Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 122-145. szám)
1923-06-19 / 136. szám
4 1923. junius 19. Valorizálni fogják az állami jövedelmeket. Hogy tervezi a pénzügyminiszter a gazdasági és pénzügyi helyzet szanálását. — flélyreható reformok várhatók a gazdasági életben. A sokféle szerencsétlen gazdaságpolitikai kísérletezés után végre most, amidőn már nem lehetett tovább várni a rosszul bélelt kabát kigombolásával, a pénzügyminisz ter bejelentette, hogy a kormány szakítani akar eddigi gazdasági és pénzügyi politikájával. r Mivel a gazdasági és pénzügyi reformokat csupán nagy vonásokban ismertette a pénzügyminiszter, alábbiakban fogjuk vázolni azon gazdasági és pénzügyi revíziót, amelyre nézve már hetekkel előtt megkezdték a pénzügyminisztériumban az előzetes tanulmányokat. Kállay szerint az állam gazdasági és pénzügyi reformjának főbb irányelvei : a tisztviselői létszámredukció, az állami jövedelmek szaporítása, egyes illetékek progreszsziv felemelése, az állami vállalatok rentabilitásának fokozása, gazdasági rendszerünk reformja és a deviza ellátás revíziója. ^ Az országos jelentőségű reform felsorolásából is kitűnik, hogy a kormány utoljára hagyja a gazdasági rendszerünk reforméját, az export-import korlátozások megszüntetését is ideértve és a devizaellátás könnyítését, ahelyett, hogy ezzel a mélyreható gazdasági reform sürgős életbeléptetésével kezdené meg az ország újraélesztését. A pénzügyminiszter terve szerint gazdasági rendszerünk reformját megelőzaiié az állami jövedelmek szaporítása,az illetékek progresszív felemelése "és az állami vállaltok rentabilitásának fokozása. A pénzügyi kormány tehát inem akarja megvárni gaztiasági rendszerünk revíziójának hatását, hogy a többet jövedelmező kereskedelmi üzletből préselje ki a többletadókat és illetékeket, hanem azt hiszi, hogy a kormány hibás gazdasági politikája folytán éveken át kereseti lehetőségeiben leszorított kereskedelem is képes egyik hónapról a másik hónapra kiizzadni az ujabb milliárdokat. A pénzügyminiszter nem árulta ugyan el azt, hogy miként képzeli az állami adók és illetékek rendszerének jelentős változtatását az állami jövedelmek szaporítását, azonban autentikus értesülésünk szerint a jelentőis változtatás nem lesz egyéb, mint az adók valorizálása. A pénzügyi kormányban ugyanis a korona rohamos árfolyamcsökkenése folytán felmerült azon gondolat, hogy a kivetett adókat hozzá kell rögzíteni az adó befizetése napján hivatalosain kimutatott korona árfolyamhoz. Hogy ez mit jelent, különösen az 1920—21. évekre utólag megállapított, de még ki nem vetett jövedelmi és vagyonadóknál, azt mindenki elképzelheti, aki utána számit annak, hogy mily különbség van a mostani és a két év előtti valutánk között ? Az adók valorizálásával a kormány mentesíteni fogja magát a korona időközi áresésétől, ami már maga is súlyos terheket fog hárítani a kereskedelemre és iparra. Az adók valorizálásának végzetes hatása azonban abban is megnyilvánul, hogy megindul minden téren a valorizálási folyamat. A korona elveszti még meglévő csekély értékalapját és mindenki valorizálni fog. Valorizálni fogják a köztisztviselők fizetését és varolizálni fogják a kofa élelmicikkének napj árát. A fixjövedelmüek helyzete javulni fog ugyan, mert a tisztviselői fizetések és a mun kabérek valorizálása azt jelenti, hogy közelebb fognak jutni — amint Ausztriában történt — a háború előtti életstandardjukhoz. A valorizálási folyamatot természetesen eddig még ismeretlen számjegyű államjegyek milliárdjainak kibocsátása kell, hogy megelőzzék, mert másként százezres tételekben a tisztviselők nem vehetnék fel fizetésüket. Az állami üzemek gazdaságosságának fokozásaként a pénzügyi kormány a korona mindenkori árfolyamához viszonyítva fogja megállapítani a vaisut, a posta, a telefon, távírda dijait. Ez ma például a vasútnál azt jelentené, hogy a Debrecen—Budapest viszonylatban a II. o. személyvonatjegy' dija a békebeli 10 koronát véve alapul 10—11 ezer korona lesz, illetve több, ha koronánk mai árfolyama tovább csökkenne. A valorizálás igy fog végig menni a vasúti teherszállítás díjtételein és a postai tarifákon, a dohány stb. árán keresztül. Mindenesetre szokatlan, hogy a mai kis : számokról a gyors átmenet a nagy, majd'nem osztrák nivót elérő számokra, de mint sok nyomorúságot, ezt is meg fogjuk talán szokni. Felvételi vizsgálatok és beiratások az ev. Kossuth főgimnáziumban A nyíregyházi ág. h .ev. Kossuth Lajos főgimnázium I. osztá|yál)a lépni szándékozó tanulók 1923. junius 22. és 23. napján délelőtt 9 órakor jelentkeznek az igazgató irodájában, a 9-ik év betöltését és az elemi iskola IV. osztályának elvégzését igazoló bizonyítványokkal. Az érdekelt tanulók írószerekkel ellátva junius 26-án kedden reggel 8 "órakor a tornacsarnokban gyűlnek össze, ahonnan tanári vezetés melleit a kijelölt termekbe vonulnak felvételi vizsgálatra, mely írásbeli és szóbeli részből áll. Tárgyai: irás, olvasás, nyelvtan, számolás az ezres számkörben. A vizsgálat dija 300 korona. A főgimnáziumnak mind a nyolc osztályába július 2. 3. és 4. napjain irjuk be" a tanulókat, a jelentkezés sorrendjében az előző osztály sikeres elvégzését igazoló bizonyítvány alapján. Felvételi és mellékdíjak címen 2200 K-t, fűtési és tandij címén 75 kgr. buza tőzsdei értékének megfelelő összegei fizetnek a tanulók a közalkalmazottak és munkások gyermekeinek kivételével, »akiknek félévi tandija 1000 korona. "Vagyontalan szülők jó magaviseletű és előmenetelű gyermekei tandíjmentességet élveznek. Elszállásolás és élelmezés dolgában az érdeklő' dőknek készségesen nyújt felvilágosításit Moravszky Ferenc, igazgató . Kártérítési pör az ország összes malmai ellen. Szegedről jelentik: Bodnár Balázs szabadkai tanító a háború alatt kísérleteket végzett, miként lehetne megakadályozni a kukoricaliszt megromlását A morzsolt kukoricaszemeknek forró kemencében való megpörkölésévei el is érte a célját. Ezt a találmányát annak idején Írásban beje! lentette a kormánynak. Azt a választ kapta, hogy módszere elfogadható, de gyakorlatban költségkímélés szempontjából pörkölés helyett hengerelést fognak végezni. Bodnár módszerét később az összes ma gyarországi malmosok alkalmazásba vetI ték. Bodnárt kő ze hn Szabadkáról a szerbek kiutasították, vagyonát elkobozták. Nyomorúságos helyzetében most arra szánta el magát, hogy pört indit az ország valamennyi malma ellen és találmányának használatáért évente tiz-tiz métermázsa ku koricát fog követelni minden egyes malomtól. Bodnár Balázs keresetéi most nyújtotta be a szegedi királyi törvényszékhez. Keresete azonban nagyon bizonytalannak látszik, mert hiszen nem az ő tervezte pörköléssel, hanem a 'kormány ajánlotta hengereléssel akadályozzák meg a kukorica megromlását és különben is Bodnár annak idején elmulasztotta találmányát szabadalmaztatni. Középiskolai vivóverseny Nyíregyházán. Szombaton délután 4 órai kezdettel lelkes sportközönség előtt folyt le három középiskola tanulóifjúságának vivőversenye az ág .h .ev. "Kossuth Lajos főgimnázium udvarán. A vívó versenyen a debreceni ref. tanítóképző, a kisvárdai állami főgimnázium és a nyíregyházi ág. h. ev. főgimnázium tanulói mérték össze er«jüketü Minden taninitézet részéről 4—4 tanuló vett részt a versenyen. Délután megejtették az előmérkőzéseket s után 4 órai kezdettel tartották meg a döntő mérkőzést, melybe összesen nyolc ifjú jutott és pedig négy nyíregyházi, három debreceni és egy kisvárdai. A zsűri elnöke dr. Spányi Géza volt A zsűri tagjai Tasnády Imre főhadnagy, Nagymáthé András dr., Somorjay László, debreceni ref. tanítóképző intézeti tanár, Szathmáry László nyíregyházi kir. kath. főgimnáziumi tanár és Badványi Ottó nyir egyházi ev. főgimnáziumi tornatanár voltak. A sok tekintetben szép jelenetekben lefolyó mérkőzés eredménye a következő volt. 1. Klár János Nyíregyháza íjlí)-9) 2. Kelemen István Nyíregyháza (19—9). 3. Hartstein György Nyíregyháza (18—10.) 4. Czégény Péter Debrecen (16—42). — Deák György Debrecen (12—<16.) Bodor Pál Nyíregyháza (10-/18). 7. Nagy Mihály Debrecen (9—19.) 8. Heller László Kisvárda (9-19.) HÍREK. K7S NAPTAR I Prot. Junius 19. l{edd. Kath. Julianna. Gyárfás. Apolló-Mozgó : Andrea és Fatty bálba megy {negyed 8 és 9 órakor.) Csak felnőtteknek ! Diadal-Mozgó : nincs előadás. Várősi Színház-Mozgó : zárva. A gyógyszertárak közül az Osgyáni és Qergelyffy-félék tartanak éjjeli szolgálatot. Eltűntek a padok a városi kertekből. Az üdülni vágyó várdsi polgár gémberedett tagjait egy pillanatra sem tudta megpihentetni, mert egyetlen lóca isincs, amelyre leülhetne. Pedig szívesen fizetne mindenki tiz-husz koronákat, ha egy kis kényelmet tudna magának biztosif tani. Olyan szerény követelés e Z ) amit igazán teljesíteni kellene. Sok embernek nem 'telik vdsuti költségre, hogy kimenjen Sóstóra, vagy az erdőbe, s a gyönyörű városi kertek Iszépségét csak emelné, ha az utakon kényelmes padok hívogatnák a sétálókat. Mert igy ahogyan moist van, nem tudjuk élvezni a ker K tek színpompáját, a virágok illatát és azt a tiszta, pormentes levegőt, amire olyan nagy; lszüksége van a nyíregyházi embernek...
