Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 98-121. szám)

1923-05-31 / 121. szám

1923 május 31. A gyermekeknek tiz százalékát Németországban nem lehe­tett iskolába küldeni, mert olyan rosz­szul tápláltak, hogy nem bírnák ki az iskolai munkát. Ugyancsak ez a távirat azt mondja, hogy Poroszországban az em­berek ötven százaléka nagyon hiányosan táplálkozik. E néhány szóban mennyi tragédia, mennyi gonoszság, mennyi bűn van!! Valamikor hires volt arról Németor­szág, hogy ott az emberek a ] egokosab ban élnek. Nem dorbézolnak, nem iszákos­kodtak, nem szórták a pénzt fényűző dol­gokra, de nem vontak meg maguktól sem L mit, amire testüknek-lelküknek szüksége volt. A gyermekekre pedig különös gon­dot fordítottak. Jó tej, vaj, kétszersült főtt gyümölcs ép olyan hozzátartozékai vol tak a gyermekszobának, mint nyáron a könnyű, télen a jó meleg gyapjú ruhácsi­kák . " Ilyen elvek mellett neveltek a néme­tek csupa kis Herkuleseket, szép egyenes növésű, izmos, szőke germánokat'akikre jóleső érzéssel nézett mindenki, aki sze­reti az emberi egészséget és szépséget. Es most a német gyermekek rosszul tápláltak. Pedig a német szülők egy szik­rával sem flolgoznak kevesebbet, mint a háború előtt. A kezükben most is ég a munka, a német termelésről most is cso­dákat beszélnek, akik odakint jártak — csakhogy verejtékük gyümölcsének legjah vát oda kell adniok a franciáknak, meg a többi diadalmas ellenségnek. Ez a »béke« legnagyobb gazsága. Mert ha azt megértjük is, hogy a Hagyok, a há­borút csinál ók bűnhődnek, ha meg is magyarázható ,hogy a győzők keményen büntetik a legyőzötteket, de az már mégis csak szörnyűség ,hogy éhségre kárhoz­tassák azt a sok ezer ártatlan gyermeket, akik nem is tudták, hogy mi az, amit a nagyok »háborúnak« mondanak. Németországban (bátran irhátnók helyette Németországot is) az ártat van szöszke kis gyermekek hiába sirnak egy korty tej, egy falat vajaskenyér, egy ka­nálka méz vagy gyümölcsíz után!! Hej!... ha ezek az éhes gyermekek mégis csak felnőnek, ha az egyoldalú ,sivár koszt mellett is megaoélosodik a karuk, szivük vájjon nem mennek-e el azokért a va­jaskenyerekért, amelyeket most a fran­ciák ,oláhok, csehek szerbek stb. esznek el előlük? Sehogy sincs igy jót a világ sorja, mert abból csak rossz származliatik ha a gyermekek éheznek . IIMH1BIIIIIIIIIIH S 8UHANESZ LAJOS S S fflrí?; butopc»«M»«iui J&Vm. h 1 aar, kath. pflgjiéki psiots , g j® Ajánlja saját kéwitménjrü mübutoralt éa M kárpitosmunkáit. Háló, ebédlő, úriadba, M saalon, leánysxoba, bőrbutorokbaa és b egyéb bútorokban legnagyobb vil«seték. ••aaHHHHHHHIHHÍ Vad Farkasok bemutatja az APOLLÓ szerdán és csütörtökön Csodálatos Köntös A békebeli fizetés negyedrészét kapják arany valutában szeptembertől a közalkalmazottak. (A Miskoiczi Napló munkatársától.) A fővárosi japok hetek óta arról Ír­nak, hogy a kormány és a törvényhozás el határozta a közalkalmazottak fize­tésrendezésének kielégítő megoldását. ' A közalkalmazottak a mai illetményeik mel­lett alig tudnak megélni. A kormánynak tehát alapos gyors intézkedéseket kell mielőbb életbelépleíltni, hogy a tisztvise­lők megélhetését leheltővé tegye. Egy előkelő állású miskolci tisztvise­lőnek Budapesten kormánykörökben be­szélték el ennek a szeptember elsején élet­eelépő fizetésrendezésnek a részleteit. Szeptember elsejétől megszűnik a közalkalmazottak részére nyújtott min­denféle természetbeni ellátás, zsír. 'liszt cukor, tüzelő, kiutalása ehelyett a béke­beli fizetések egy négy ed részét kapják arany valutában. Ami azt jelenti, hogy a fizetés egynegyedrészét megszoroznák 1200-aí, mint indekszámmal. Egy kilen­cedik fizetési osztálybeli álllami tisztvise­lőnek — az I. fizetési fokozatban volt bé­kében 266 korona havi fizetése. "Ennek' egynegyedrészét 66 koronát megszorozva 1200-as'indexszámmal kapunk 7Ö200 koro­nát. Ennyit fog tehát szeptember elsejé­től havonta kapni egy IX. fizetési oszlás lyu egyedül állő közalkalmazott, aki csa­ládi pótlékot nem kapott. Akinek családi pótléka is volt békében, az ennek a negyed részét is aranyvalutában kapja meg. Ugyancsak a fizetésrendezési skála szerint kapják szeptemberben a nyugdí­jasok illetményeiket. A közalkaklmazottak fizetésének ilyen módon való rendezése elsősorban a va­rosokra ró rendkívüli terheket, melyeket; a városok a mai jövedejmi forrásaik fel­használásával elviselni egyáltalán nem tudnak. Valószínű tehát, hogy a kor­mány segítségére fog sietni a városoknak tisztviselőik fizetésének rendezésénél, mert a városok teherbíró képessége máskülön­ben képtelen a fizetésemelésnek ezt a formáját életbeléptetni. Az esperantó nyelv használata a kereskedelmi és ipari életben. Mint annak idején az érdekeltség tu­domására hoztuk, a velencei kereskedel­mi és iparkamara április hóban több mint száz kereskedelmi kamara és nagyszámú kereskedelmi egyesület képviselőinek részt vételével nemzetközi konferenciát tar­tott. A konferencián Magyarországot a budapesti, győri és szegedi kereskedelmi és iparkamarák, a budapesti árumintává sár és az OMIvE képviselték. A magyar kiküldötteket nagy szerelettel fogadták s felhangzott több oldalról az a kívánság is, tagj^ {ajlcgközeicbbi konferencia Buda­pesten tartassák. A konferencia főcélja volt a kereskedelmi és utazási forgalom egyszerűsítését célzó eszközök és módok feletti tanácskozás, s azoknak terjesztése. A konferencia főtárgyai voltak: a keres­kedelmi segédnyelv, a rádiótelefon és az idegenforgalom. A konferencia ny ej ve az esperanto nyelv volt s már ez alkalommal is bebizo­nyosodott, hogy könnyen elsajátithatása miatt konferencilttv, előadások, általában hosszabb megbeszélések céljaira igen al­kalmas. Tudvalevőleg az esperanto nyelv már a kereskedelem terén is nagy ked­veltséginek örvend, éppen azért, mert min­den nagy nemzet képviselője belátta, hogy általános kereskedelmi nyelvvé egyik nem­zet nyelve sem fogadtatna el s igy egy teljesén érdektelen nyelvet kell a keres­kedelmi és ipari élet érintkező nyelvévé tenni. Igy a konferencián magukat képvi­seltető nemzetek kiküldötteinek felszólalá­sai után egyhangúlag elhatározták, hogy az esperantó nyelvet elfogadják. Érdekes volt egy japán miniszter felszólalása is, ki szintén az esperantó nyelvet találta a 'keletázsiai népek szempontjából is legal­kalmasabbnak, annak könnyen elsajátitha­tása, valamint abból a szempontból is, hogy ez szimpaiikusabb fogadtatásra ta­lál, mint valamelyik vezetőszerepet játsző állam nyelve. A konferencia az esperanto nyelvet könnyen kifejező és tisztán érthető sza­vai által a táviraitiozásra is nagyon alkal­masnak tartja és megfelel az a rádiótjelej­fon közlemények céljaira is . A konferencia alkalmasnak ítélte az esperantó nyelv bevezetését az idegen for­galom megkönnyítése tekintetében is. Az egyes, államok képviselőinek elő­adása során kitűnt, hogy már több nagy államban, igy elsősorban Angolországban és Franciaországban a nagyobb kereske­delmi cégek bevezették az ©sperani{ót nyelv használatát ugy levelezési, mlnH reklamirozás céljaira. S egyszerű és köny­nyü elsajátithatása következtében a prá­gai és a helsingforsi vásárok nemzetközi bizottsága is az esperantó nyelvet hasz­nálja. Reklám szempontjából is fontosnak és figyelemre méltónak tartják az esperan­tó nyelvet, mért azt az egyes nemzetek na­gyobb figyelemre méltatják, mint a nem­zeti nyelven szövegezett reklámokat. Bár igen sok cégnél be van vezet­ve a francia és angol nyelven — általában u. n. világnyelveken való levelezés, ab­ból a szempontból is kívánatos ennek meg változtatása, mert az elhangzott felszóu lalások szerint ezek a levelek sokszor olyan elferdített eltorzított kifejezéseket tartalmaznak, hogy azok a szöveget teszik érthetetlenné s csak az illető nyelív tiszta­ságának elnyomására vezetnek. A kisebb államok is szívesen egyeznek bele az es­perantó nyelvnek bevezetésébe, mert emel­lett könnyebben megtarthatják saját nyel­vüket, mint ha valamely vezető állam nyelvét volnának kénytelenek használtai. Mindezek az előnyös szempontok fi­gyelembe vétele mellett szóba jött az es­perantó nyelvnek az eddiginél még sok­kal fokozottabb mértékben való terjesztése igy P 1'­azok a kereskedők, akik hajlandóik) esperantóul levelezni, tudassák azt levele­zőikkel, s nyomtassák reklámjaikra, vala­mint levélpapírjaikra, hogy az esperantó nyelvet használják. Célszerű lenne, ha kereskedelmi is­kolák és intézmények az esperantó nyelv minél szélesebb körben való terjesztése céljából tanfolyamokat rendeznének. A kamara felhívja az érdekeltség fi­gyelmét az esperantó nyel\tiek könnyű el­isajá lit hatására és mindinkább terjedésére s ajánlja annak bevezetését, különösen azoknak a cégeknek, akik külfölddel is levelezésben államik . * Péntekre máris óriási as érdekSődés! Harmadszor: w /

Next

/
Oldalképek
Tartalom