Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 98-121. szám)

1923-05-04 / 100. szám

2 JSfmVIDÉK 1913 május 4. Bessenyei-ünnep a Tiszaparton. Az egész Tiszamente készül rá. — Lőrinczy György mondja az ünnepi beszédet. — A Bessenyei serleget Mikecz Dezső avatja fel. Nyíregyháza, május 3. A Nyirvidék tudósítójától .. Bessenyei földje, a magyar teremtő géniusz utat mutató csillagának kirepítő fészke, Tiszabereet országos vonatkozású ünnepre készül. Az évről-évre tartani szokott Bessenyei-ünnepet a Szabolcs vár­ni egyei Bessenyei Kör az idén május 27-én Tiszabercélen, Bessenyei György szülőhe­lyén rendezi. Ezen a Bessenyei ünnepen a Kör felavatja a Bessenyei serjegekel s le­leplezi azokat a Bessenyei vonatkozású festményeket, amelyeket Hrabovszky Sa­mu lelkes magyar áldozatkészséggel készí­tett s ajánlott fel a Körnek. Az impozáns ünnep hife bejárta az egész Tiszamentét, amelynek községei most már erősen ké­szülődnek Berezel nagy napjára. Kedden, május 1-én a Bessenyei Kör küldöttei dr. Vietórisz József, Kardos 1st ván, Vertse K. Andor és Téger Béla kint voltak Bercelen, ahol előbb Korocz József ref. lelkésznél, majd Hrabovszky Sámuel otthonában megbeszélték az ünnepség részleteit. Bessenyei földjének hagyomá­nyos kulturszéke újra örvendetesen meg­nyilatkozott abban a lélkes támogatásban amelyet Beroel és Paszab községek s az egész Tiszamente kifejezésre juttatnak az ünnepség rendezése tekintetében. Bér­céi község, a berceli ref. egyház, Okoli­csányi Lajos és Déry István földbirtoko­sok nagyobb összeggel járulnak az ün­nepség költségeinek fedezésére. A vasárnapi tanácskozáson kialakult a május 27-i ünnepség programmja. — A berceli ünnep főbb mozzanatai a követke­zők lesznek: Délelőtt 9 orakojj ünnepi istentiszte­let lesz a berceli re™és róm. kath. tem­plomokban. A ref. templomban Nagy La­jos nyíregyházi ref. lelkész, á róm. kath. templomban Scsavnyiczky István berceli róm. kath. lelkész végzi az istentiszteletet. Délelőtt 10 órakor emlékünnep lesz Bessenyei szülőházánál. Az emlékünnep programmja: Himnusz, énekli a tiszaberceli iskola énekkara. Megnyitó. Tartja dr. Klekner Károly, a Bessenyei Kör főtitkára. — Ünnepi beszéd, mondja Lőrinczy György iró, a Petőfi Társaság tagja, a Bessenyei Kör tiszt, tagja. — Tiszabercel község ré­széről üdvözlő beszédet mond Ivorocz Jó­zsef ref. lelkész. — Ünnepi költemény. Irta és előadja Szathmáry István, a Petőfi Társaság tagja. A Hrabovszky Samu által festett és a kör részére ajándékozott olajfestmé­nyek (Bessenyei arcképe) Bessenyei szülő­háza, a Bessenyei templom) leleplezése. A kör köszönetét Kardos István tolmá­csolja. — Szózat, énekli a közönség. Az ünnepség következő része serlegavatás lesz a Tiszaparton. A serlegavató beszédet Mikecz Dezső udv. tanácsos, a Bessenyei Kör elnöke mondja. A Bessenyei serleg létesítésének ter­vét Lőrinczv György vetette fel s e célra legelőször Lőrinczv György és Czóbel Min ka, a Kör tiszteletbeli tagjai adakoz­tak. Az Egyesület két serleget kapott ajándékba. Egyiket a kótaji gör. kath. egy­háztól, a másikat a tiszaberoeii ref. egy­háztól (Bessenyei István kelvlie 1645­ből). A Kör elnöksége a részletes műsort magában foglaló meghívókat most kül­di szét. Ebben felkéri az érdekelteket, hogy a résztvenni szándékozók május 20-ig szóban ,vagy írásban jelentkezzenek éspedig Nyíregyházán Kardos Istvánnál Városháza, Tiszabercelen Korocz József ref. lelkésznél, vagy Veress Bálint fő­jegyző, illetve Hrabovszky Samu felügye­lőnél. Gáván Vattay Sándor főjegyzőnél. Paszabon: Tomory Páí ref. lelkésznél. Kótajban Szemenszkv János g. kath. lel­késznél Balsán Jámbor Sándor főjegyző­nél. Szabolcson: Tomory Dezső ref. lel­késznél. Bujon: Fuhrmann Géza főjegy­zőnél. Vencsellőn: Héry János főjegy­zőnél, Ibránvban Szikszav András ref. lel késznél. A rendezőség csak annak részére lud ebédről gondoskodni, ki a jelkett határ­időig bármelyik meghízottnál jelentke­zik. Az ebéd a Tiszaparton lesz. s rendezé­sét Hrabovszky Samu volt szíves elvál­lalni. A tiszamenti Bessenyei ünnep bizo­nyára méltó lesz a magyar nemzeti iro­dalom 'Betleheméhez, a dicsőség glóriá­jával beragyogott szülőföldhöz. Az elmúlt évben nagy muzeális értékű kincseket találtak Szabolcsban. A lövőpetrii bronzlelet. — Mennyit kapott Vad András a leveleki arany­leletért. — Hogy esett el a Jósa núzeum a nagyértékü lelettől? Nyíregyháza, május 3. A Nyirvidék tu­dósítójától. Kezünkben vain Szabolcsvármegye alis­pánjának a vármegye elmúlt félévéről szóló értékes adatokban gazdag jelentése, amely­ben lapozgatva meleg érdeklődéssel figyel­jük meg vármegyénk messzeföldön híres mú­zeumának, a Jósa Muzeumnak elmúlt esz­tendejéről szóló beszámolást. Megtudjuk, hogy Szabolcs páratlanul gazdag földjének mélyéből az elmúlt évben is nagy muzeális értéket képviselő kincsek ke­rültek a felszínre, de megtudjuk azt is, hogy az emberi telhetetlenség mily káros követ­kezménnyel jár |néha kulturális szempontból s viszont meninyit használ a közösség lelki javainak gyarapítása szempontjából az, ha egyesek le tudnak mondani a köz javára. Gazdag esztendő. Az elmúlt év — mondja az alispáni je­lentés — régészeti leletekben gazdagnak mondható. A lövőpetrii bronzhalmaz leletet, melyben kilenc szemből álló aramylán^ is van és amely bírói ítélet következtében került a pénzügyminisztériumba, Pénzügyminiszter ur az esetben adja ki részünkre, ha a földtu­lajdonos és találó az őket megillető egyhar­mad'-egyharmad részről lemondanak a mu­zeum javára; ez okmányok beküldése eseté­ben kieszközli a Nemzeti Muzeum és más tudományos intézetek kiválasztási jogukról való lemondását s igy a lelet muzeumunkba való jutását Sesztina Jenő debreceini lakos, lö­vőpetrii földtulajdonos megértő, nemes gon­dolkozású, áldozatkészsége folytán — mivel a találó Szalai József már a mult évben beküldte lemondó nyilatkozatát — mi sem áll útjában a megszabott feltételek teljesité­feének s rövidesen megfogjuk kapni azt, melv gazdag bronzkorszaki gyűjteményünk érté­két nemcsak számban, de jelentőségében is emelni fogja. • A leveleki aranylelet. Ugyancsak ez évben találta Vad András leveleki lakós öfehértó határában levő szőlőjében cserépedényben elrej­tett azon nagyhírű és ritka aranyleletet, mely ugy a helybeli, mint a fővárosi lapok utján országszerte ismeretes lett. A fő­szolgabírói értesítésre a muzeum őrét rög­tön kiküldtem a helyszínére, ki május 6-án a nag5 r kincset be is hozta és eljárá­sáról, valamint a végzett kutatásról részle­tes jelentést terjesztett be hozzám. E je­lentés szerint a lelet bronzkorszakból való, 937 gramm sulyu. áll 9 darab arany, díszített karperecből, melyek között a leg­szebb a nyitott spirális végű, teljesen azo­nos a Nemzeti Muzeumban levő három da rabbal, mely szintén Szabolcsban talál­tatott, Acsádon és báró Vécsey József fő­ispán adla oda 1867-ben. A lelet többi részét 17 darab összetekeri, vékonyabb­vastagabb, sima és sodrott aranyhuzal képezi Vad András találó.t és földtulaj­donost magamhoz hivattaI és a leletért az akkori aranyértéket számítva, 350000 ko­ronát ajánlottam. Vad András gondol ko­zási időt kért akkor, néhány napra azon­ban ügyvédje utján kettő millió koroná­ért volt hajlandó átengedni muzeumunk­nak az őt megillető kétharmadrészt. E tulmagas árat megadni nem állott mód­jában minden oldalról igénybe vett tör­vényhatóságunknak, a fenntálló törvény értelmében tehát a leletet a Pénzügymi­niszter úrhoz szállíttattam fel. így elesett muzeumunk attól a ritka és ugy anyagi, mint tudományos szem]K>ntból nagyérté­kü lelettől, mely méltó koronája, befe­jezése lett volna a Jósa András által egy életen ál gyűjtött gazdag bronzkorszaki anyagnak és amely vonzó erővel birt vol­na a közönségre is, az érdeklődést nagy­ban fokozta volna. Meg kell még említe­nem, hogv Vad András egv év múlva 2000000 koronát kapott az'államtól az'őt megillető rész fejében, mely ma - ha nem számítjuk is le belőle az ügyvédi honofáriumot — nem jelent többet, mint az egv évvel ezelőtti felajánlott összeg. Ezüstpénzek Május 17-én Tóris Béla közgazdasá­gi takarékpénztári igazgató érdeklődése és figyelmessége folytán jutott hozzánk Mik­lós István nyirgvulaji lakos által szőlőjé­ben talált 05 darab Lipót idejében hasz­nálatos "különböző országok ezüst pén­zeiből áiló lelet. AVad András-féle arany­ielei hire eljutván az érmeket találjó szü­leihez is, milliókat kért a pénzekért, majd muzeumban nyert felvilágosítás után megelégedett annak egyharmad részével, mely kevésbbé értékes példányokból ki adatott neki. A muzeumnak megmaradt 51 darab. Ugyancsak ezüst pénzeket talált Ti­szadadán egy másfél literes edényben Ko­vács József halász is a Tisza bal partjá­ban. Ez a 439 darabból álló éremlefet a tiszadadai jegyző által a tiszalöki m. kir. állampénztárba került, honnan a Pénzügy minisztérium III. ügyosztályához küldetett fel, jóllehet a vett értesítés utáiftöbb íz­ben'is megkerestem a tiszalöki pénzügyi hivatalt. A még fejlesztésre szoruló érem­gyüjteményünk bővítése és gyarapítása céljából, főként pedig mint vármegyénk területén talált -s jgy nekünk sokat mon­dó éremlelet megszerzése végett a Pénz­ügyminiszter urat megkerestem. NHMSSIMHMMaiHHHHHM § SUHANESZ LAJOS H bútorcsarnoka | kath. püspöki palota. H Ajánlja saját késaitményü rafibutorait 4a ® kárpitosmunkáit. Háló, tbédló, úriszoba, §! siaion, leánysaoba, bőrbutorokban éa «gyéb bútorokban legnagyobb válucték. MMHHHHHHMHH

Next

/
Oldalképek
Tartalom