Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 122-145. szám)

1923-06-06 / 125. szám

JSÍYímriuÉK 19á3 junius 6 A kényszerű építkezés törvénye. A nemzetgyűlési képviselők fizetésének kikorrigál ására alkotolt határozatot kivéve, az utóbbi időkben alig hallotltünk olyan törvénytervezetről, amely ellen nem hangzott volna el a legélénkebb tiltakozás. Ez a valóság meggyőzhet bennünket arról, hogy terjesszenek bár a nemzetgyűlés elé akárminő javaslatot, a mely gazdasági javulást hivatott teremteni, azt mind olyannak deklarálják különböző oldalakon, amely egyik vagy másik réteget, feltétlenül a tönk szélére juttat. Csuda, hogy még mindig vannak tőiké Letcsen tönkre nem ment emberek. — Eddig legalább, már mindenkinek el keI

L lett volna pusztulnia, a posta, vasút házbér, trafik, lie- és kiviteli illetékek stb. emelések révén. Hála istennek: »Oszt mégis meg vagyunk!!« Nohát, ez az épitési törvénytervezet?! Ez megint tönkre tesz mindenkit. Van is benne valami, de nem az, amit reá mondanak. Az épitési kényszer nem köthető sem az alkalmazottak számához, sem a közönségesen nevezett >• tőkeerősséghez«. Mert lehet valamely vállalat sok alkalmazott és nagy alaptőke mellett szegény, mig kevés alkalmazott és kis alaptőke mellett gazdag, tehát tőkeerős. Ennek megállapítása birói utón hosszadalmas és bonyolult; is lehet. A tőkeerősség lehet csak alapja az épitési kényszernek. De legyen bár valamely vállalat bármily mértékig is »tőkeerős«, még ez nem elegendő a kényszer alkalmazására. Ma, a nagy tőkéjű vállalat sem építhet saját tőkéjéből anélkül, hogy az építésre fordított összeg károsan ne befolyásolja üzemét. ÄI1 ez ipari, vagy bármely más vállalatra is egyaránt. Az épitési kényszer, a szükséges hitel nélkül, nem alkalmazható. Mely vállaltat eléggé tőkeerős az építési kényszer szempontjából? Erre a kérdésre akkor adtam választ, amikor Káílay Tibor pénzügyminisztereinek nyíregyházai k ép visel aj elöl ts egekor megtartott banketten felszólalni szerencsém volt, sokak kívánságára. Azt mondottam, hogy a kereskedelmi törvénynek azt a rendelkezését kell szigorúan alkalmazni a mérlegek elkészítésére, amely a vagyontárgyak értékének, a leltárba, a leltározáskori forgalmi értéken való felvételére kötelezi a vállalatot. Ha ezt szigorúan Végrehajtják, akkor az ingatlanokkal nem bíró vállalatok mérlegénél, a mainál semmivel! sem jobb eredményt fog feltüntetni. Tehát itt, az üzemeredmény változatlan lesz. \ Az ingatlannal is bíró vállalatoknak mérlegszámlái azonban óriási, fiktív nyereséget tüntetnének fel, amely nyereség már nem az üzemi eredményt, hanem a pénzérték eltolódással kapcsolatos üzemeredményt tüntetné elő. A mérleg eredménye tehát, üzemeredmény szemű photjábóí hamis. Ezt csak ugy lehet korrigálni, hogy az átértékelt ingatlan-értéket a teher oldalon, mint adómentes tartalékot könyveljük el. így az üzemeredimény a válóságot fedő lesz. Ámde ez a tartalék fogja megmutatni a tőkeerősség mértékét, építő-kényszer nézőpontjából, a bonilást tekintve. Erre a tartalékra támaszkodva lehet a Jegyintézeti hitelt igénybe venni, azt a melyet az, már eddig is folyósított. Az építő törvény, az általam is emiitett »bizonyos hányadot«, az alkalmazottak számának ötödrészénél keresi, tehát 20 százaléknál. A tőlem említett tőkeerőnek ezt a husz percentjét kell tehát megjelölni olyannak, amelynek erejéig hitei nyújtható, normális kamat mellett és abból a pénzből, amelyet a mammutlipénzintézetek, a Jegyintézeltőí eddig kölcsönképpen kapták. Az így nyert hitel, tisztán építési célokra legyen csupán fordítható, más célra nem!! Visszafizetése valorizálva történjék. Mit eredményezne ez? Minden birói beavatkozás kizárásával lehetne a pénzügyi hatóságoknak megállapitania, az adandó hitelnek és ezt megelőzőleg a tőkeerősségnek mértékét, az előző évek mérlegei alapján. Nem volnának a tőkében szegény vállalatok a zaklatásnak kitéve. Az üzemek lörgó tőkéje nem csökkennék, ezzel nem változnék az üzleteredmény sem, a vállalat jó adófizető maradna. " Nem keltene e címen ujabb jegytömeget ontani, pénzünk ^ , értékét nem befolyásolná az akció hátrányosan, inkább csak előnyösen. A kényszert nem érezné senki, igy az kényszerű hatását elvesztené, egyben megszűnnék az eddig erősen kifejezett ellenszenv is. Stb. stb. Jugoszláv példára hivatkoznak pro és contra. Ott is csak az egyszerű kényszert alkalmazták, minden kimélet nélkül és ott is áttértek a birói meghatározásokra, mert a kényszer sok vállalatok tönkre juttatott. A jugoszláv népjóléti miniszter, aki »igen szimpatikus, okos praktikus« és én nem ludoni még micsoda kiválóságokkal felruházott ember sokak előtt, mást nem tudott mondani, mint azt, hogy a kényszert birói nregité- j léstől tették ők is függővé. Ha a mi képviselőink nem átallják, gondolkozzanak azon, aníR mondtam!! — Csak egy picikét törjék a fejüket — könyörgöm . Pisszer János. ivat horisny az összes cig»őszinekben nap^ választékban tó qífiL Nyíregyháza, Zrínyi Ilona-utca 5. tz. Interurbán telefon: 195. 675 K Női kötött fekete pamutharisnyák Női divat mouslinharisnyák minden színben 1500, Női fekete kötött cérnaharisnyák 1750, Női fekete és színes selyemflór divatharisnyák magas dupla sarokkal 2500, Férfi nyári kötött színek zoknik Férfi divat csíkos nyári zoknik 1200, 1500, 1850 K] 2000 K 2850 K 3200 K 485 K Gyepnek divatos nyári zoknik és patent harisnyák, minden szinbeu és uagyságban. Férfi fport és vadász lábszári arisuyák. Női divat selyem és fátyol harisnyák minden színárnyalatban. A kicsinyek nagy majálisa Hiába volt júniusban és nem a rózsák hónapjában a gyermekek mulatsága, mégis csak »majális«-nak nevezték kicsinyek és nagyok egyaránt, sőt »nagynak« a megszűkült keret ele mellett is. A vasarnapi »hívogatók« csapata is kisebb volt mint edclig, kik Hudák rendőr »tapintatos« kíséreté vei hirdették a közeledő gyermeknapot, mint szülő és gyermek ünnepét: ha az idő kedvez stb. hozzászól lássál. Mig a pöttömnyi csöppség a dobszó drum-drum hangjával aludt el, addig hétfőn reggel ugyancsak kétségbeesett arccal fordult anyukájához, midőn visszhangként hallotta a dörgés bum-bum szavát... Bár az idő nem kedvezett délelőtt, de a majális mégis meg lett, mert a kicsinyek nem tágítottak. Esőben történt az indulás, jégesőben a sóstói fogadás, mely annyira rideg volt, hogy, csak

1 hosszas idő múlva nyílt meg az egyik menedéket nyújtó ajtó. Az eső elálltávaU a szülők és gyermekek egyrésze átázva és fázva visszautazott, hogy azután délután tegyen egy ujabb kirándulást. Szegény gyermekek ebédje Az eső elálltával! csakhamar benépesült a Szeréna-lak környéke, hol egyszerre hat helyen is lobogott a láng, főtt a szegény gyermekek ebédje. Pont délben felhangzott a Jövel Jézus... kezdetű ima s minden éhes kis gyomor kiéi égitleftett

? Erre gondja volt a majáiisi elnöknek: Liászló Zoltánnak; a főgazdának: Huray Gyulának és segédjeinek Sára Endrének és Szabó Gézának az érdekeit osztály!t}anijtókkal. A tanítónők közül fáradhatatlan tevékenységet fejtett ki itt is, mint délután a vendégek ellátásánál, Mulega Ilonka g. katli. tanítónő. Közebéd A majáiisi közebéden fejeződik ki évről-évre a tanítóság és az iránta elismeréssel és hálával adózó társada^m megértő, kölcsönösen támogató együtthaladása. Az idei banketten is megjelentek Nyíregyháza város társadalmi életének egyházának és tanügyi munkásainak reprezentálói vezetői. Énekes János prépost kanonok, Dómján Elek ág .ev. esperes, Majtényi Kiss Sándor áll. rendőrségi tanácsos, dr. Bencs Kálmán polgármester, Benkő András és Fábry Ignác kir .tanfelügyelők, Szobor Pál főjegyző, Kardos István kulturtanácsnok, á főgimnáziumok, az állami tanítóképző, a felsőkereskedelmi iskola, polgári iskolák tanári testületének képviselői, a volt tanítványok, a kartársak közül számosan helyezkednek el a Sóstóvendég lő nagv term ében. Dr. limes Kálmán polgármester hatalmas éljennel kisért szavakban mond köszöntőt Horthy Miklós kormányzóra, Szabó Pál ref. igazgató a Tanítóegyesület elnöke izzó hazaszerelettől áthatottam mond köszöntőt a magyar tanítóság álmára: Nagymagyarország eljövetelére. Dr. Simkó Endre tanulságos statisztikai adatok alapján büszkén hangsúlyozza, hogy, az olvasás kulturája tekintetében Nyíregyháza város az országban a negyedik helyen áll s ennek a sikernek legfőbb alapvetőiként köszönti Nyíregyháza város tanítóságát. Énekes János prépost kanonok egy mély figyelmet keltő regét mond et s a gyermekeket, a majális boldog részeseit a tanítói lélekbe örömet sugárzó gyermek sereget köszönti élénk visszhangot keltve. Varga Ferine, a Tanítók Otthonának elnöke kifejtette, hogy a nemzetnevelő munka sikere a társadalom mindenoldalú Kellemes, üdítő 11-. ^/m^mm/mm >||mm szórakoző hely a Színházi vacsorák ! — Esténkint Damu Béla zenekara hangversenyez. Kitűnő faj bo

rok, elsőrangú konyha Színházi vacsorák !