Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 122-145. szám)
1923-06-14 / 132. szám
2 J^HtemsK 1923. junius 14. Visszavonták az épitő törvénytervezetet.. Legalább is ez a hir kering felőle. Szóvá tettük már e lapokon, hogy az épités kényszerét felkelteni hivatott eme tervezet sok kívánni valót hagyott. Arra is reá mutattunk, hogy a megoldásnak mi Lenne a módja, hogy az építésre fordítandó tőkében egyrészt szegény, másrészt kellő biztosítékot nyújtani nem tudó vállalatok felleslegesen ne zaklattaissanak, míg ezzel szemben azok -a vállalatok, amelyek kellő boni tást mutatnak, az épités" kényszerének ugy vettessenek alá, hogy üzemük ezáltal csorbát ne szenvedjen, az üzemek menete, zäva'rtalan maradjon. Azt mondottuk, hogy a szükséges hitel nélkül az építésre nem lehet kényszeríteni egy vállalatit sem, mert a folyvást romló koronáért/ék mellett az üzemi tőke még az üzem zavartalan folytatfá|sához is kevés és mindinkább növelendő, alaptőke emelések utján. A különféle érdekeltségek jaj szavainak hallatára, most ugy hírlik, hogy ezt a törvényjavaslatot levették a napirendről, amig a szükséges hitel biztosításáról intézményes gondoskodás nem történt. i Igen valószínű, hogy nem csupán a hitelnyújtás lehetőségét teszik megfontolás tárgyává, hanem azokat a panaszokat is, amelyek a tervezettel szemben elhangzottak. Valószínűnek látszik az is, hogy a panaszoknak minden ágára kiterjedő alapos tanulmányok is folyLattatnak és nem lehetetlen, hogy mérlegelés és megfonfoi tás tárgyává tétetik az érdekeltségeknek az a javaslata, hogy ők nem a kényszer hatása alatt, hanem majd — bizonyos feltételeknek figyelembe vétele esetén —• önszántukból is hajlandók lesznek épületeket emelni, a lakásínségen segíteni; azt, ha nem is teljesen, de bizonyos mértékig csökkenteni, mert a kényszer — az mégis csak kényszer és hogyan viselje el azt önálló, hogy ne •mondjuk »szuverén« vállalat, hogy őt kényszerítsék, stb. Ámde — azonban... Istennek hála, nemsokára araLásra kerül a sor és ez azt jelenti itt csonka hazánkban, hogy az épitő időnek a kellős közepéhez érkeztünk el már. Igen sebesen lepereg egynéhány hónap, azután végigszáguld az avaron az északi szél, magával hozván annak a hidegnek első leheletét, amely nem engedi ám meg, hogy építhessünk is. Szóval nem messzi az idő, amikor me ; gint befagy minden, a téglákat összekötni hivatott vakolat és ezzel befagy az épitő .törvény is, szőrös'től-bőröstől. Ha pedig újra ránk szakad a tél minden nyomoruságávaj, a hajléktalanok martiriumával, iákkor ugyan mindegy, hogy gondol kodnak-e hát a bölcsek azo n, hogy miként is lehet ezt az épitő kényszert ugy megcsinálni, hogy ne szorítsa az érdekeltség csizmáját siemerről séü Évről-évre folyik ennek a vétkes mulasztásnak játéka. Mert nem lehet ezt másnak minősíteni, ha a lakásnyomoruság több esztendejének történetére visszapillantunk. Folyton csak tervezgetésekkel töltöttük az időt, holmi lakásreudelieleket fabrikáltunk, ezeknek kapcsán a lakásügyi eljárások során oly sok munkaerőt és energiát fogyasztottunk, hogy ha annak a felét is munkába állítottuk volna, akkor sok siró lakásnyomorgó nyugodtan hajthatná le a fejét, nem kellene a közelgő tél rémségeire gondolnia. A lakásügyi eljárások költségeiből sok-sok ház" és lakás megépülhetett volna és még ma mindig ott tartunk, hogy törvényi tervezgetünk, javaslatokat feldolgozgaitunk, költjük erre a sok pénzt, csak a kérdést nem oldjuk meg!! Felmerülhetne a kérdés, hogy: akarjuk-e hát ezt a dolgot amúgy Isten igazában valóságosan is megoldani? Vagy csak kertelünk? A megoldásnak megfelelő módjára reá mutattunk. Annak a megoldásnak semmi akadálya nem lehel, ha komolyan kívánjuk a lakásnyomor megszűntét. Az idő sürget!! A cselekvés halogatása sok kárt okoz. Tegyünk már az Ég szereimére valamit!! ' (P. J.) A László-tanyai bérletet a kisgazdák kapták meg. A város képviselőtestülete odaadja a bérpalota céljára a zöldségtéri telket Illetőségi és települési ügyek. — A városi képviselőtestület rendkívül! közgyűlése. Nyiregyháza, junius 13. A Nyirvidék tudóisitiójáftól. Nyiregyháza város képviselőtestülete leg nap délután három órakor rendkívüli közgyűlést tartott. A polgármester helyett, aki Sir William Good angol vendég kíséretében a tanyákon volt, Szohor Pál főjegyző nyitotta meg s vezette a közgyűlést, míg dr. Bencs Kálmán meg nem érkezett. A rendkívüli közgyűlésen a L^szlótanyai bérlet ügye volt a legjelentősebb tárgy. Miután a gazdák mégsem léptek vissza az aj^iiatjtételtőlJ s annak feltételeit elfogadták, a közgyűlés egy hangú határozattal magáévá tette a "tanácsnak és a szakosztályoknak azt a javasiatjátj hogy a László-tanyai bérlet az eredeti bérleti feltételek meljlett a legtöbbet igérő kisgazdacsoport kapja meg. A gazdák érdekében Jánosbokori Kovács András, dr. Kovách Elek, dr. Jármy Béla emeltek szót Érdemes rámutatni, hogy a bérietet elnyerő Zajácz és társai a bérleli idő ha! esztendeje alatt a felajánlott terményt az ajánlattevés idején érvényben levő árak szerint átszámítva, összesen ötvenhét millióval adnak főbbel annál, amennyit a íegTöbbCi ajánló ígjert. A Törekvés kérelme. Kevésbbé rokonszenves az a határozat, amelyet a városi képviselőtestület a Törekvés Sportegyesület kérelme ügyében hozott. Az agi|is fiatal egyesület sporttelep céljára telket kért a várostól, ezt a kérelmet azonban a képviiselőjbestület nem teljesiti azzal a megokolással, hogy az eddig adott sporttelepeket sem tudják' az illetők felépíteni s igy a törekvésnek sem lenne módjában felhasználni a sporttelep céljára átengedett telket. Rá kell mutatnunk, igaz ugyan, hogy a'Nykse nem építhette fel az erdő mellett kapott teli ken a sporttelepét, mert annak sporttelep céljára alkalmatlan terepének planirozájsa ma elviselhetetlenülj nagy költségébe kerülne, ez azonban nem lehet ok arra, hogy a mai viszonyok között minden áron való támogatást érdemlő sportegyesületi kérelmet visszautasítson a város. Adjon olyan telket, amelyen kevés költséggel meg lehet építeni a telepet. Most a képviselőtestület felhívja a Törekvést, hogy keressen érintkezést "más egyesületekkel (Nyetve) és használja azokkal közösen a már meglévő sportpályái. Csakhamar kifog tűnni, hogy a bujtosi sporttelep, a melyet csak a minap nevezett egyik debreceni sportkritikus »gyufaska't(ulyapályának« nem képes elviselni a tömeges frekventálást. Egy százszázalékos rokkant / Kovács Mihály százszázaiékos hadirokkant egy hold kaszáló díjtalan átengedését kérte a várostól. Mindenképpen elismerésre méltó ugy a tanács, mint a szakosztályok, valamint a képviselőtestület állásfoglalása az az amúgy sem eléggé f el karolt rokkantügyben, amikor Kovácsi Mihály rokkant kérelmét egyhangú határozattal teljesítette. A bérpaíota lelke. A Smiják István építész kérelméből általánosan ismertté lett és nagy feltűnést keltett bérpalota ügye is fordulóponthoz jutott. A képviselőtestület ugyanis elhatározta, hogy a zöldségtéri telket, amelyet egykor vásárcsarnok céljára szemeltek ki, átengedi a bérpalota részére. A képviselőtestület is hangsúlyozottan kiemelte azonban, hogy a l«iek átengedést a következő főbb fellételekhez köti: 1. Az épitők igazolni ^kötelesek, hogy a szükséges tőke biztosítva van; 2. csak a város által jóváhagyandó tervek szerint épülhet fel a bérpalota; 3: az épület ötven év múlva a Város tulajdonába megy át; 4. Jármy Béla dr. indítványára kimondotta a közgyűlés, hogy a bérleti összeg évi egy darab tízkoronás arany ára lesz. A Burger-féle birtok bérleti feltételeit Kardos István kuEurtanácsnok ismertette a közgyűléssel, a mely a feltélelekhez egyhangúlag hozzáis járult. nietöjSégi, települési ügyek A képviselőtestület több kérelmező közül Brezina Józsefnek, Paszternák Jánolsnak kilátásba helyezte a nyíregyházi illetőség megadását, kiskorú Karsai Ilona Biró Antal, özv. Valkovszky Cirillné sz, Nyisztor Etel és Berkovits Lajos kérelmezőknek megadta az illetőséget. Felterjesztették Bányai Sámuel teLpüIés iránti kérelmét. Érdekes települési ügy volt. Staub Ferenc fakereskedő, sárospataki lakos ügye. Staubnak és sógorának egy képviselőtestületi határozat már megadta a települési engedélyt tízezer korona lefizetése ellenében, amely meg is történt s azzal a feltételijei, hogy ha ugy a maga, mint a sógora részére egy-egy kétszobás lakást építtet. Staub most ennek a határozat megmájsitását kéri, ázzál, hogy ő hajlandó egy négy szobás lakást magában foglaló házat felépíteni, amelyet megosztana a sógorával. A tanács és a szakosztályok elfogadásra ajánlották Slaubék tervét, a közgyűlés azonban arra az álláspontra helyezkedett, Tiogy az egy négyszobás lakás más, mint a két kétszobás. Dr. Klekner Károly kifejtette, hogy a négyszobás ház nem megoldás, mert Staub kerülhet olyan helyzetbe, hogy a Lakáshivatal közbejötftével ki telepítteti sóVasárnap, junius 17-én Angol Park Sóstón kezdete 1 órakor, vége soha! 40 fővárosi artista fellépte! Primadonna árverés!
