos előtt nagy a tolongás. Pironkodó örömmel! takarja a lány, a mézesszivel a zsebbevalóba. Mert azt nem szokás megenni. Azt hazaviszik és a komót felé akasztják a kis homályos tükör alá. Azután telnek az évek. Az asszony serdülő leánya valamikor megtalálja az* ütött kopott, színehagyott mézes szivet, megkérdi; Honnan ez édesanyám? Az aszszonynak talán egy pillanatra megáll a munka a kezében és az emlékezéstől fényes lesz a szeme, amint mondja: »A margitai bucsun vette az apád ezelőtt ti« zennvolc esztendővel.« Odor, Két kilogram búzáért kiirthatja patkányait. mert a világhírű biztos hatású p itkányirió szer újra kapható. Egy adag két kiló búza vagy annak napi ára. Kapható minden drogéria és gyógyszertárban. — Gyártja: „Standard" vegytisztító gyár Budapest, IV,, Kossuth Lajos-utca 14. szám. 3121-15-1