Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 122-145. szám)

1923-06-26 / 142. szám

1923. junius 29. nulóinak pályatétele a követke/ő volt: »Mi/ raboltak et tőlünk .?« E tételnél leírandó s térképrajzban is feltüntetendő volt, hogy te­rületben mit vesztettünk s mi maradt nekünk. Kifejtendő volt továbbá nagy vonásokban, hogy természeti kincsekben, gazdasági és ipari értékekben, kulturális intézményekben és műalkotásokban minő veszteségek érték a nemzetet ? E pályatételnél : Háromszáz koronái, első dijat nyerlek: Racsek Margit, Szilágyi Erzsébet a leányfőg. IV. os2t., Mihalik József polgári fiúiskolái IV. oszt., Hajdú Imre a Kossuth Lajos főgimn IV. oszt. tanulók. Kétszáz koronás, második dijat nyert : Osgyány Borbála a leányfőgimn IV. oszt. tanuló. 100 koronás, harmadik dijat nyertek : Landau Edith polgári leányiskolái IV. oszt., Kozák István Kossuth főgimn. Ill oszt. Szilágyi Sándor polgári fiúiskolái III. oszt., Furmán Tamás Kossuth Lajos főgimn. ÍV. oszt., Kovács Erzsébet leányfőgimn. IV. oszt. Bácskay Teréz leányfőgimn. III. oszt. tan. Jutalom könyvben részesültek : Linden­mayer Sándor Kossuth L. főgimn. IV. oszt. Kovácsi Ferenc Kossuth L. főgimn. III. oszt., Seszták Olga leánypolgári isk. IV. oszt. tan. Balla Eleonóra poíg. Ieányisk. IV. oszt., Har­sányi Ilona leányfőgimn. IV. oszt., RigóMag 1­da leányfőgimn. IV. oszt. tanulók. Kitüntető iratot nyertek : Kriston Klára leányfőgimn. IV. oszt., Csillag Etelka polgári leányiskolái III. osztályú tanulók. IV. A középiskolák I.—II. oszt. tanulói­nak pályatétele a következő volt : »Mit tehe­tünk hazánk területi épsége érdekében ? ! Erre nézve mit hallottak az iskolában, a csa,­ládban, a napi környezetben ?« — E pálya­tételnél : Kétszáz koronás, első dijat nyertek : Álmos László kath. kir. főgimn. I. oszt., Ra­csek György kath. kir. főgimn. II. oszt., Ko­vács Márta leányfőgimn. II. oszt. tanulók. Ötven koronás, hamiaaik dijat nyertek : Bánszky Erzsébet leányfőgimn. II. oszt., Nagy László kir. róm. kath. főgimn. I. oszt. Fendich Ferenc Kossuth L. főgimn. I. oszt., Muzbek Mihály róm. kath. kir. főgimn. I. osztályú tanulók. Jutalom könyvet nyertek : Löffler István Nádasi András Kossuth Lajos főgimn. I. oszt. Szilas Imre, Telts István, Lányi György, a Kossuth Lajos főgimn. II. oszt., Leskó Má­tyás, Mayer László a róm. kath. kir. főgimn. II. oszt., Kopper Erzsébet, Jánossy Olga leányfőgimn. I. oszt., Klár Julia leányfőgimn II. osztályú tanulók. V. A tanító és tanítónőképző intézet ta­nulóinak szaktétele a következő volt: »Mit tehet a íanitó az irredentizmus szolgálatáé­ban ?« — E pályatételnél : Ötszáz koronás, első dijat nyert : Tóth Illés áll. tanítóképző III. osztályú tanuló. Kétszáz koronás, második dijat nyert: Pásztor Miklós tanítóképző IV. osztályú nö­vendék. Jutalom könyvet nyertek : Horváth Bá­lint, Mohácsy Barna István tanítóképző IV. oszt. növendékek. A. kípvárdaiak közül: Nagy Emil a Bes­senyei György főgimn. I. oszt. tanuló 200 koronát, Friedmann Sándor a Bessenyei Gy. főgimnázium II. oszt. tanulója 100 koronát, Tóth Gusztáv a Bessenyei György főgimn. III. osztályú tanulója 200 koronás pálya­díjat nyert. Az onsolyák tanítónőkép'íöjéböl: Kor­mos Erzsébet kisvárdai tanitónőképzői IV. oszt. tanuló 500 koronás jutalmat nyert. Kitüntető iratot kapott : AbkaroVíts Vilma kisvárda tanitónőképzői I oszt ta­nuló. A győztes ifjakat a nagy eszmének egy végső diadalmas ünnepe reményében köszönt JíiímmÉK. Negyvenötödik vizsga. Andrássy Kálmán buji ref. i*Ükész va­sárnap vezette a buji ref. iskola negyven­ötödik vizsgáját. Csaknem félszázadon át figyelhette az' iskolában fejlődő gyermek­világot s a gazdag pedagógia tapasztala­tokat évről-évre nagy gondossággal érté­kesitette. A buji ref. iskola is izmosodha­tott a vidék egyik legmélyebben szántó kulturális műhelyévé. A nagy eszmék lel­kes apostola boldogan szemlélt) 0li negy­venötévi törődésekkel teljes munkája gyümölcsét, eníbernevelési eszményei tel­jesítésében. Olyan két tanítója van, akik­nél a tudás, a szív, akarat arravalóság együtt vannak s ilyen iskolája, berendezé­se, amely megad minden lehetőséget a fejlődésre, a magyar Hiszekegy realizálá­sára. A buji református iskola junius 24-én tai'lott vizssgálatáról a negyvenöt éven apostolkodó lelki mester szives köszönté­sével emlékezünk meg, de meg kell emlé­keznünk azért is, mert eredményében az igazi embernevelés klasszikus példáját mutatja . A szokásos lecke \izsga a templomban volt délután 2 órától:, hol az értelmi hala­dás tűnt ki liszlán, ugy a feleletekből!, mint az Írás és rajzbeli müvekből, sza­valatokból, ének és dalok előadásából. A gyermekek nyugodt, biztos, nyilt maguk­viselete a nevelő modor szvbeli összeköt­tetését bizonyiíotta. Ez az elméleti ered­mény, mely magában is ér valamit, de e? még nem nevelés, csak mintegy uj ló nyi­tás az embernevelés nagy világbirodalmá­ba. A gyermek erőket kap, anyagi szellemi és erkölcsi alkotásokhoz. Ezeket az adott erőket kell észrevenni, növelni, erősíteni aztán munkába állítani, mert igaz valló­jában, végzell munkáink a mi életűnk tar­talma, értéke és öröme, egyénileg s a tár­sadalmi együtthatásból származó nem­zeti erő, elŐhaladás és úgynevezett kultúr­fölény. A többi csak frázis, szép frázis, nagy bang. .Az alkotó erők fejlődése be­lőlről és alulról kezdődik, a nagy éle.L tőr­vénye szerint, tehát a gyermekkorban. Templomi vizsga után a testi ügyes­ség vizsgája következett az iskolaudvaron, megfelelően elkészítve, elkülönítve a tér, a kis tornászok és a nézőközöníA* részére. A testgyakorlás terén, Ben kő György taní­tó, kiképzési nyert a .Nyíregyházán rende­zett tanolyamon s benső arravalóságát, minden papirokmánynál jobban beiga­zolta azokkal a pompásul fegyelmezell rendgyakorlatokkal, játékokkal) verse­nyekkel — futás, ugrás, su'y,dobás — me­lyeket mindvégig kedélyes gyönyörrel él­vezett, ugy a jókedvű gyermeksereg, mint a tágas udvari betöltő nézőközönség. S hogy nem fáradtak ki a teljes 2 óráig tartó játékokban a kis bajnokok, az is bizo­nyítja, hogy végével jókedvű táncra per­dültek egy műkedvelői zenekar jóvoltából. Az iskola egyik tantermében pedig — falak, asztalok és padlók, tele voltak ízlé­ses elrendezésben, azon sok-sok ügyes ké­zimunkákkal, agyagból, vesszőből háncs­ból, varrásból, hímzésből miket a kis mű­vészek sokszor igazán meglepő ügyesség­gel, arravalósággal készítettek, főként Zsoldos Ferenc tanító istenáldotta ké­pességének és szerelő türelmének veze­tése mellett. Pedig csak kezdet még ez, a mult év novembere óta. Ezek a munkák az értetem, figyelem és képzelet elsőren­dű eszközei. Az ilyen népnevelők készítik a jövő Magyarország útját. Soha ilyen kacagás nem volt, amilyen az Apolló csütörtök-pénteki műsoránál lesz! Horo és Zuru urak is fellépnek, ami már magában is biztosítja a sikert. 3 HIREK. KIS NAPTAR: Junius 29. Péntek. Kath. Péter Pál. Prot. Péter Pál. Apolló-Mozgó: A pokol királya .vig kalandorjáték és Gyerünk a strand­ra Horo és Zuru főszereplésével — (fél 6, negyed 8 és 9 órakor.) Diadal-Mozgó: Qsalj meg — Édes Hermann Bang »Concert« c. vígjá­téka és Az első hazugság (5, 7 és 9 órakor.) Városi Szinház-Mozgó: A viaám lord, Zigottó mint csempész, Fipps a de­tektív és Móricka az emberevök kö­zött (5, 7 és 9 órakor.) Az esti előadásokon Anita Berber 7 leg­újabb tánca. Csak felnőtteknek ! A gyógyszertárak közül a dr. Szopkó és Haissinger-félék tartanak éjjeli szolgálatot. A kir. kath• főgimnázium évzáró-ün­nepe (11 órakor.) Az Ipartestület tanoncmunka kiállítá­sának ünnepélyes megnyitása (10 órakor.) A polgári leányiskola évzáró ünnepe (9 órakor.) A Miskolci Kereskedelmi Alkalmazot­tak Sporlegylete és a Ny (ve labda­rugó mérkőzése a dujtosi sporttele­pen (5 órakor.) Junius 30. Szombat. Kath. Pál apostol. Prot. Pál. Diaúal-Mozgó: A kincses sziget %s Fatty, mint vőlegény (7 és 9 óra­kor.) Apolló-Mozgó: Dráma a tenger fene­kén és Mézelhetek méz nélkül — (7 és 9 órakor.) A gyógyszertárak közül a dr. Szopkó és Haissinger-félék tartanak éjjeli szolgálatot. A Nyíregyházi Leányegyesület mű­kedvelő előadása a Városi Színház­ban (8 órakor.) Éjjel-nappal. . . Harmat hull a nyíri tájra, Mintha köiwy-epö szitálna ... Mintha fem a ásillag-szemek Könnytől lennének fényesek . .. Szellő, falomb mintha sirna, Könnytől égne virág Szirma, Rjezgő nyárfa levele meg Titko,s zokogástól remeg... i Én nem tudom, máís határon Ily búfi-é a nyári álom ? Vagy ósak amerre én járok, Ott zokog e sötét átok ? Vagy a Tisza-Duna táján Akármelyik határt járnám, Minden rögből elém búgn i A magyar szív gyötrő búja ? Ha napfény ég is a tájon : — Régmúlt ragyogását látom... Minél jobban tűz e tájra, Annál sötétebb az árnya... És mégis túl minden árnyon Közelgő fény jöttét látom . . . A nem soká eljövendőt: Azt a sziklaszilárd hittel Várt, fényes magyar jövendőt! TIKOS ANDOR. — SZemttyi hír. — Geduly Henrik ág. h. ev. püspök ma reggel Buda­pestre. utazott. — Ma délután ül jössze a pozsonyi Erzsébet Tudományegye­tem tanácsából s a magyarhoni ev. egy­házegyet'em képviselőiből alakitól! bizott­ság, melynek az a feladata, hogy az evan­gélikus theologíai fakultás első tanári ka­rát kijelölje a beérkezett pálvázatok alap­ján. ' " _j jük meleg kézszorítással. I Az első hazugság a Diadalban

Next

/
Oldalképek
Tartalom