Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 98-121. szám)

1923-05-03 / 99. szám

1983. május 3. JŰÍMW&K 3 Kiss Lajos tanulmánya Beszterecről. Nyíregyháza, május 2. A Nyirvidék tudósítójától. ( A Föld és Ember tudományos szemle legújabb 3—4.. száma hozza e lápi kisköz­ségnek leírását Kiss Lajos muzeumi igaz­gatóőr szakavatott tollából. A 20 oldal­ra terjedő és 1 térképpel ellátott tanul­mány a laikus figyelmét is megragadja, talán egy kis lelkiismeretben furdalás! is csinál, hogy hál: mért nem ismertük meg ezt az érdekes helységet és népet? Saj­nos, hogy az iskolákban a Nyam-Nyam faluról, a zulukafferekről többet tanul­nak, mint saját megyéjükről. Egy terje­delmes megyei földrajz könyv kiadása ma merénylet számba megy. TVIert a cél so­kai markolni. Már pedik a közmondás is azt tartja: ki sokat markol, keveset sző­rit!! A népiskolában át kell venni az egész földet s aztán Jánosvitézként a csil­lagok közt utazni. Egy ily leírásból, mint Beszterec községe, sokkal több haza- és népszeretetet tanulhat u gyermek is, mint akkor, ha nádpálcával végigszalad a tér­képen. Persze a leírást — kihagyva a ki­hagyandókat — a gyermeki lélek megfe­lelő táplálékává kellene lenni. A nagyha­talmak nem ismerték Magyarországot. A francia iskolásgyerek csak Budapestet és Toké-l (Tokaj) ismerte hazánkból. Váj jon nem élhetnénk-e reánk nézve üdvös re­torzióval s a külföldről hasonló felületes­séggel tanítanánk, de hazánkról aztán fel­használva minden szépet, jót és nemeset mit a gyermeki lélek megemészthet —• oly részletességgel, mint ezt a szülő, a háza föld szeretetére való nevelés kíván­ja? Ismerje meg a magyar a magyart!! Hó dilsa meg ismét az országot!! Szeretet fűz­ze a magyart a magyarhoz, szeretet fűzze a haza földjéhez!! Mert a magyarnak itt él nie és halnia kell!! — (Ez elmefu Itatást Beszterec leírása inspirálta.) Az Európa és Amerika közti személyforgalom. Budapest. A nyugati tengeri kikö­tők hivatalos jelentései szerint megszűn­tek mindenütt az idei tavaszi tengeri vi­harok és jgy a hajóforgalom rendes jára­tta megindultak. Magyarország és Ameri­ka között is tetemes forgalomra .lehet szá-­mitani, főleg kereskedelmi és művészi kö­rökből. Az amerikai magyarok is nagy számban jönnek vissza, bár az utódálla­mok nyugtalanító magatartása sokakat visszatart még. A Magyarországból való kivándorlás 5638 lélekre van korlátozva ezidén is. A magyar kormány 'április else­jén megengedte az útlevelek kiadását, de csak olyanok számára, akik kinti akó hoz zátartozókhoz utaznának. A megszállt te­rületen születtek útlevelét soronkivül kell a rendőrhatóságoknak elintézniök, felté­ve, hogy rendelkeznek ezek amerikai ke­zességi okmánnyal. A nagy hajóstársasá­gok hatalmas hajóparkkal bonyolítják le a kontinensközi forgalmat. Legtöbb hajót indít (27 óceánjárót) az Amerikai Hajós­társaság (United States Lines). Sorban utána a Yrancía társaság 23 hajóval, az angol 22 hajóval és a német 13 hajóval (K. E. K.) — A Die Dame májusi száma sok di­vatképpel és rendkívül szép eredeti mo­dellekkel megérkezett és kapható az Uj­ságboltban. Heltai színigazgató átalakíttatja és renováltatja a színházat. Ajánlatot tett a városnak, — Téli sziniszezon lesz Nyíregyházán. — A városnak kapni kell az ajánlaton. — A színházépületet vissza kell adni eredeti rendeltetésének. Nyíregyháza, május 2. Saját ludósi­tónkdtól . A városi színházépület elhanyagoltsá­gának és tűzveszélyességének kérdése, sok gondot okozott a hatóságoknak és az évről-évre szaporodó hibák megszüntetése a lezüllött gazdasági viszonyok miatt megoldhatatlan problémaként lebegett mindannyiunk előtt. akik törőd Lünk valamit a város ezen kul­turin tézményének sorsával. Heftai Hugó színigazgató most aján­latot tett a válásnak, mely szerint saját költségé" átalakíttatja és rend behozatja a színpadot es né­zőteret. Az ajánlat ej fogadása eseten, amihez kétség nem férhet a színházépület problémája Co­lumbus tojásként egy csapásra meg van oldva. Heltai átépítteti ti színpadot, meg­szünteti a tűzveszélyességi kifogásokai, rendbehozatja a piszkos, elhanyagolt né­zőteret, a fűtőkészüléket, a világító be­rendezést, átalakíttatja az előcsarnokot, kii'esteli az épület homlokzatát. Cserébe mindössze öt évi koncessziót kér évi 6 hónapos szezon tartására. 1 A nyíregyházi közönség régi vá­gya ekkem váratlanul teljese­désbe megy. A fejlődő Nyíregyházának régóla vol na szüksége téli sziniszezonra. Ez a vá­ros necsak átmeneti, »nyári« állomása le­gyen a vándorszínészeknek, az egyes da­rabok előkészítésének ne legyen kisér­leli nyula, hanem egy féléves szezon nyu­galmával és inegáliapo do Hágával elégil­Sok magyart kiüldöznek a csehek a Felvidékről. A legutóbbi határincidensből kifolyólag amit tudvalevőleg cseh fináncok kezdtek, a csehek a legvadabb eszközökkel fordultak a felvidéki magyarság és annak vezetői el­len. Többszáz magyart akarnak kiutasítani a csehek és szomorú érdekessége ezeknek az ujabb atrocitásoknak, hogy a legelső kiu­tasított egy debreceni származású római katholikus lelkész, Heller Ernő a nagyszőlős! katholikus hivek köztiszteletben álló ifjú lelkésze. Heller Ernő erősen magyar érzésű és ugylátszik ezért fordult először ellene a cse­hek dühe. Szerdán este a nagyszőllősi pa­róchián megjelent két cseh csendőr, akik kiutasító végzést hoztak Heller Ernő számára Még 24 órai haladékot sem adtak neki, ha­nem ott a csendőrök felügyelete alatt kel­lett összepakolni uti podgyászát és már más­nap reggel vonatra kellett ülnie. A nagy­szőllősi magyarság nagy számban jelent meg Heller Ernő elutazásánál és megható jelene­tek között vettek bucsut szeretett lelkipászto­ruktól, akitől a csehek önkénye fosztotta meg őket. Heller Ernő ma délben érkezett meg Debreoenben lakó szüleihez és hétfőn fel­utazik Budapestre, ahol a külügyminisztérium ban jelentést tesz a rajta elkövetett jogta­sék ki a publikum kuiiurigényeil. Sokkal kisebb városok részesülnek téli szezon­ban mint Nyíregyháza s szégyen volna ránk, ha nem kapva-kapnánk Heltai igaz­gató ajánlatán. Az a körülmény, hogy a színház épü­letben van a város mozija, két szempont­ból nem akadálya a téli szezon megvaló­sításának. Először a színházépület a szín­játszás számára épült, a színházat vissza kell adni régi rendeltetésének. Másodszor a Városi Színház Mozgó, mint legilletékesebb helyről értesül­lünk, nem rentábilis üzlet, amelyet érdemes volna föntartani. A mo­zielőadásokon kong az ürességtől a néző­tér, mint azt a »Vénus z kisas szony« leg­utó bbi előadásain Játhatluk, mag a szm­Tíázi előadásokon zsúfolt széksorok, tö_ mött páholyok és nyüzsgő karzati közön­ség figyeli a színészek játékát. Ez mái* csak elég bizonyíték arra, hogy a közön ség a mozi és színház közül az utóbbit vá­lasztolta s ezzel az elvitázhatatlan tény­nyel számolniok kell az intéző köröknek. Különben is marad még a városnak egy teljes félesztendeje, amely idő alatt j berendezkedhetik mozielőadásokra, kfe jmég ennél is jobb üzlet lenne az, ha kaba­ré és műkedvelő előadásokra adná bérbe a színházai. A város úgyis akar külön mozgószinházat épileni s ugy. értesültünk, hogy ezirányban már lépések is történ­tek . Heltai Hugó ajánlata fölött valószínű leg még ezen a héten döntenek és akkor megkezdődhetnek az átalakítási munkála tok, hogy szeptemberben egy csinos, tiszta helyiségben kezdődhessen meg az első i nyíregyházi téli színiszezon. lanságon. Heller Ernőt sokan ismerik Deb­recenben, gimnáziumi tanulmányait itt vé­gezte. Édesatyja Heller József, a Tiszántúli Hirlap nyomdájának vezetője. Jellemző a csehekre, hogy egész a ma­gyar határig csendőrfedezet mellett kisérték el Heller Ernőt. Küszöbön egy angol-orosz konfliktus. Londonból jelentik Berlinen át: A' moszkvai angol kereskedelmi ügyvivő, aki egyúttal politikai érdekképviselője is a Szovjetoroszországban élő angpl alattva­lóknak, sürgős jegyzéket küldött kormá­nyának arról, hogy nem képes a szovjet ,.nál az angol alattvalókkal szemben elkö­vetett visszaéléseket megakadályozni. Az angol kormány ezért határozott és ener­gikus diplomáciai jegyzéket intézett a szov jet külügyi népbiztossához Moszkvába, a melyben azonnali választ kér az angol állampolgárokkal szemben sorozatosan eb­követett támadások ügyében és abban az esetben, ha a szovjet nem volna hajlandó teljes elégtételt biztosítani és az idegen állampolgárok teljes védelme felől in­tézkedni, az angol kormány a legsúlyo­sabb retorziók eszközeihez nyúlna. (KEK). íjuvásór Kassán. 1923. május hó 15-16-án. Bejelentések' a Keietszlovenszkói Gazdák Szövetkezeténél Kosiee (PesM 19.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom