Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 122-145. szám)
1923-06-27 / 143. szám
2 1923, junius 27. A kisebbségek jogai. A Bethlen-kormány — addig is, mig a törvényhozás ez iránt inem intézkedik másként — rendeletben kodifikálja most a magyar területen élő nemzeti kisebbségek jqgait. Az u] szabályzat nem csak megújítása, hanem tovább fejlesztése és építése aninak a jogrendnek, melyet más ajkú honifitársaink politikai jogai oltalmára 1868-ban a nemzetiségek egyenjogúságáról szóló törvénycikk alapozott meg s az 1919. magyar kormányrendelet a háború után megváltozott viszonyokra alkalmazott. Kettős cél lebeg az uj rendszabály kapcsán kormányunk szeme előtt. Egy cél közvetetlenül az, hogy a legrigorózusabb módón elég tétessék Csonkamagyarország részéről a trianoni béke kikötéseinek a kisebbségek nyelvi szabadságaira vonatkozólag. A másik cél közvetett természetű példát akar mutatni s ebben mintának kiván elüljárni a kisebbségek jogainak és szabadságainak biztosításával a szomszéd államok, a kisantant országai előtt, hogy a viszonosság elvénél fogva hasonló biztosítékok legyenek kívánhatok ezektől is a megszállt területen élő magyar véreink érdekében. Bethlen-kormány rendelete demokratikus szellem dolgában jóval messzebb megy az 1868. XL. törvény, vagy az 1919. rendelet határainál, sőt sok tekintetben túltesz a trianoni békeszerződés kívánalmain. Megengedi a nemzetiségeknek nyelvük használatát a hivatalos eljárásban, jegyzőkönyvi, tárgyaló nyelv gyanánt a községházán, megyeháznál, sőt az országos "kormánnyal való érintkezés esetén is, csupán azt kötve ki a közigazgatás egysége érdekében, hogy az állam hivatalos nyelve mellett, mely kötelező marad továbbra is, a kisebbségi nyelveknek az iratok hiteles fordításaival tétessék elég, ahányszor azt bármelyik nemzetiségű fél kívánni fogja s ily esetben a fél magára nézve a fordított szöiveget tekintheti tudomásul veendőnek. Hasonló eljárást követ a rendelet a törvénykezés területén, a periratok, szóbeli vallomástétel, s az egész perrendtartás dolgában is, bővent gondoskodva hites tolmácsokról és forditókfról az egész vonalon anélkül, hogy a judikatura egységét feláldozná. A közművelési intézmények területén e rendelet a teljes egyenjogúság elvét alkalmazza. Az államnyelv kötelező tanítását fenntartja ugyan minden iskolára nézve, de a tanítási nyelv dolgában minden hazai idiomának lehetővé teszi az érvényesülést, tantárggyá teszi a nemzetiségek nyelvét, ezeken a ínyelveken enged tanitani a nemzetiségű iskolákban, párhuzamos osztályokat helyez kilátásba a más ajkú növendékek számára a polgári és középiskolákban a külön tanszék felállítását rendeli a tudományegyetemeken a kisebbségi gyelvek kultiválásara. Csonkamagyarország e szerint, Bethleni politikája értelmében nemcsak a trianoni béke határozatait teljesiti, hanem világító példát is statuál arra nézve, hogyan kell a kisebbségek jogait rendezett államban megbecsülni és oltalmazni. A nagyantant e példából látni fogja a magyar politika szellemét, erkölcsét, igazságérzetét, de mértéket is láthat benne arra nézve, hogy milyen szellemet, erkölcsöt és igazságérzetet várunk él mi is méltán a kisantant kormányaitól, melyeket a kisebbségek oltalmazására ép ugy kötelez a békeszerződés, de azok eddig lábbal taposták és Páris felült nekik. Az első haxuff sáff I a Diadalban Minden iskolás gyermek ültessen fát. A szántóföldek szélén legyenek most is, mint régen kökény és galagonya bokrok. Mit ád a magyar föld minden gyermekének ? Ö, ha számba vennéd gizdag kincseit; Megbecsülnéd azt a drága örökséget, Mely jóban, rosszban előbbre segít! Dr. Vietórisz József: A magyar föld. Miként a beteg ember tudja csak igazán értékelni az egészséget akkor, amidőn már ) ezt elvesztette, igy a beteg magyar is akkor j szereti legjobban a földet, midőn jóniagy részét elszalasztotta. De hát igy van ez mindemben ,mit Eötvös Karthausijában oly szépen fejteget s az emberiség végzete szomorú iróniájának tulajdonítja azt is, hogy azon napok elmúlását siettetjük, amelyen boldognak érezhettük volna magunkat. Siettetve változtatunk mindent, epicuri módra igyekszünk min^ dennapnak rózsáit leszedni. Ki-ki magáról, senki se másról, a jövőről csak elvétve gondolkodik ; de nem gondoskodik. Mindent a gazdaságnak áldozunk fel s ezzel aztán ugy járunk, mint az esopuszi mesebeli kutya, mely a viz tükrében a saját falatját vesztette, midőn ennek képét meglátva utána kapott. — Gazdasági érdekből lecsapoltuk a vizeket s ezzel, valamint a fák, bokrok irtásával útnak indítottuk a homokot. Ezeket visszahívni : »gyéré vissa« szavakkal, mint a cigány a nyulat és szavakkal elintézni inem lehet; hanem cselekvésekkel. Ha 1906. év, vagyis Apponyi rendelete óta minden évben minden iskolás gyermek csak egy-egy fát, vagy bokrot ültetett volna, ugy a kopár helyek benőttek s á futóporsze»rnek állandó lakhelyet találtak volna. Az Egyesült Államokban nemcsak »fejtegetik« a fák jelentőségét, hanem érzékeltetik. Ki világosítja fel nálunk a gyermeket, hogy a fáknak ,a cserjéknek a hasznos madarak fészkelésére és szaporodására minő befolyása van ? Avagy ha igen, akkor hogyan és hol ? Más az, ha szóval szobában tanítunk, kész tapasztalatot leadunk és más az, ha a tapasztalatot a szabadban élettani megfigyeléssel gyűjtjük. A madarak és fák napjára vonatkozó rendelet világosan utal a fák és cserjéknek a hasznos madarak fészkelésére és szaporodásra való felvilágositással a fák és fásítás nagy jelentőségére. De miként Amerikában, ugy itt is a csemetének a gyermekkel kellett volna nőni. Tekintsünk Erzsébet ligetünk, tenniszpálya melletti rnéhány eperfájára és 20 darabot sem találunk. Nos kérem 1906. óta ennyit tettünk a rendelet értelmében a szederfák ismertetésére, terjesztésére, ennyiben mutattuk be a selyemtenyésztési iparnak közgazdásági és szociális jelentőségét. A csemetéket és fákat a rendelet értelmében a közterületet képező kopár helyekre, utakra kellett volna ültetni. De hát persze nincs aki fát adjon, nincs semmi intézkedés, mely a nép javát előmozdító rendelet végrehajtásiáról gondoskodnék. A tainitónak semmiféle hatalma, pláne végrehajtó hatalma nincs, de ez nem is kell ; mert buzgósága nem ehbeií nyilvánulhat. Ha az iskola tanítóinak megadták volna az alkalmat és módot arra, hogy e rendeletnek lelkiismeretesen, minden utánjárás nélkül eleget tehettek volna, ugy a fák ismerete és szeretete, a bokrok kímélése épugy elterjedt volna a nép között, miint az iskola utján eddig is sok üdvös dolog. A fák és bokrok óvása, ápolása él a nép lelkében, ki nem veszett, csak a 'birtokviszonyt k*jll az erkölcs szövétnekével bevilágítani a sötétülő lelkiismeretben egyrészt, másrészt példát kell adni hogyan kell a munkásnak a munka gyönyörérzetével őrködnie munkája felett. A gyermekek lelkén át kell megifjitani a nép lelkét s a rombolási ösztönt szabályozva odavezetni, hová az alkotó munka kívánja. Ültessenek a gyermekek ősszel, tavasszal fákat, cserjéket s visszajönnek a kilakoltatott madarak, az ingyen napszámosok, megváltozik a föld ábrázatja, megváltozik az éghajlat s nem fog sirni a magyar föld, nem fogja megsiratni ezt a költővel a magyar föld népe. Látogatás a szerencsi gyógyiszapfürdőben. Saját tudó' Nyíregyháza, junius 26. sitónktól. Bizonyára kevesen tudják, hogy Szerencsen, ebbein a nagy vasúti forgalmú, de alapjában véve csöndes inagyközségben olyan fürdő van, amit nemcsak gyógyító hatású vizénél, hanem felépítésénél és berendezésénél fogva is méltán irigyelhetünk tőle. Ami azonban országos jelentőségűvé teszi ezt a fürdőt, az a legutóbbi időben felfedezett iszapja, amely csodálatos gyógyhatásával minden reklám nélkül híressé vált a környéken. Nyolc-tiz fürdés és az ezzel kapcsolatos iszapos izzasztás után a reumától, csuztól, köszvénytől úgyszólván teljesen tehetetlen bénák saját lábukon, ruganyos lépésekkel hagyják el a fürdőt, hogy hálával emlékezzenek vissza annak újjáélesztő gyógyhatására. Megkérdezzük az egyik női beteget, akit négy nappal ezelőtt hordágyon hoztak ide, hogy milyen hatással van reá a fürdő. Elmondja, hogy most kapta a negyedik JÍ. in. pakolást és már a saját lábán bot nélkül tud járni. Még két-három fürdő és teljesen egészségesen fogja elhagyni Szerencset. A másik épen pakolás alatt lévő beteg, fiatal leány, akinek mindkét karját és lábát rettenetes csuz gyötörte. Elmondja, hogy most kapja a második pakolást, de már csak a karjaiban érez némi fájdalmat. Itt nyerte vissza egészségét 8 nap alatt Petrovics Gyula egri apät-kanof» nok is, akinek lábait és jobb kezét gyötörte a csuz. Egy évig irni sem tudott. Nyolc nap alatt gyógyult meg. Gyógyulásának történetét sajátkezüleg irta be a fürdő vendégkönyvébe, ott olvastam. Itt gyógyult ki súlyos reumájából Varga Sándor nyíregyházi tűzoltó őrmester is. Egy szerencsi postatiszt hálatelt szavakkal írja be köszönetét a vendégkönyvbe, amiért nyomorék, életunt emberromcsfoól ismét egészséges, tetterős embert varázsolták. És ki tudná elsorolni még a meggyór gyúlt betegeket, akik itt nyerték vissza, ebben az eldugott községben legdrágább kincsüket, egészségüket. A fürdő kupolás halijából nyílnak a folyosók. Ragyogó tisztaság mindenütt. A gőzfürdőt mi is kipróbáljuk. Hatalmas oszlopos teremben vannak a forróvizmedence, mely háromszor akkora, mint a nyíregyházi és a langyos medence, amely már hatalmas uszóhely, továbbá a láb és ülőfürdők, zuhanyok stb. A víz ragyogóan átlátszó és benne az emberi test zöldeskék színűnek látszik, mint a budapesti ártézi, vagy margitszigeti fürdők vizében. Van tágas masszírozó terem, száraz és nedves légkamra, hideg medence, nagy, világos pihenő stb. Általában az egész Kellemes, üditő szórakozó hely a Színházi vacsorák ! ocskay-ker Estéokint Dasnu Béla zenekara hangversenyez. Kitűnő faj bo rok, els őrangú konyha — Színházi vacsorák!
