Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 98-121. szám)
1923-05-18 / 111. szám
május 18 JfSfYÍRSíIDÉK Puskatussal vertek át a csehek egy ref. lelkészt a határon. A kiutasítás oka a himi határincidens. — A lelkész összes ingósága prédnra került. Egy asszony és hat gyermek kálvária járása. Nyíregyháza, május 17. A Nyirvídék tudósítójától. > Egy férfikorának delén lévő református papi ember kereste fel tegnap délután szerkesztőségünkéi, hogy egy mar korábban tett igéret beváltásaként elmondja annak a pár aggodalommal teljes napnak a történetéi, melynek szenvedő alanya ő és kívüle hét tagból álló családja volt. Sípos Imre református lelkész ugocsamegyei Csepe községben hirdette az Isten igéjét az ott élő református magyaroknak. A megszállás lelki megpróbáltatásait ö is érezte, de azért hivatásszerű kötelességét ott élő magyarjai körében fokozott kedvvel telesilelle s ebben különösebb gátló akadályok nem gördültek eléje mindaddig, míg a himi határincidens meg nem történt .Köztudomásu, hogy a cseh kormány retorzióképen a saját közegei állal támasztott incidens eltussolására 74 magyar családnak a kiutasítását rendelte el s a rendelet végrehajtását a zsupánokra bízta. Az úgynevezett Szlovenszkóból 61, Ruszinszkóból pedig 10 családra várt az a keserű kálvária, hogv lakóhelyüket elhagyva, vándorbotot vegyenek a kezükbe. Április 22-én kapta meg Sipos Imre csepei ref. lelkész is a kiutasító parancsol, mely ellen jogorvoslattal élhetett s élt is nemcsak ő maga ; hanem gyülekezel^ s egyházi főhatósága is. Eelebbezését s ez mutatja a komédiaszerü eljárást — három nap alatt elintézték Prágában, a kérelmet figyelembe nem velte a cseh kormány s április 25-én este H órakor csendőr jelent meg a papilakban ,aki tu domására adta Síposnak, hogy másnap a reggeli gyorsvonattal "hagyja el a Eelvidékel. Egyben a család részére m,;g egy hétig ott tartózkodásra adtak engedélyi, azzal, hogy addig köteles a lelkesz felesége vagont keríteni s minden ingóságaival ki költözködni. _____ Április 23-án reggel 8 óra 30 perckor indult cl a vonat a kiutasított lelkészszel .Királyházáig csendőr kísérte ott a csendőr leszállt, mert amint mondotta, megbízik a lelkész urban, hogy elhagyja Szloveuszkót. Délután 13 óra 36 perckor ért be a vonat Sátoraljaújhely kis állomására. Sipos Imre jelentkezik az olt levő csendőröknél. Ezek erre e,szedték összes iratait s fogva tartották a lelkészt határozott tiltakozása ellenére is s nem akarták szabálvosan átadni a magyar csendőrségnek. Az órák teltek-multak, már késő este 1 lelt s még mindig nem sejtette Sípos Imre, hogy mi lesz a fogság vége. Mikor besötétedett, holmi gyanús alakok is kerültek a cseh portára, akik csempészettel foglalkoztak s a csehek ezekhez terelték Sípos Imrét is, majd elő' és hátul csendőr fedezettel megindullak a Ronyva partján, a kertek alján. Az első csendőr kémlelte a magyar partot, s mikor semmi veszélyt sem látott fennforogni, arra kényszeritették a társaságot, hogy lábaljanak ál a vízen. Sipos tiltakozott az eljárás ellen, követelte, hogy szabályosan adják át a magyar hatóságnak, mire az egyik csendőr töltött fegyverét emelte rá s a másik puskatussal verte a Ronyva vizébe. Ugy látszik, a csempészekben több emberség volt, mert az egyik az izgalomtól megviselt lelkészt a hátára vette s ugy vitte át a vizén. Ezalatt s az ezután következő hátralevő lwl napon át Sipos felesége megmozdított minden követ, hogy vagont kaphasson s a szomorú kálvária útra meg indulhasson őis hal gyermekével, akik közül a legnagyobb 11 éves, a legkisebb pedig egy éves ölben ülő gyermek. A legionáriusok pedig ,akik gunvos röhögéssel kisérték az asszony vergődéséi, igyekeztek mindent megmozdítani, hogy vagon ne legyen. S amil a legionáriusok, a kommunista gazemberekkel egy ivásu legények akarnak most oil fenni, az meg is történik. Vagon nem letl s a letép egy hét után ismét csendőrök és legionáriusok áll lak meg a parókia kapujában, hogy kiverjék tűzhelyéről az asszonyt és síró gyermekeit. A szomorú menet ideért s most ill vannak Nyíregyházán, amit pedg szorgalommal, becsületlel és tisztességgel' szerezlek a házasélet alatt, az martalékul, prédára dobva várja sorsát a megárvuft csepei református parókián. A bútornak, a ruhának, a kis ingóságnak vájjon ki lesz a gazdája? A szomorúan, tompán zengő szavak elhallkultával azt a kérdést intéztem Sipos Imréhez, mi történik a pásztor nélkül maradt hívekkel? A szekták veszik gondjaikba, mondotta. Azok a szekták, melyeknek működését kész örömmel veszi a cseh kormány, mert lazítják a magyarság iránti érzést s erős nemzetellenes propagandái fejtenek ki a magyarság kárára. Hajdudorog rendezett tanácsú város szeretne lenni Indoka az, hogy igy könnyebben lehet püspöki székhely. Nyíregyháza, május 17. A hajduvármegyei májusi közgyűlés tárgyalta a többek között Hajdudorog nagyközség képviselőtestületének jelentését. E jelentés szerint Hajdudorog képviselőtestülete április 25-iki községi közgyűlésén ugy határozott, hogy nagyközségi szervezetéből rendezett tanácsú várossá akar átalakulni. A nagyközség lakói ugyanis egyenes adóba már is többet fizetnek _,mmt a többi nagyközség s a rendezett tanácsú várossá való átalakulás annál is inkább fontos, mert igy könnyebben el lehet érni azt, hogy Hajdudorog a görög kathob likus püspökség székhelye legyen. Tit&ek Háza a diadal Mozgóban A nyíregyházi gyermekek közös nagy majálisa. Tanitó bácsi mikor lesz már majális ? Megyünk majálisra ? Hát nem lesz már majális ? — Ilyen és ezekhez hasonló sok és sokszori kérdéssel ostromolják nap-nap mellett Nyíregyháza város kicsinyei a tanitóbácsikat kivétel nélkül. — A tanitóbácsik — hát Istenem, ha olyan gazdagok volnának, mint amilyen szegények — megcsinálnák egyedül s készen volnának a több ezer gyermeket kielégítő, sőt boldogító azonnali felelettel s nem halogatnák napról-napra. Föltehető, ugy kellene lenni, hogy a tanitóbácsik segítségére legyenek a nagyok mikor ma ilyen nagyot, sokat kérnek a kicsinyek, erdőt, mezőt, játékot, mulatságot és sok gyermek részére ellátást. Ez utóbbi az, ami a tanitóbácsiknak nincs meg. Sok éven át szünetelt Nyíregyháza város e kedves eseménye s igy a háborút a kicsinyek sínylették meg legjobban. Legutóbb tavaly volt s aki látta a felvonulást és ott a Sóstón 1000-nél több gyermek ebédjét, az a látottakban csak örömét találhatta. Egy ilyen étkeztetésen nem lehet ragaszkodni az adagok kijelölt számához, mert hát többen vannak a szerény szegények, mint az elégedett gazdagok. Kinek volna szive az oldalról néző ember két, kinek szemében a gulyás illata és már falatozó kis pajtásának látása vágyat tükröz — oda nem hívni ? Tavaly is például az iskolákban öszszeiratott 400 és hála Istennek kaphatott egyformán vagy 1500. Miért legyen ebben is korlát és miért ne vendégelhetné meg Nyíregyháza társadalma az utódait mennél nagyobb számban. Csalódás éri úgyis őket, mert amily ruganyosan, hangosan, semmire se gondolva indulnak el, ugy megcsendesednek portól lepetten, fáradtan s ami a fő, nagy étvágyra gerjedve. Legyenek kárpótolva. Itt szükkeblüek nem lehetünk. Lehetetlen itt nem emlékezni a nyíregyházi gyermekmajálisok lelkes pártfogójára, fáradhatatlan mozgatójára, ki azt mondotta : »meg kell lenni« »itt nem lehet fukarkodni« és meglett. Sajnos szomorúan kell tapasztalnunk hogy nincs többé Prok Gyula. Nyíregyházának ez valóságos ünnepe, amely talán egyedül áll az országban, még Nagymagyarországon is. Hadd indulhasson el a kis emberfolyam vig zeneszóval a nagyok ezreinek sürü sorfala között, lobogjon kezükbe fennen a sok piros fehér zöld színű zászló. A nyíregyházi gyermekek majálisra, hívogató jelszava : Ha az idő kedvez, a majális rneft lesz«. Toldjuk meg in aimo 1923; ha az erszényben sok bankó is lesz s az idő kedvez, a majális 24-én meglesz. Kérő szóval fordulunk 3 és fél ezer gyermek nevében Nyíregyháza városához, egyházaihoz, bankjaihoz és tehetős polgáraihoz, hogy mint annyiszor a múltban, ugy ezalkalommal is támogassanak bennünket. Természetbeni adományok Szilvássy József tanitó (gór. kath. iskola) ; pénzbeliek Steiner Gyula tanitó, pénztáros cimére (róni. kath. iskola.) * ^ Jutalmazzon meg mindnyájunkat az elégedett gyermekek boldog zsivaja. A rendező-bizottság. S. Kellemes, üd itő szórakozó hely a Színházi vacsorák ! — Bocskay-kert Esténkint Oamu Béla zenekara hangversenyez. Kitűnő fajbo rok, els őrangú konyha — Színházi vacsorák ]
