Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 146-171. szám)

1923-07-24 / 165. szám

1923. julius 24. rí—— I Mimt&K Egy kislány tragédiája a buzatéri körhintánál. Egy zenész dobverővel agyonütötte. Nyíregyháza, julius 23. Saját tudósí­tónktól. Az elvadult erkölcsök ujabb megnyilvá­nulásáról kell beszámolnunk. Egy ártatlan kisleány életét oltotta ki a szerencsétlein vég­zet, mely láthatatlanul ott leselkedik mind­nyájunk háta mögött. Az eset a buzatéri kör­hintánál történt tegnap este. A körhintánál, mely részeg, duhaj legények és tenyerestal­pas cselédlányok vasárnapi találkozóhelye. Visitás. hancurozás, lökdösődés, néha vere­kedés a lányért, akinek kivasalt szoknyája zászlóként lobog a körhinta forgásában. Ide nem volna szabad gyereket engedni, mert ha valami baj történik, abban jiagy része van í a szülői gondatlanságnak. | Vasárnap este 7 órakor zajos vígság ural kodott a buzatéri körhintánál. A hintázásnak sok nézője is akadt, különösen gyerekek. Köztük volt a 8 éves Weisz Irén is, akinek édesatyja cukorkakereskedő, s a Városház­épületben van üzlete. A gyerekek közül so­kan rakoncátlankodtak, ami az egyik zenészt névszerint Erdős Imrét, nagyon felingerelte. Erdős a dobverőjével rá akart ütni egy ci­gánygyerekre, aki azonban félreugrott, s igy az ütés Weisz Irént találta. A dobverő épen a szive fölött ütötte meg a szerencsétlen kis­lányt, aki nyomban elájult és félóra múlva meg is halt. Az orvos véleménye szerint bol­ső elvérzés okozta halálát. A rendőrség a brutális zenészt letartóztatta. Telekadományozás négy nyíregyházi vitéznek. Az ünnepélyes beiktatás augusztus 15-én lesz. Nyíregyháza, julius 23. A Nyirvidék tudósítójától 1 . ^ Szombaton délután 3 órai kezdetlel egy a katonai és polgári társadalom kép­viselőiből alakított szűkebb bizottság ér­tekezletet tartott a városháza kis tanács­termében, melyen az augusztus 15-én tartandó vitézi beiktatás ünnepélyének részleteit beszélték meg. A vitézeknek jut­tatandó telket, amint egyik legutóbbi szá­munkban már jeleztük, Nyíregyháza ne­mes városa adományozta négy vitéz szá­mára, melyek közzül egy-egy telekrészt a város négy keresztény felekezetéhez tar­tozó egy-egy vitéz fog elnyerni. Az ünnepségen részt vesz a vitézi szék kapitánysága, a polgári és közigazgatási Iraltóságok s a város közönsége. Az ünnep­ség a tűzoltó laktanya udvarán fog le­folyni. Az ünnepély kezdete 11 órakor lesz. v Az ünnepségen résztvevő hivatalos ha­ÍLósájgit kiküldöttek a Városházán gyüle­keznek, aholdr. Bencs Kálmán polgármes ter felikéri a megjelenteket, hogy vegye­nek részt az ünnepségen. Innen indul el a menel az ünnepség színhelyére. Elől megy a katonazene, utána disszázad, a törzska­piitány a vitézi székkel; a helyi hatóságok képviselői, az érdeklődő közönség, a tűz­oltók diszszakasza s végül egy lovas sza­kasz rekeszti be a felvonulók sorát. A tűzoltó laktanya udvarán épitetl nagy emelivényen a vitézi szék kapitányá­ga, a felavatandó vitézek, a hatóságok képviselői foglalnak helyet. A katonaze­nekar a Hymnust játsza. Dr. Bencs Kál­mán polgármester megnyitó b e«.zédet mond. Egy helyi szónok üdvözli a törzs­kapitányt és a vitézekel. Utána a gazdatár­sadalom nevében Paulusz Márton mond Üdvözlő szavakat a vitézekhez. Az üdvöz­lő beszédek elhangzása után a lörzskapi­íány jelképileg átadja a birtokokat váro­mányosaiknak, melyei a vitézek egyike megköszön. Ezután a négy felekezet lel­késze egyenként megáldja a vitézeket. A kormányzót üdvözlik s a 'Hiszekegy hang­jaival bezárják az ünnepséget. Lliána a gazdaotthonban szűkebb körű ebéd lesz. Francia vélemény Csehszlovákiáról. Parisból jelentik : Nagy feltűnést keltett Párisban egy »Larousse U ni versel« címen megjelent könyv,, amelynek irója az uj közép­európai államalakulatokkal foglalkozik. A legnagyobb terjedelmet Csehszlovákiának szentelte az iró, amelyről szószerint többek közt a következőket állapítja meg: »A Cseh­szlovák köztársaság fizikai, nemzeti és valiás­nélküli államalakulat. A lakosság , három­ötödét szlovákság alkotja, mely azonban feloszlik csehekre, szlovákokra, ruthénekre és rengyelekre, akik egymás szemében és egymás előtt a legkevésbbé sem szimpatiku- J sak. Maguk a csehek is éles eltentétben álla- J nak a katholikus csehekkel és szlovákokkal. j Ép ezért sem fizikai, sem nemzeti öszetartás­ról nem lehet beszélni. Az ország határai szintén a legrosszabbul sikerültek és igy megállapítható, hogy Csehszlovákia e pilla­natban inem egyéb, mint az európai káros politikai kombinációk abszurd-produktuma«. A könyv természetesen magy elkeseredést okozott Csehszlovákiában, anol eninek vissz­hangját a »Bohemia« mutatja legjellemzőb­ben. A lap a könyvről és veiök kapcsolatba« a következőket irja vezetőhelyen : »0 mily nehéz lenyelni a keserű pirulát! Ami még ak­kor sem könnyebbj ha azt a jóbarát »nagy testvér« adja be, aki minden csodálatunkat j és tiszteletünket bírja, akiért mindqnt, de mindent hajlaindók voltunk feláldozni. Fran­ciaország azonban ,ne játszón velünk. Külö­nösen most me, amikor Anglia ellenében na­gyon jó szolgálatot tehet neki Csehszlová­kia«. (K. E. K.) Suhanesz Lajos bútorcsarnoka, Gör. katli. püspöki palota. Üileti telefon: S19. — Műhely telefon: 860. Ajánlja saját készítményt! mübnteralt és kárpitosmunkáit. Háló, ebédlő, Ariszoba, szalon, leányszoba, börbutorokban íz egyék bátorokban legnagyobb választék. Conrad Vei dt első kamara játéka szerdán a Városi 'Színház Mozgóban Búcsú a Margitán. Szétszórt apró tanyák közölt, a Hor­tobágy szélén magasan áll a templom. — Hiiltelen felszökő karcsú tornya finom, halvány, vonalakkal rajzolódik bele a szürkés horizontba. Körül, hajnalodó pusztákon valami meghatott, szeut csen­desség nyugszik. Ma minden pásztorem­ber templomba megy. Ünnepélyes komoly­sággal veszik fel a tiszta gyolcsruhát. — Ki lovon, ld szamáron, ki meg csak ugy, gyalogosan indul neki a hajnali szürkü­letben. Jókor kell elindulni. Messze van, meg aztán jó egy kicsit ott is nézelődni a buc.su száz nagyszerűsége közt, amilyen a seregő, a bazáros; ahoi a színes kalárist árulják, a mézeskalácsos. Lehet venni éd«s zamatu barackot, nyári piros almát. A pásztor ember nagy áhítattal veszi le zsiros kalapját a templom küszöbén s kicsit tétova ügyetlenséggel nyújtja büty­kös ujjait az Urnák szentelt vize után. — LjájLszik, ritkán van alkalma ilyen tiszte­letreméltó helyen megfordulni s zavar­tan köhentve ránt egyet-egyet a hátára vetett szűrön. Árpádházi boldog Margit képe függ az oltár felett. Előtte szerény kis virágok, szagos menta, mályva. A Szűz lábánál li­liom. Lányok gondosan kikeményített ing­vállal, kiterülő, b őszoknyákban illedelmes lesütött szemmel állnak a padok előtt s világért sem néznének fel a piros harisnyára húzott cipő orráról. A bucsu a puszták házasságközvetitő­je. Fitos oru, álmodozó szemű kis pusi­tai virágok, hetekkel előbb lázas izgalom­mal varrják a cakkos, tarka zsebbevaló kendőt és bizakodó kétkedéssel] találgat­ják: Nekem veszi-e a mézes szivet? El visz-e a seregőre. Es boldogan szisszennek fel, ha naptól barna kis kezüket meg­szúrja a tü: Büszke lesz rá, aki viseli. Mise ulán kezdődik az igazi bucsu. »Elgy ült-e a Panni, találgatja a legény. »Megnőhetett tavaly bucsu óta. Hátha el is kendőzte már valaki?« Pannii nem kendőzte et senki. Ott áll a lányok csapatában és szemérmes oldal­pillantásokat vet a legény felé. »iGyüsz-e velem Panni a seregőre? — int neki a legény vállrándítással. »Mán mér ne mennék!!« — perdül elő a lány, csillogó szemekkel. Bizony, megnőtt lavajy óta. Az arca is liosszukásabb, a dereka is karcsúbb­»De cifra keszkenőd van!! L'gyan ki­nek varrtad?« — kérdi a legény tréfás incselkedéssel. »Tudja azt kigyelmed...< — mondja a lány lángbaborult arccal. Felszállnak. A legény átfogja a leány derekát, merthát félős az asszony­nép. A verkli szól ós ők boldog szédüléfj­lel: élvezik pusztai életük nagy szenzá­cióját (a sértőt. A mézeskalácsos előtt nagy a tolon­gás. Pironkodó örömmel! takarja a lány, a mézesszivel a zsebbevalóba. Mert azt nem szokás megenni. Azt hazaviszik és a komót felé akasztják a kis homályos tü­kör alá. Azután telnek az évek. Az asszony ser­dülő leánya valamikor megtalálja az* ütött kopott, színehagyott mézes szivet, meg­kérdi; Honnan ez édesanyám? Az asz­szonynak talán egy pillanatra megáll a munka a kezében és az emlékezéstől fé­nyes lesz a szeme, amint mondja: »A margitai bucsun vette az apád ezelőtt ti« zennvolc esztendővel.« Odor, Két kilogram búzáért kiirthatja patkányait. mert a világhírű biztos hatású p itkányirió szer újra kapható. Egy adag két kiló búza vagy annak napi ára. Kapható minden drogéria és gyógyszertárban. — Gyártja: „Standard" vegytisztító gyár Budapest, IV,, Kossuth Lajos-utca 14. szám. 3121-15-1

Next

/
Oldalképek
Tartalom