Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 98-121. szám)

1923-05-05 / 101. szám

JSÍYÍRYIDÉK Í913 május 5., ha ennek ugyan hinni lehet, jegyzi meg a fap, hogy a cseh kormány semmiféle fálaszt inem kapott a magyar kormánytól ezirányu előterjesztéseire s a cseh, kormány a halogató lépések után volt kénytelen cSak megtorló intézkedéseket tenni. Bármely részen jegyen is az igazság, folytalja a lap, az az egy leljes világossággal kiderült, hogy Magyarország javasolta a döntőbíróság kiküldését s ezzel jeiél adta annak is, hogy el akarja simítani a határincidenst. De nem is lehet mást hinni akkor, amidőn a magyar kormányférfiak Parisban tartózkodnak, hogy a szövetséges hatalmaktól jóindulatú mérlegelést kérjenek az ország helyreállítása érdekében;. í >' A drágulás a békebelinek 640-szerese. Budapest, május 4. (M. T. I.) A közgazdasági figyelő megállapítja, hogy április végén a háború elől ti állapotokhoz képest a megélhetés drágulási száma 640-szeresre emelkedelt. — Április folyamán az élelmiszer 91.9 százalékkal, a ruha 108.2 százalékkal, a fiitésvilágitás 87.3 százalékkal s a lakbér 0-6 százalékkal drágult . Kormányféríiaink folytatják párisi tárgyalásaikat. \ Budapest, május 4. (M. T I.) Bethlen István miniszterelnök tegnap is folytatta a megbeszéléseket. Salvago Rattival, Olaszország képviselőjével tárgyalt, majd Boyden angol másodmegbizoítal s Herbert titkárral folytatott hosszabb beszélgetést. Kállay Tibor pénzügyminiszter Korányi Frigyes báróval egész nap pénzügyi kérdésekről tárgyalt. Az egész vonalon serény munka folyik, hogy a magyar kormány képviselői annál teljesebben és tökéletesebben felkészülve jelenhessenek meg a jóvátételi bizottság előtt. Május elsején a Felvidéken a vasutasok két óráig szüneteitek. < (M. T. I.) Prága. A vasutas szervezeetk elhatározták, hogy május elsején két órás tüntető sztrájkot tartanak. — A sztrájkot azonban u közlekedésügyi miniszter betiltotta. Ennek ellenére mégis több helyen különösen a Felvidéken délelőtt 10—12 óráig terjedő időben elhagyták szolgálali helyüket a vasutasok. A közlekedésügyi miniszter most fegyelmi vizsgálat lefolytatását rendelte el a sztrájkólókkal szemben. Tőzsde. Budapest,- május 4. (M. T. 1.) Zürichi nyitás : Budapest 0.105, Berlin 0.015, Newyork 554.5, London 2569. Páris 3700, Milánó 2712.5, Prága 1649, Belgrád 585, Bécs 0.0078, osztrák bélyegzett 0.G078. Varsó 0.0118. Devizák és valuták: Dollár 5230—380, Newyork 5210—360, Frank 349—59, Páris 344—51, márka 16—18, Berlin 15—17. svájci frank 950—80, dinár 54 és fél—56 és fél, — Brüsszel 298—308, Amsterdam 2040—100, — Bukarest 26 és fél—28 és fél. Varsó 1080— 200. — Értékpapírok : Borsod—Miskolczi 15000, 1. Budapesti 43500, Viktória 36000, Főbusz 10600, Salgó 145000, Rima 27700, Államvasút 101000, Fegyver 32000, Ganz—Danubius 2 millió, Ganz—Villamossági 260000, Hofíer 44000, Lipták 5400, Kohó 103000, Kőszén 4326000, Urikányi 185000, Izzó 93000, Cukoripar 465000, — irányzat tartott. Terménypiac : Malmok búzát 260 koroínás áron vásároltak. Rozs Budapesten 170. Tengeri prompt állomáson 160, zab 160— 165, takarmányárpa 150, sörárpa 170—172.5. Vármegyénk iakósságát áthatja a munkaszeretet, józan takarékosság, kötelességtudás. flind sűrűbben csendülnek meg a falusi templomok uj harangjai. — Szorongó aggodalom a közigazgatási reformmal s>emben.— Tahin most nyílik utolszor alkalmam az ősi szokás szerint .választott tisztviselők sáfárkodasáról számot adni. Nyíregyháza, május 4. A Nyirvidék tudósítójától. Szabolcsvármegye törvényhatósága most készül a májusi közgyűlésre. Az itt előterjesztendő alispáni jelentés be fog számolni az elmúlt félesztendő közigazgatásának állapotáról. A jelentés következő soraiban Mikecz István alispán jellemzően mutat rá vármegyénk lakosságát álhaló biztató szellemre s kifejezést ad annak az aggodalomnak, amely a közigazgatási reformmal kapcsolatban Szabolcsvármegye törvényhatóságát áthatja. Az alispán a következőket mondja: Az utóbbi évekről készüll alispáni jelentéseimet mindig azzal a reménnyel záriam le, hogy a legközelebbi jelentésem megtételekor már nem a szinte vigasztalan emberi szenvedések és bajok, valamint szomorú közállapotok ecsetelése leend fel adatom, hanem a vármegye közönsége előtt hazánk sorsa jobbrafordű]íával egy szebb, jobb és biztató jövő reménysugarait is csillogtathatom. Sajnos, a sors ez orömöl még mindig nem engedi valóra vájni. Rettenetes megcsonkitottságunk, legértékesebb közgazdasági erőforrásaink elrablása, a minket övező ellenséges gyűrű s az u. n. jóvátétel kérdésének évek óta fenyegetően feletlünk lebegő Damokles kardja, természetszerűleg évről-évre jobban sorvasztják országunk és így benne vármegyénk gazdasági életét és akadályozzák vérkeringését. — Folyton értéktelenedik a pénzünk, egyre jobban nélkülözzük a régi — ma ádáz el lenségeink által megszállva tartott — Magyarország területéről beszerezhető nyers anyagokat és gyártmányokat s így természetesen egyre nehezedik a megélhetés s ezzel egyenlő arányban folyton nő az elégedetlenség és lehangoltság, melyet részben a nélkülözés, részben a társadalmi oszlályok egyre kirívóbbá váló gazdasági fel tol ódás a okoz . Mégis megnyugvással tölL el, hogy nehéz megpróbáltatásaink szomorú éveiben látom, miszerint lakosságunk lelki világában fokozatosan újra elfoglalja régi helyét az Istenbe vetett vallásos hit, a törvények és hatóságok iránti tisztelel és hiába igyekeztek gonosz népámilók évtizedek. óla előkésziteit munkájukkal népünk lelki- és érzésvilágát lerombolni, örömmel lapasztal hatjuk, hogy egyre látogatottabbá válnak a templomok és fokozottal) közérdeklődési váltatnak ki az egyházi kulturális és hazafias ünnepélyek. Mind sűrűbben csendülnek fel falusi templomaink harangszavai tempiomszentelésre és harangavatásra szólitván a hivő lelkeket. Biztató jelenség, hogy vármegyénkben ugy az élet, mint a testi épség, valamint a tulajdon és vagyon elleni bűncselekmények száma csökkenőben van, ami kétségen kívül népünk erkölcsi és érteimi színvonalának emelkedésével függ össze. A Horthy nvomorenyhitő- és diáksegélyjakciók szép sikere is azt mutatja, hogy lakosságunk tehetősebb része mély szociális érzéktől áthatva kezdi megérteni és enyhíteni a mások nyomorúságát. örömmel kell megállapítanom lovábbá,. hogy lakosságunkat kivétel nél< kül «Ihatja a munkaszeretet, a józan ta' karékosság és komoly kötelességtudás és , a fáradhatatlan szorgalom, mint amelyek - nélkülözhetetlen tényezői nem csupán a termelő munka sikerességének, de az egyéni és nemzeti haladásnak és jólétnek is. Virágzó mezőgazdasági kultúránk fejlődő iparunk, megbízható kereskedelmünk és hovatovább számottevő mezőgazdasági gyáriparunk, a lakásépítkezések megindulása és igen sok községünk érdekelt lakossága nemes áldozatkészsége folytán szinte tünneményes gyorsasággal épülőfélben levő 100 km. hosszúságú müutaink mindnyájunkat biztató reménnyel töltenek el. S ha a vármegye lakosságáról, a vármegye és község tisztviselőire, illetve azok munkálkodására vetünk egy tekintetet, jól eső elégedettség feltörő érzése tölt el. Ma a közigazgatás nemcsak vezetője és legyeimezője, hanem megértő barátja, tanácsadója s nehéz gondjai, bajai kőzött támogatója is kell, hogy legyen :a népnek. Feladata, amely az egyé nek testi, szellemi és erkölcsi, nemkülönben gazdasági jólétének előmozdításával és a társadalmi ellentétek kiegyenlítésével foglalkozik, nemcsak életbevágóan fontos, de súlyos, szép s igen gyakran háládatlan is, mégis szerelettel teljesili a hétköznapi gondoktól megtisztulva, önzetlenül mindenik kötelességét, mert boldoggá teszi az a tudat, hogy romba dőlt hazájának újjáépítéséhez és vele szerétett vármegyéje felvirágzásához járul becsületes munkálkodásával hozzá. Ezekre a derék, kipróbált vármeggyei és községi tisztviselőkre es a

zok érdemes tevékenységére gondolván, szorongo aggodalommal tölt et it közigazgatás készülő reformja. Az előjelek szerint a közigazgatás államosítása küszöbön áll és elíogódottá tesz az a gondolat, hogy talán most nyílik utolszor alkalmam a jelen alakjában összeállított törvényhatósági bizottságnak az ősi alkotmányos szokás szerint maga választotta tisztviselői sáfárdodáásról számot adni. Önként felvetődik a kérdés, hogy a közel négy évtizede kisértő államosítás ügye, amelyhez a Nagymagyarország leg nagyobb fiai is alig mertek közeledni, oly időszerű és halaszthatatlan feladat-e, a melyet ez a porig alázott, megcsonkított boldogtalan ország a lét és nem lét örvényének tátongó szélénél sikeresen megoldhat-e? És nincse-e igazán életbevá góbb feladat, mint a vármegyét, ez utolsó ősi intézményt kivetni sarkaiból? Caveant consul es

!! A magyar vármegye az ő csodálatos szelleme, erkölcse, tekintélye és hagyományainál fogva mindenkor főtényezője volt a magyar nemzet ; fennmaradásának és annak, hogy a magyar nemzet ezer esztendőn át birta az uralmat, és hogy a magyar történelem szá zadai alatt békében és zivataros harcokban, idegen elnyomás és idegen államfők alattgis mindig magyar maradt. Meggyőződésem szerint a tervezett közigazgaásti reform a maga kinevezett, át helyezhető tisztviselőivel a százados hagyományokai, a magyar gondolatot törölné ki á vármegyei intézményből és a magyar ember lelki világál és nemzeti öntudatát csorbítaná oly időkben, amikor a magyar nemzet már úgyszólván csak a vármegvékben él .