Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 146-171. szám)

1923-07-19 / 161. szám

2 JftiBmÉSL 1923. julius 19„ Nyíregyháza, julius 18. A Nyirvidék tudósítójától . Tegnap óta szokatlan, de érthető érdeklődéssel szemlélték a Kossuth térre vetődő járókelők a Meztey és Liskány cég üzletének kirakatát. Tegnap óta közszemlére van kitéve annak a bérpalotának a terv}rajza, melyet egy épitőkonzorcium a varos által megjelölt zöldségtéri telekre építtet. Mivel az épités gondolatával magunk is sokat foglalkoztunk, szakemberek előtt megnyitottuk lapunk hasábjait, ezt az építkezési tervet pedig az elgondolás első pillanatától kezdve figyelemmel kisértük, ugy gondoljuk, hogy hasznos szolgálatot teszünk olvasóközönségünknek ha tájékoztatjuk az építkezés munkájának egy nevezetes fordulópontjáról!. Felkerestük ezért Smiják István építőmestert s tőle az épületre vonatkozólag äz alábbi tájékoztatást nyertük. , A palota külső képe. A bérpalota három utcára néző fronttal épül. Homjokfrontja a Bujtos utcán lesz, metynek hossza 85 méter, a Zöldségtér felőli front 33 méler, a Hunyadi-utcai' front pedig 38 méter hosszú. A jelenleg deszkakerítéssel körülvett telekrész az építkezés folyamán ki fog bővülni, mert a város szabályozási utvonalia a tervek szerint a Zöldség-tér felé bővül. így az épület is az első eredeti tervnél nagyobb lesz több lesz a befogadó képessége. Az egész telek két egymással összefüggő, szímetrikus épülettömbbel lesz beépítve. A kétfelé osztódás akként fog történni, hogy a Bujtos utcai fronton középen egy 30 méter hosszúságú kert fog benyúlni az épületbe, itt az épületnek tehát U alakja lesz. Egyébként az épület a Bujtos és Hunyadi-utcák felől mindenütt 5 m. szélességű, kis gyepágyas kertecskével lesz körülvéve. Az épületnek két fő és két mellékbejárata lesz. A főbejáratokon melyek a Zöldségtérről és Hunyadi-uccáról nyílnak, kocsikkal is be lehet jutni a Kél épülettömb négyszögű udvarára. — A melliékbejáraitok a két főbejárattal szenitben a Bujtos-utca felől benyúló 30 méteres kertben lesznek. Ezen csak gy alog közlekedés bonyolódik le. Lesz ezenkívül az épületnek az emelettel való közlekedés számára két lépcsőháza. A főlépcsőház személyfellvonóra való felszereléssel van megalkotva, ezzel! szemben pedig mindkét udvarban van melléklépcső, melyen fát, szenet s egyéb könnyen piszkoló anyagot lehet felszállítani. Belső elrendezés A tervek szerint a földszinten üzlethelyiségek lesznek, melyek mindegyikéhoz egy-egy kis kézi raktár is csatlakozik. — Lesz pedig 17 üzlethelyiség és 2 iroda. Azonban a szükséghez mérten az "üzlethelyiségek száma a Bujtos ucca felől benyúló kertszakasznál még 11 üzlethelyiség gel megtoldható. Összesen tehát 30 üzleti célokat szolgáló helyiséget fogadhat magába. " Három emeleten Ijakásrészek lesznfck kizárólag és pedig 13 négy szobás, 12 háromszobás, 22 kétszobás ós 8 egyszobás lakás, összesen tehát 55 család számára lesz benne lakás biztosítva. Az egyes lakásrészek beosztása a legkényesebb igényeket is kielégítheti. Vegyük először a négy és háromszobás lakásrészeket. — Ezeknek van előszobája is. Az előszobából minden szobába nyillik ajtó s egyben a konyhába is. A konyhának ezenkívül külön kijárata van az udvari folyosóra s ezáltal elérhető az, hogy az előszoba tisztán tartható, a fát, szenet stb. egyenesen a konyhába lehet beszállítani. Ezekhez a nagyobb lakásrészekhez külön a lakásba beépített fürdőszoba és klozet is tartozik. A kisebb lakásrészek hasonlókép vannak megszerkesztve, ezekhez azonban nem a lakásba épített, hanem a folyosó egyik külön részében, a melléklépcső mellett elhelyezett együttlevő, de minden lakáshoz külön-külön szóló vizöblitéses klozet ál 11 rendelkezésre. Ez lenne nagyjából az, amit magyarázatképen el lehet mondani, hogy a közszemlére kitett tervrajzok könnyebben megérthetők legyenek. Ami a formát illeti melybe az épület öntve lesz, azt hisszük felesleges róla beszélni. Beszél róla á tervrajz maga. Külső architektúrája fővárosaias. Nem tulozunk egy cseppet sem ha azt állítjuk, hogy a nemes formájú, ha talmas épülettömb nemcsak a mai Nyíregyházának, hanem hosszú évek sora múlva is, ha már Nyíregyháza nagyvárosi diszt kap, akkor is disze lesz a városnak ez az épület. Ezalatt pedig nem egy-két emberöltőt, de két évszázadot is gondolhatunk . Az épület stílje modern, de minden szecesszió nélkül. Díszítései finomak, tultömöttség nélkül valók. Az épület négy sarokrészén az első és második emeleten a szobák kiugrást kapnak, melyek erkélylyé vannak kiképezve, mig a harmadik emelet kiugró része terraszt képez. Ezzel azt hisszük eleget is mondottunk. Egyébként az építendő s az épités iránt érdeklődő nagyközönség szives tudomására hozzuk azt is, hogy holnap, csütörtökön este 9 órai kezdettel a Kereskedők és Gazdák Körében megbeszélés lesz, melyen Pisszer János és Smiják István építészek az építkezés gazdaságosabb módozatairól és előnyeiről fognak előadást tartani. Erre az ankétre minden érdeklődőt szívesen látnak. A bérpalotára vonatkozólag pedig Smiják István Vay Ádám-utca 47. szám alatt llevő lakásán bárkinek szives rendelkezésére áll. Megjegyezzük még azt is, hogy a lakásrészek lejegyzése csaknem teljesen megtörtént s már csak kevés lakás és üzlethelyiség áll rendelkezésre. Suhanesz Lajos bútorcsarnoka, Gör. kath. püspöki palota. Üdeti telefon: S19. — Mflhely telefon: 8«S>. Ajánlja saját kószltményü műbuteralt és kárpitosmunkáit. Háló, ebédlő, áriszoba, szalon, leányszoba, bőrbutorokban iz egyéb bátorokban legnagyobb Tálaszték. Utijegyzetek. Irta: Dr. Borbély Sándor. II. — Göteborg junius 29—julius 1. A város, mely most iljyen impozáns módon ünnepli meg egy világkiállítás keretéhen alapításának háromszázados évfordulóját, Svédország legnagyobb és leg jelentékenyebb kikötője. A Göta folyó fjord / szerű torkolata, mely mélyen bele hasit a sziklás tömkelegbe, szinte parancsolólag jelölte ki erre a hivatásra. — Csakugyan a folyó partját réges-régen messze földről felkeresték már a vásárosok, hogy a belföld áruit a messze tenge rekről hozott javakkal- cseréljék ki. Ennek természetes folyományaként sűrűn támadt egyik telep a másik után s hogy e telepek hosszú időn át nem voltak képesek állandó jellegű községgé tömörülni, annak oka főleg a szomszédos népekkel vívott háborúk teremtette áldatlan viszonyokban keresendő. Midőn Gusztáv Adolf a tizenhetedik század elején a már Göteborgot megalapító tla, hogy Svédország nyugati partvidékén nagyszerű kikötőt teremtsen, erős várat is emelt körülötte, hogy annak védelmében a hajózás szabadon fejlődhes sék. Igy vált Göteborg Svédország nyugati kapujává. Innen keresett a svéd kereskedelem összeköttetést a tengerenlullal és ez az összeköttetés évek multán annyira bővült, a forgalom annyira emelkedett, hogy ez a szép kertváros a Skandináv államok legjelentékenyebb kikötőjévé fejlődött, melyet nemcsak a közeli államok hajói keresnek fel, hanem ahol a föld minden tájékáról idetévedt hajósnépek zászlóerdeje tarkállik s üdvözli a magasan lengő, sárga-kék svéd lobogót. Ha a város felett lefolyt három évszázadot tekintjük, a fejlődés szín te 'tüneményesen gyorsnak látszik. — Természetes, hogy ehhez a fejlődéshez a természet által nyújtott előnyökön kivül sok szorgalom, 'befektetés és céltudatos munka kellett. Ebben azonban nem voll hiány soha. Nem elégedtek meg a göleborgiak azzal, hogy mesterileg kiépítették a kikötő céljaira amúgy is kiválóan alkalmas, gránit torkolatot, hanem olcsó és jó utakat vágtak a szárazföld felé is. A tizennyolcadik század elején megcsinálták a Göta csatornát. Ez a csodálatos szépségekben gazdag vizi ut Göteborgból a Göta torkon át és a méltán világhírű trolhatlani vízesések és elektromos müvek mellett a Wenern és Wettern tavakba és onnan egészen a keleti tengerig vezel. Keresztben szeli át egész Svédországot s íz északi tengert a keleti tengerrel köti össze. Göteborg pedig nemcsak az ország belsejével, hanem Stockholmmal és a keleti kikötőkkel kerül általa közvellen és közeli, vizi érintkezésbe. Hogy a vasút feltalálása után Göterborg kiterjedt vasúti hálózat középpontja lett, az az elmondottak után szinte természetes. A város életerejét tápláló iparvidék, melyet szintén természeti kincsek, igy, 'főleg a fában és vasércekben való mérhetetlen gazdagság virágoztattak fel, szintén e kiváló közlekedési viszonyok következtében emelkedett mai jelentőségére. A természet kincseit a természet kincseivel, a vasércet a viz erejével dolgozzák fel a szerencsés svédek cikkekké, amelyek az egész világon ismertek és keresetiek. De nemcsak a vas, hanem a fa, celluloze papír ipar is rendkívül fejlett s ezek gyártmányai különösen a gyufa és a gépek, mindenütt híresek. nagy hurka-kolbász est a Bocskay-kertben! Szerdán és csütörtökön Pontos kiszolgálás ! Szolid árak t Kitűnő italok ! Elsőrendű cigányzene ! A zöldségtéri bérpalota tervrajzai elkészültek. 55 lakásra és 30 üzlethelyiségre van tervezve az épület. Az épület monumentális alakja 8 belső elrendezése egyaránt megnyerő. Csütörtökön este ankét lesz a bérpalota ügyével kapcsolatban.