Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 98-121. szám)
1923-05-27 / 118. szám
JSÍYÍRlflDÉK 1923 május 27, A záróra szabályozása Nyíregyházán/ Nyíregyháza, május 26 A Kereskedők és Gazdák Köre, mini a nyíregyházi kereskedők érdekképvisel e te, valamint u Kereskedő Ifjak Egyesüleite közös megegyezéssel a zárórának rendeleti ulon vaió szabályozása iránt tettek lépéseket. Rendelettervezetet készítettek, a mely most van a kamara előtt véleményadás végett. Bár ebben a kérdésben Nyíregyháza r. t. város iparügyi előadója meghallgatta már az esetleg felmerülő ellenvéleményekel, a kamara mielőtt a kereskedelemügyi miniszter ur elé terjesztené a kérelmet, tapasztalatból tudva azt, hogy mindig akkor merülnek fel panaszok, amikor már azok hangoztatása elkésett, épen ezért újra felhívja Nyíregyháza r. I. város ke reskedőil, illetőleg az egyes szakmákat,, hogyy felmerülő kívánságukat a kamarához írásban f. évi június hó 5-ig eljuttatni szíveskedjenek. E kívánságoknak súlya természetesen annál nagyobb, mennél többen irják. illetőleg egy szakmabeliek, alá. A rendelettervezet a következő. Nyíregyháza rendezeti tanácsú város területén a nyílt árusítási üzletek zárórájának szabályozása tárgyában. 1. szakasz. Az üzjeti záróráról szóló 1913. évi XXuWl. t. c, kiegészítésére alkotott 1921. évi XXXVII. t. c, 2-ik szakaszában nyert felhatalmazás alapján Nyíregyháza rendezett tanácsú város területén a nyílt árusítási üzletek záróráját következőkben állapítom meg: a) A nyílt árusítási üzletieket (boltokat) az azokhoz tartozó irodai és raktárhelyiségekkel együtt az alábbi kivételektől eltekintve karácsony első ünnepét és húsvét vasárnapját megelőző (i köznapon este hét 7), minden más köznapon április hó 1-től szeptember hó 30-ig este fel héttől (fél 7), október 1-LőL március hó 30-ig este hat (6) órától reggel hét (7) óráig zárva kell tartani. b; A fűszer, cseme és élelmiszer kereskedéseket, szalóos üzleteket, vegyes kereskedéseket,, valamint túlnyomóan állami egyed áras ági cikkeket árusító üzleteiket szombaton továbbá karácsony első napját és húsvét vasárnapját megelőző (6) hat köznapon este nyolc (8) minden más köznapon este 7 órától reggeli 6 óráig zárva kell tartani. Az olyan üzleteket, melyekben KulK nyomóan cukorkát, csokoládét, gyümölcsöt és szeszt nem tartalmazó üdítő italokat árusítanak, a b) pontban foglallak szerint zárva kell" tartani . Olyan üzleteket, melyekben a közönségnek he|ybe n való fogyasztásra szolgátnak ki élelmi cikkeket (vendéglő, büffé, Lej ivó csarnokok stb. az élelmiszer üzletek zárva tartására fentebb megállapított idő alatt nem kell ugyan zárva tartani, azonban az utcán át csak ilalokat és oly ételeket árusíthatnak, melyeket ezen üzem körében maguk állítanak elő. Élelmiszerekel, vagy állami egyedárusági cikkeket, árusító üzletjekbői abban az időben, amelyben csakis ezek az üzletek tarthatók nyitva, kizárólag élelmiszerek és italok vagy állami egyedárusági cikkek árusíthatók. Az üzletek zárva tartására vonatkozó fentebbi rendelkezések nem érintik az üzlet tulajdonosnak vagy megbizoiLtjának azon jogát, hogy üzletét a megállapítottnál korábbi időben zárja és későbbi idő* ben nyissa. A fenti rendelkezések a kizárólagos dohányárudákra, amelyekre a m. kir. pénzügyminiszter ur rendelkezései irány adók, nem terjednek ki . 2. szakasz. Az üzfetek zárva tartására megállapított idő alatt az üzleti alkalmazottaival az alábbi kivételtől eltekintve — foglalkoztatni tilos. Kivételesen lehúzott redőnyök mögött az üzlet köielezö zárvatartásának ideje alatl is foglalkoztathatók az üzlleti alkalmazottak a leltározásnál, az üzlet berendezésénél vagy átköltözésénél, vagy az olyan munkálatoknál, amelyeket az árukinak romlástól való megőrzése érdekében vagy más kényszer okból haladéktalanul; kell végezni. Az eképen foglalkoztatott alkalmazottaknak a munkaadó köteles 24 óránként Legalább 10 óra megszakítás nélkül pihenői biztosítani. 3. szakasz. Aki e jelén rendeletet megszegi vagv kijátsza, vagy annál közremükö dik, amennyiben cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és az 1913. évi XXXVl. t c, 10. szakasza alapján büntetendő. 4. szakasz.. Jelen rendeiet kihirdetq sének napján Jép életbe. Kelt Nyíregyháza rend. lan. város Lanácsának 1923. évi május hó 14-én tartolt ülésében. A második országos diákdaiverseny. A »Magyar Jövő« ifjúsági irodalmi vállalat az idén pünkösd két ünnepén, ismét Budapesten rendezte most már második országos diák-dalversenyét, hogy ezzel is erősítse a jövendő magyarság, a magyar tanulóifjúság szivében azt a soha el nem múlható vágyódást, amelynek végcélja a régi határokon belül a régi Nagymagyarország visszaállítása. Ez a titkon táplált óhaj csendült ki a dalverseny vezetőségének minden szavából és tettéből, ez nyert kifejezést a megjelent 1000 dalos diáknak minden dalában és ez nyilvánult meg abbain az újra meg újra fel törő tetszésnyilvánulásbain és tapsviharban, amellyel a megjelent óriási hallgató közönség jutalmazta az egyes énekkarok szereplését. A Vigadó falai ismét szűkeknek bizonyultak ennyi szereplő és hallgató befogadására ! — Hátha még mindenki megjelent volna, akii társadalmi állásánál fogva ott kellett volna látnunk ! A dalverseny május 20-án, pünkösd vasárnapján, reggel 8 órakor a liptvárosói Bazilikában tartott misével vette kezdetét. Ennek végeztével a résztvevő 20 énekkar, a székesfehérvári cisztercita főgimnázium ifjúsági zenekarának kísérete mellett, felvonult a Vigadóba, ahol a három csoportba beosztott énekkarok közül először a harmadik és a második csoportba beosztottak adták elő különkülön a dalverseny kötelező, kötött darabját, a »Fóti dal«-t, Harmat A. megzenésítésében. A harmadik csoportba tartozott a nyíregyházi ág. h. ev. Kossuth Lajos főgimnázium énekkara is. Az egyes énekkarok sorshúzás utján megállapított sorrendben léptek a dobogóra, tőlük oldalt, a földszinti nagy páholyban, foglalt helyet a biráló bizottság. Ebben a két cso portban 12 énekkar mutatta be zemei és művészi tudását ; közülük egyik-másik oly másik oly magas nivóju előadást produkált, hogy szinte elragadta a zenei érzékű hallgatót. Az első nap ezzel véget is ért, a délután szabad volt. Május 21-én, pünkösd hétfője», d. e. 8 órakor misén voltak az énekesek a budavári Mátyás templomban, ahol Zadravecz püspök intézett lelkes, buzdító szavakat hozzájuk. — Ezután zeneszóval újból lementek a Vigadóba és ekkor adta elő az első csoportba tartozó 8 énekkar a »Magyar jövő Imádsága« cimü énekdarabot, amelyet Petőfi versére Szabados Béla zenésített meg. Ebben a csoportban az yolt a verseny feltétele, hogy a résztvevők ezi: a darabot csak 48 órával a verseny előtt kapták kézhez és ezalatt a rövid tanítási idő alatt egyes énekkarok oly tökéleteset tudtak elérni, hogy bámulatba ejtették a szakértőket is. Ig)' különösen kivált a kaposvári állami és székesfehérvári cisztercite lőgimnázium énekkara. Déiután 4 órakor kezdődött a tulajdonképeni egyéni verseny, amikor is minden egyes énekkar a szabadon választóit énekszámát adta elő. Zsúfolásig megtelt erre az alkalomra a Vigadó nagyterme és karzata ; megjelent a dalverseny fővédője, Horthy Mik lósné őfőméltósága, a »Magyar Jövő« iővédö asszonya és Klebelsberg Kjinó gróf kultuszminiszter is. Az énekkarok sorrendjét ismét sorsolás utján állapították meg. Elsőnek lépett fel a nyíregyházi ág. h. ev. Kossuth Lajos főgimnázium énekkara egy magyar népdalegyveleggel ; utána a budapesti VII. ker. Szt. István, a kőszegi bencés és a budapesti VII. ker. Madách főgimnázium szintén magyar népdalokkal. Ez volt az énekkarok 111. csoportja. Utánuk a II. csoportbeliek adtak elő egy-egy müdalt és pedig : az egri áll. főreál, a győri bencés, az egri cisztercita, a 'hajdúböszörményi református főgimnázium, a budapesti V. ker. áll. főreál, a pápai bencés, főgimnázium, a pécsi és győri áll. főreál. Végül az I. csoport 8 énekkara adott elő egyegy müdalt ilyen sorrendben : a kaposvári áll., keszthelyi premontrei, bajai cisztercia főgimnázium, budapesti Toldy Ferenc főreál, a budapesti X. ker. Szent László, a székesfehérvári cisztercita, a mezőkövesdi kir. kath és a veszprémi piarista főgimnázium. A szebbnél-szebb énekszámok nem egyszer tomboló tapsra ragadták a közönséget, ugy, hogy a zsűrinek'igen ímehéz volt a helyzete: a jók közül a legjobbakat kiválasztani és jutalmazni. Ezután az egyesített énekkarok még előadták közösen a kötött versenydarabokat. Az énekszámok lepergése után Klebelsberg Kunó gr. kultuszminiszter tartotta meg ünnepi beszédét, melynek végeztével Kern Aurél zsüri-elnök hirdette ki a biráló bizottság határozatát, miközben a főméltóságu aszszony adta át az egyes győztes énekkaroknak a jutalmakat. Igy nyert a III. csoportban : 1. A budapesti VII. ker. Szt. István, 2. a nyíregyházi ág. h. ev. Kossuth Lajos főgimnázium és 3. a kőszegi bencés főgimnázium. Ä I!. csoportban : 1. A győri bencés, 2. az egri cisztercita és 3. a pápai bencés főgimnázium Az I. csoportban ; 1. A székesfehérvári cisztercita 2. a kaposvári állami főgimnázium és 3. a budapesti Toldy Ferenc főreáliskola. A jutalomdijak értékes, művészi alkotások voltak. Az ünnepséget a Himnusz fejezte be. Zwick Vilmos, fg. tanár. Csali iiét II ik bafejező része Kellemes, üditő szórakozó hely a Színházi vacsorák ! Bocskay Esténkint Damu Béla zenekara hangversenyez. Kitűnő faj bo rok, els őrangú konyha — Színházi vacsorák I
