Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 146-171. szám)

1923-07-01 / 146. szám

ur**«im«fjH»li «Alte* * v -sn «vi Káilay Miklós főispán megnyitotta a nyíregyházi iparostanulók kiállítását. Séta a kiállításon. — Az iparostanulók készítményei a céhrendszer remekbe készített müveire emlékeztetnek. A magyar alkotómunka, a nyíregyházi j iparoskultura ünnepérői, a Nyíregyháza várói ipartestületében jelentős eseményről, a tanoncmunka kiállítás megnyitásáról jövünk A kiállításon a városháza nagytermét teljesen betöltő müvek fogadják a megtekintőt, aki gyönyörködve és büszkén járja be a termet, amelynek remekbe készült tárgyai a magyar iparos ifjúság alkotóerejét dokumentálják. Nyíregyházán csendes elyoraultságban éli eddig az iparosság. Évtizedek teltek el anélkül, hogy a nagyközönség a város iparosaival közvetlenül szembe került volna, ugy, amiként ezt a kiállítások, az ipari tevékenység hatalmas serkentői, az alkotó lélek ambíciójának maximumra fokozoi lehetővé teszik. Évtizedes csendes vísszavonultság után most, vasárnap elénk lépnek kiváló iparosaink s a napfényre hozzák kincseiket, a mesterek tanítani, (nevelni tudását, a tanulók fogékonyságát, Ízlését, szorgalmát, iparos értékét jelző müveiket. Ez a nagy megmozdulás, amely minden másinál alkalmasabb fokozója a jóhirnévnek, a tekintélynek az ipartestület agilis, odaadó munkássággal a közért fáradó elnökének, Pisszer Jánosnak érdeme, akit ezért nemcsak a városnak, hanem szegény, árva (nemzetünk hálás elismerése illet. A kiállítás megszervezésében szorgalommal fáradó munkatársa voh Lakatos Lajos a kiállítást rendező bizottság elnöke, Kiss Gyula alelnök Berencsy István ipar- | testületi jegyző, akiknek szintén í nagy részük van a tainoncmunka-kiállitás si- j keiében. A kiállítás megnyitása í A tanonckiállitás gazdag anyagát mint- | eg}' 130 tanuló szorgalma biztosította. Ha a most nagy sikerrel rendezett kiállítás évről- . évre megismétlődik, ez a szám fokozódni fog mert még több szakma van, amely nincs a kiállításon képviselve. A kiállított tárgyak így is betöltik a városháza nagytermét. Vasá nap délelőtt élénk érdeklődés mutatkozik .-.j tanoncmunka -kiáll it ás iránt. Tiz órakor Iép be a kiállítási terembe Dr. Káilay Miklós Szabolcs- és Ung vármegyék főispánja, a kiállítás fővédnöke, akit lelkes éljennel fogad az iparosság. Itt látjuk Mikecz István alispánt, Dr. Bencs Kálmán polgármestert, Virányi Sándor vármegyei főjegyzőt, Majthényi Kiss Sándor államrendőrségi tanácsost, Dr. Radó Károly iparkamarai főtitkárt, Dr. Szesztay Zoltán vármegyei főügyészt, Báró Buttler Sándort, Dr. Klekr.er Károlyt, Szohor Pál városi főjegyzőt, Pelczer Zsigmond kerületi főfelügyelőt, Sikorszky István iparfelügyelőt. Rajtik Miklós iparhatósági biztost és társa- -i dalmi életünk számos érdeklődő, munkás J tagját. A kiállítás Tővédnökét Dr. Káilay i Miklós főispánt és a védnököket Pisszer Já- I nos ipartestületi elnök a következőkben üdvözli : A »Nyiregyházai Ipartestület« részéről rendezett mai tanancmunka-kiállitás védői tisztségeinek elfogadásáért, amikor köszönetet mondani szerencsés vagyok, egyben köszönetét tolmácsolom Testületünknek, hogy nagyon becses megjelenésükkel, a mi ünnepünknek fényt és díszt kölcsönözni méltóztattak. ' ; Az Ipartestületet a jnai kiállítás rendezésénél egy cél vezette. Az, hogy megcsonkított, szegény hazánk £me keleti végvárában tanúbizonyságot tegyünk egyrészt a tanonctartó iparosok oktatói készségéről, másrészt arról, hogy ez az oktató készség termékeny talajban vettetik el és ennek nyomán ki kell fejlődnie annak a terebélyes fának, amely hazánk ipari igényeinek kielégítését hivatott, hatalmas :>udárba növekedésével igazolni. Ez a szemünk előtt lebegő hatalmas sudár lesz felkiáltó jele és bizonyítója annak hogy bennünket meg lehetett területileg csonkítani, de elpusztítani, tehetetlenné tenni nem lehet, mert ezen az országcsonkon is életnek kell lennie, erővel teltnek, hogy szép Nagymagyarországunk ismét a miénk lehessen. Amit e kiállítás keretében bemutatunk, amit itt feltárunk, nem kíván hivalkodás lenni Mégcsak nem is kíván teljes erőnknek bemutatójaként feltűnni. Hiszen, a békeévek egyetlen egy kísérletét kivéve, újszerű ez nálunk. Mi azt kívánjuk az előbb mondott célon kívül, hogy e kiállítások rendszeresítésével, évről-évre számot adjunk azokról az eredményekről, amelyeket nagy célunk elérése felé, lépésről-lépésre teszünk. így méltóztassék jelen kiállításunkat megítélni, amihez kérem Méltóságodat, hogy e kiállításunkat megnyitni kegyeskedjék. Isten hozta Mindnyájukat ! Az elnök üdvözlő szavaira Dr. Káilay Miklós főispán a jelenlévők éljanétől fogadva válaszol. Az elnök üdvözlő szavait megköszönve rámutat, hogy a kiállítás jelentőségét nemcsak abban látja, hogy ez a kiállítás bemutatja ,hogy az. iparostanulók mennyit és mit tanultak. Itt ez a kisebbszerü szempont. A kiállítás nemcsak azt jelenti, hogy derék iparosokat nevelünk, jó mestereink és munkásaink vamnak, az ország ipara így gyarapodni fog. Enmek a kiállításnak jelentősége több, nagyobb mert az ország munkástársadalmának polgáriasulását s ezzel az ország abszolút erősítését dokumentálja. Az iparosság minden társadalmi réteg között a legfüggetlenebb polgárság zászlóvivője. Nemcsak ma, amikor olv sok szempont által van a függetlenség érintve, hanem a történelemben minden időben a független iparosság volt a polgárosodás előharcosa. Őseink fegyverrel hódították meg az országot, amelyet nemcsakhogy védőbástyákkal biztosítottak hanem azzaí is, hogy iparosokat telepitettek' le a városokban, mert tudták, hogy a fegyveres bástya mellett társadalmi, kulturális bástyára is szükségünk van és ebben a privilégiumokkal ellátott független ipari polgárság vezetett. Üdvözli a kiállításon buzgólkodó mestereket és ifjakat, akik nemcsak a kis csonkaország gazdasági életében tettek jelentős lépést, de lépést tettek imádott NagyMagyarországunk felé. Isten áldását kéri a kiállítást létrehozókra s azzal a kívánással nyitja meg a tanancmunka-kiállitást, hogy ez az iparos ifjúság mint boldog Nagymagyárország független polgársága élvezze szorgalma gyümölcseit. A lelkes éljennel fogadott megnyitó után Dr. Káilay Miklós főispán és kísérete megtekintette a kiállítást. A tanulóifjak müvei általános tetszést keltettek sőt nem egy ipari mii előtt elragadtatással időztek a szemlélők, mert valósággal remekbe ke^ cikkel, iparművészeti ízlésre valló gyal állottak szemben. Seta a kiáll. Sétát tettünk a kiállításon és leg'; sebben valamennyi mestert és tanulót kü!^ külön említenénk meg a legmelegebb elisr rés hangján. Miutáin azonban a kiállított tái^ gyak nagy tömege ezt lehetetlenné teszi, meg kell elégednünk azzal, hogy a legfeltűnőbb értékek előtt időzünk hosszasabban. Iklódi Mol"úr Zigmond^ Gyönyörködve időzünk a kiállításra kerülő női ruhák előtt. Mind Iklódi Molnár Zsig mond műhelyének magas színvonalát dicsérik. Mayer Hilda fehér grenadin ruháján értékes, szép- kézimunka dicséri a mestert és tanítványt. Azt a gyönyörű fekete grenadint, mesés török hímzéssel : Róna Borbála készítette. I(elcmen Margit díszmagyar leányruhája finom ízléssel, gonddal van kidolgozva, épp így feltűnően szép az a kék grenadin kosztüm is, amelyet Kocsis Teréz készített. A mester nevelői szempontjait élénken jellemzi ,hogy fiát, az V. gimnázisía íklódy Molnár Gyulát máris bevezette a magva/ iparos családokat jellemző lelkesedéssel végzett alkotó munkába. A kitűnő mesternek készülő ifjú pontos szabászati rajzot, magyar ruha tervezetet állított ki. Varga György. A terem közepén lévő asztalon gazdag rajzgyűjtemény van. Az iparos tanonciskola szakrajzai. Ezek a rajzmunkálatok általános meglepetést keltettek preciz és ízléses kidolgozásukkal. A rajz mesterét, Vargha György ipa rosta noncotíhonii igazgatót méltán illették a meleg elismerés szavaival. — Különösen feltűnnek Konkoly Zolíán rajzai. Lengyel Nándor. Állandóan sokan nézegetik a cukrászipar művészi szépségű remekeit, amelyeket Lengyel Nándor tanulói állítottak ki. Gyarmati Sándor cukorkosarában színes cukorvirágok finoman formált lepkék, cukorkigyó alko'nak művészi hatású színes egészet. Rosenthal Ernő pedig csokoládémasszából Nagymagyarország térképét formálta ki plasztikusan. Cukorvonal jelzi a csonka határt. Oít vannak a hegyek, folyók, városok. Elől színes cükorcimer és két csokoládékatona. Burger Ferenc. A pékipar remekei Burger Ferenc tanítványának, Herskov-cs Szerénának süteményei I A gyönyörű piro->

ra sült nagy fonatos keret-l ben művészi térbeosztással helyezkednek el| a szebbnél-szebb sütemények. Babies János.I A hires-neves magyar szíjgyártó mühe-l lyekből kerültek ki csak olyan tökéletes aiko-f tásuak, mint Babies János tanulóinak kéj szitményei. ;//>/•- P 'd gyönyörűen kidolgoj zott sárga ivyepiőt és kantárt, Siket péteÁ pedig egy mirídenkítől csodált tökéietességij vaskápás hámot készített remekbe. /(•ss Gyula\ Kidolgo isi •: -lilásban egyaránt ipar művészeti nívón árkainak Kiss Gyula iakatoj műhelyének készítményei. Borbély Sándol r.evü tanulójának gyönyörű zár-ját minden« a legkiválóbb ipari tárgyak közé sorolj?- I Konkoly Zoltán rozs: ;\i a anyagon fö-ényc[ sen uralkodó s/ellem clV ,dala., Kocsis \ászt diszitése a lakatos-ipaiX remeke. Suhmh^z J. és Feige A Suhanesz-mühelv l tanulói határozc iparmüvészi talentumról Vettek meggyőző nubizonyságot. Fermc'-i * o

s intarziás as tala, a mahagóni tü\ör, 'hahó Lajos tükörf fésü-doboza gyönyörű hi-| ikásaival naíj mesterek oroszlánkörme Vnutogatja. Kellemes, üd

itő szórakozó hely a Színházi vacsorák ! Kifünfc fajfao

ro] e sőra&ga konyl Esténkint Damu Béla zenekara hangversenyez. Szi/íházi vacsorá