Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 98-121. szám)

1923-05-31 / 121. szám

i'm. május 31. r bet vártunk, Fried II. volt a jobbik. A halfsor volt a csapat legjobb része, sőt talán azt mondhatjuk, hogy ez nyerte meg Hajdúnak a mérkőzést — Sípos kolosszális teljesitményt nyújtott. Passzai, fejesei sőt veszélyes lövései is az ideális centerhalfot mutatták meg. Fehér elegánsan játszott. Ivloskovits ;nem játszotta ki formáját. A csatársor a mezőnyben szépe» kombinált, de kapu előtt már nem bizonyult olyan biztosan. Legjobb embere Vampetics jobb összekötő volt. A balszélen Mertin villámgyors lefutásokat ösinált, ő volt a legv szélyesebb. Toris szépen irányította a támadásokat. Polenetzky II. megfelelő volt, mig Szolárszki nem tudott kellően beilleszked ni a csatársorba. Szabolcs csapatában Bíró kapus lehetetlenül védett. Helyezkedése primitiv, labdafogása bizonytalan, mind a három gólt védenie kellett volna. Fő okozója volt a vereségnek. Erdélyi—Damu bekkpár feladatát majdnem hibátlanul végezte. Erdélyi Volt a jobbik, de Damu sem maradt el messze tőle. A halfsorban Styevó emberfeletti munkát végzett és szinte egyedül tartotta a veszélyes Hajdú csatársort. Neumann az első percek elfogódottságát leküzdve elég jól oldotta meg feladatát, azonkívül két biztos gólt mentett. Az első félidőben jobb halfot játszó Berger abszolút gyenge volt, majd megsérült és helyette a második félidőben Szalontai állt be, ki mindvégig megfelelt. A csatársor és Sípos mellett a mezőny legjobb embere Guttmann volt. Technikai készültsége, bámulatos amellett nagyszerűen irányította csatárát góljai, különösen pedig a második bravúros volt. Méltó partnere volt Reichmann jobbösszekötő, mig Naményi gyors lefutásokkal excellált. A Deák—

Feldmann baloldal csak első félidőben elégített ki. Pontban 5 órakor Steinitz biró sipjelzésére igy állnak fel a csapatok. Hajdú : Farkas—

Fried II. Róth, Moskovits, Sipos, Fehér, Polontetzki II., Vampetics,. Toris Szolárszki, Mertin. Szabolcs : Biró, Erdélyi. Damu, Berger (Szalontay), Styevó, Neumann, Naményi, Reichmann, Guttmann. Deák Feldraann. Hajdú kezd és azonnal támadásba megy át. A szabolcsiak még kissé elfogódottak, és igy már a 9 percbén Toris szép, de védhető lövéssel megszerzi a vezetést (1:0.) Damu fautjáért megítélt szabadrúgást Erdélyi kornerre menti, de ugyanő tisztázza is. Naményi lefut, de szerelik. Reichmann és Berger helyet cserélnek, majd mezőnyjáték következik, helyenként Hajdú fölénnyel. — Reichmann szökteti Naményit, de ez ofszidon áll, majd utóbbi lefut, beadását Farkas szépen fogja. A 34-ik percben Naményi korner4^bői Reichmann lö, Farkas fogja a labdái, de Guttmann labdástul együtt a hálóba teszi. (1 :/.) A gól után erős Szabolcs támadások. A 39hik percben Reichmann Guttmannhoz passzol, aki fordulásból bravúros gólt rug. (2:1.) A 40-ik percben Szabolcs ellen 1 l-es a megismételt rúgást azonban Fehér kapu fölé rúgja. Erdélyi felszabadító rúgásával végződik a félidő. A második félidő kevésbé élvezetes, mint az első. Hajdú erősen támadj Wampe tics kiiszökik, hosszú labdáját Biró érthetetlenül beengedi- A gól lehangolja Szabolcsot, Mertin beadását Wampetics lefejel', a labda Biró hasa alatt gólba megy. (3:2.) A gól után Szabolcs hevesen támad, de Fried II. és a szerencse mentenek, Guttmann kiszökését pedig Farkas menti. Szabolcs támadással ér végett a mérkőzés. (- er.) Mmmmumunummmmmmm • Glück Jenő" UH bútoráruházában jg Nyíregyháza, Vay Ádám-utca 8. sz. alatt wt !Q| mólyen laszállltott áron vácárelhat jg modern háló, ebédlő ctb. beren- h jg 434-3« dezést és különféle butorokit. || KÖZGAZDASÁG A béltisztító iparról. Szabóicsvármegye monográfiájában a béltisztító iparról említés egyáltalában, nem tétetik. Bizonyára azért, mert ez a kézműipar, mint önálló iparág nem létezett, nem fofytatlalott. Sőt vármegyénkben még manapság is csak gyérszámban legfeljebb 5—6 önálló szakiparos által van képviselve s ebből is kettő Nyíregyházára esik. Hogy közgazdasági szempontból mennyire fontos volna ennek az iparágnak teret nyitni és a létfeltételt megadni, a bél: mint vágóhídi melléktermék ismertetésé vei kívánok röviden rámutatni. Ma ahány község, annyi elhanyagolt rossz és mai értelemben vett termelő céljának meg nem fejelő közvágóhíd, mely a községre csak teher. És ez az oka annak, hogy nálunk a béltisztitó ipar dacára, hogy elegendő szakemberrel rendelkezzünk, nem fejlődhetik. Mert a közséd vá góhidakon termelt csekély szánni bél feldolgozása a béltisztitó iparosnak megélhetést nem nyújt. Mennyire más volna a helyzet, ha vármegyénk és csonka hazánk területén a községi vágóhidak helyett körzeti vágóhidak volnának, ahol a községek hústermelése összpontosit'tatnék. Az ilyen körzeli vágóhidak mellett már a béltisztitó iparos is meg tudna élni és azok a milliók, amelyek ma a bél utján vármegyeszerte kárbavesznek, megmentenének. Emellett ugy a húsipar, valamint a fogyasztó közönség is csak nyerne. Különben ezt az uj állategészségügyi törvény is tervezi, mely sajnos már annyiszor félredobatot& Pedig, ha valóban több- és jobbtermelést akarunk, ugy e téren is reformra van szükség, mely a köz érdekében elsősorban a gyakorlati szaktudásnak kell, hogy érvényt biztosítson. Mert nem szabad, különösen pedig ma, elfordulni, hogy a szakember csak amolyan ötödik kerék legyen. Xo de maradjunk a béltisztitó iparosnál, aki a közvágóhídon levágott állatok beleiből értékes és keresett exportcikket készit. Melléktermékül kevés faggyút és annál több vakarékot j.

a

D. Előbbiből szappant készit, utóbbit pedig baromfi és sertéseLeítésre használja fel. Eg}

7 körzeti vágóhídon a beles annyi bélvakarékot (nyálkahártya cafatok)'termelhetne, hogy, rajta évente 10—12 sertést javíthatna, illetve kevés darával hizlalhaLna fel. A bél külső faláról lekerülő faggyyurészecskékből — mert a faggyú a husiparosé — pedig ugyancsak évente 2—3 mm. szappant főzhetne. Es ezek ma a falusi vágóhidakon legnagyobbrészt a béllet együtt a trágyadombra és nem a trágyatejepre, meri ilyen nincs — kerülnek, ahonnan éjjel a kutyák hurcolják szét. A legjobb esetben pedig a cigányok veszik meg és adnak érte annyit, amennyit. Vásárosnaményból pél dáuí az egyik nyiregyházi béltisztító iparos hozza eí hetenként a beleket s dolgozza fel. Es most lássuk, hogy mit nyerne a husiparosü Rendes áron tudná értékesíteni a levágott állatok összes beleit. Rendes tiszta és hűtővel ellátott vágóhídja volna s ezáltal ment volna attól, hogy a néhány napig tartogatott és ef nem keft bust, 'mely időközben olykor légváleás is lesz, mint romlott és egészségre ártalmas hust eldobja. Mert ne feledjük, hogy faluhelyen évente sok ilyen hus megy tönkre. A nagy drágaság és nehéz megélhetési viszonyok miatt xöbb községi mészáros állana össze s közösen vennének vágóállatot és igy gyakrabban vághatnának. Egyedül csak igy tudna a vidéki húsipar zülöttségéből kilábalni. — Exportárura is dolgozhatnának. A falusi fogyasztóközönség friss bust kapna állandóan és emellett a bus minősége is más volna. A nyers bél ára ma Nyíregyházán szar vasmarhanái 800 K, borjúnál 100 K, juhnál 150 K. A lóbél 1500 K-t, kikészíteti* bél pedig száraz, vagy sózott állapotban; körülbelül a nyersbét értékének a háromszorosa. De mit nyerne a köz? Amellett, hogy körzeti vágóhidak valóban köz -és állategészségügyi intézmények lennének, vár, megyeszerte nehéz milliókat érő nyersanyagok mentetnének meg, amelyek ma elkalódnak, kárbavesznek. A körzeti vágóhidak a községek villamosításának is képezhetnék a magvát és kiindulópontját. — Az építőipai* pedig munkához jutna. Mi le hetne igy megcsonkított hazánkban csupán a vágóhídi melléktermékekből a köz javára, nemzetünk boldogulására megmenteni. Mint ahogy dr. Sigmond Elek a Gaea közgyűlésén elnöki megnyitóbeszédében mondta: — Az ország és nemzet erősítjéséf. nek kétféle vonatkozásban kell történni: a már aktiv energiáknak jobb kihasználás sában, vagyis a többtermelésben is a a még passzív, a szunnyadó energiáknak életre keltésében, vagyis uj termelési ágak nak bevezetésében és mindkét vonathozásban fel kell használni az iparnak, a kereskedelemnek, a technikának azokat a segítő eszközeit, amelyeket ezek a mai magas fejlettségi fokukon rendelkezésre bocsáthatnak. A mai gazdasági politikával szemben mely az élőállat kivitelét szorgalmazza, Rejtő Sándor és Ivopeczek Györgynek a nézetét vallom, akik azt taondják, hogy. ne az élő állatokat szállítsuk ki, hanem a hust és húskészítményeket, a melléktermékeket pedig idehaza dojgozzuk fel. — Hiszem, hogy hosszabb-rövidebb idő múlva ez be is fog következni, mert a ránk szakadt és szakadó adóterheket csak ugy bírjuk ef, ha mennél több Ids egzisztenciád nevelünk és nem azok fognak a jólétben dúskálni, akik valutáznak és hangosak, hanem a munka embereit juttatjuk emberi, azaz tisztességes megélhetéshez. II v. NYILT-TÉR. ___ i Felhívás. Kmeiz Sándor és Kmelz M»Klós nevében felkérem nevezettek hitelezőit, hogy, követeléseiket irodámban sürgősen bejelenteni és bizonyítékait bemutatni szíveskedjenek. Dr. Xagymáté András, ügyvéd. i Amerikai újdonság: kalandor-fiSm a Diadalban I WAD FARKASOK I