Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 98-121. szám)
1923-05-23 / 114. szám
JÍYimriDÉK Í9SS. május 23, Görög-magyar kereskedelmi kapcsolat A görögök magyar iskolákba Budapest, május 22. j Magyarország még jelen megcsonki- < tásában is földrajzi fekvésénél, fejlelt kul- 3 túrájánál fogva tudvalévőéin arra hivatott, \ hogy kelet és nyugat között ugy gazdaságilag, mint kultura dolgában összeköiíV'y kapocs legyen. Ennek a szerepének a múltban csak csökkent mértékben tudott eleget tenni, mert ha azt mjär teljes mértékben nem is lehetett eltitkolni, hogy Magyarország is van a világon, mindig ugy lehetett beállítani, mint egy csaknem balkáni államot, amelynek előnyös fekvését, kulturáját, termeivényeit mindenkor nagyon jól ki tudták használni — mások . A világháború lezajlása óta azonban egyre szélesebb körben ismerik meg az országot ugy a nyugati, mint pedig a keleti, illetve déli államokban, melyeknek megbízottai egyre sűrűbben jönnek Magyarország földjére, hogy tájékozódást nyerjenek az itteni viszonyokról, kereskedelmi, ipari és mezőgazdasági lehetőségekről, hogy azután a kapcsolatok kiépítésével Magyarország az őt régen megillető szerephez jusson a világforgalom lebonyolításában. A közeli napokban egy magas állású görög diplomata utazott hasonló célzattal Budapesten keresztülj majd a látottak alapján több magyar városba is ellálodatolt, hogy útját félbeszakítva referáljon odahaza az itt tapasztaltakról. Érdekesnek tartottuk elutazása előtt felkeresni az illetőt aki a következőket mondotta munkatársunknak : — Budapest ós az önök országa egyeaiesen elragadtatott. Nagyon szeretnék magyarul megtanulni — és bizonyságul jegyzeteit elővéve megmutatta, hogy egy sereg magyar kifejezést jegyzett már fel és tamil L meg — megállapítom tehát — mondotta tréfásan — hogy nemcsak az önök lapja annyira figyelmes, hogy görögül tudó munkatársát küldi hozzám, inert a szándék bennem is megvan ós néhány hét múlva talán már magyarul fogok fellel ni kérdéseire. — Magyarország történeti, hivatottságát a kelel és nyugat közötti összeköttetés fenn tartósára vonatkozóan az ujabb időkben igen alaposan megismertük és célunk épen az, hogy ezt a kapcsolatot a lehetőség szerint ki is épiitisük. — Hogy Magyarországnak épen Görögországgal való szorosabb együttműködése mennyire van megalapozva, elég talán utalnom a magyar és görög nép történelme közötti nagyon sok rokon körülményre. Mindketten sokat szenvedtünk. A török hódoltság korára célozok itt, amely sokáig nehezedett egyformán a magyar és görög népre. Sőt a jelenben is szinte azonos jelenségeket észlel hetünk: ma egyformán százezrek kénytelenek az anyaországba menekülni egyképen a görögök és magyarok közül. Ezek a körülmények minden túlzás nélkül állithatom, nagy magyar szimpátiát váltanak ki a görög nemzetnél, amely — már amennyir eez módjában áll — élénk figyelemmel kiséri az itteni eseményeket. ; — Programmom ellenére budapesti ta pasztáiataim alapján több magyar várost kerestem fel, igy voltam Debrecenben, Szegeden, Cegléden és Nagykőrösön, a mely utazásom sok szép impresszióval gaz dagilott. Csak az bántott kissé, hogy a akarják küldeni diákjaikat. magyarok úgyszólván semmit sem tudnak a görögökről és az ottani eseményekről, áramlatokról. Élénken hibáztatnom keli ezért a saját kormányomat, amely gazdasági okokból megszüntette a budapesti görög követséget, ami az amúgy is gyenge alapon álló viszonyt még jobban meglazította. — A görög-magyar viszony kiépítése érdekében három akciót tartanék szükségesnek, amelyek mellett, hogy egyik ái_ lamra sem jelentenének különösebb megterhelést, alkalmasak lennének egv a jövőben szinte felbecsülhetetlen értékű szilárd kapcsolat megalapozására. — Az első társadalmi akció lenne és egy görög-magyar egyesület m egal akit ásá ban nyilvánulna. Ennek az egyesületnek Görögországban az ottani magyarok és magyarbarát törökök lennének a tagjai, mig a magyarországi testvér-egyesülés? nek az itten élő görögök és görögbarát magyarok lennének tagjai. Az egyesületnek Budapesten és Athénben jenne a székhelye. Ezzel már részben feltámaszthatnék a régi görög mondákból ismert, de még a jelenben is fennálló testvérbaráiV ság intézményét. — Ennek a gyönyörű gondolatnak meg valósi tásában már közelebb jutnánk ha a diákcsere intézményét valósi'tjanák meg . — A legnagyobb fontossága volna pedig a harmadik intézménynek a görög-maigyar kereskedelmi kamarának, amely hivatva Jenne a két ország közti kereskedelmi kapcsolatok megteremtésére. — Engedje még végül — mondotta informátorunknak, hogy néhány szól szóljak a görög katasztrófa okairól. — Görögország katasztrófáját az antant Görögországtól való elfordulása okozta. Az antant álláspont változásának pedig egyik oka volt a fiatal Sándor király halála, illetve az, hogy franciaországi kapitálisak a király személyének változását törökorországi érdekeik biztosítására ugy használták ki, hogy Franciaországot egy tisztára törökbarát politikára kőnyszeritették. Ez az oka annak, hogy ma Görögország egyformán készen áll a háborúra és a békére. (K. E. K) Nagy mmmmmmmmmmmmmm i SUHUNESZ LAJOS 5 I Kft butoret«!-mk» fi I B&r. kath, pftaptkl palota . fi H I Ajánlj« sej át késritmínyü rafibuiortit és ® II kárpitoemunkáit. Hál«, ebédlő, úritzaba, m ff sMdon, líánysxoba, bőrbutorekban éc •gyéb bútorokban legnagyobb rálttstík. románia a csalás, a panama és a tolvajok hazája. a Nyíregyháza, május 21 A küiönös véletlen folytán körülbelül ugyanabban az időben két cikk jeient meg ugyanarról a tárgyról két különböző lapban : az egyik Romániábain, a másik pedig Európának egyik legtekintélyesebb lapjának: a londoni Daily Mailben . — Mindkét cikk a Romániában uralkodó álla potokkal foglalkozik. Az egyik cikk a bukaresti »Deminieata« cimü lap mai számában Bacalbasa Constantin tollából látott napvilágot, mig a másikat a »Daily Mail« londoni lap Romániában utazó munkatársa irta lapjába. Bacalbasa Constantin cikke a követfkező: > Tegnap az »Adeverul «-ban roppant érdekes cikket olvastam. Const^uitinescu miniszter külföldről visszatérve komor dondokkal szállt lie a vonatról. A minisz ter külföldről pesszimista nézetekkel tért vissza, ami rendkívüli jelenség, mert politikusaink — s különösen azok, akik hoszszasabb idő óta kormányon vannak — rendszerint csak rózsás benyomásokat hoznak külföldről. Romániának a külföld előtt való reputációja ijesztően rossz? Az ám, Constantinescu ur, de mi, akik sohasem voltunk kormányon, már mióta hangozhatjuk ezt? Abból a sze'énv pozícióból, amelyet betöltlök, állandóan ezt hangoztattam s ezt mondom ma is. Valahányszor átléptem a hatjárt, mindannyiszor megállapító Ijtlam, hogy Romániának a hire nagyon rossz s valahányszor hazajöttem, mindig megtettem' azt a kötelességemel, hogy riasztó szavamat hallassam. Mi — néhány érdektelen ember — már évek óta hányjuk a borsót a falra. — Minden érdek nélkül, anélkül, hogy ezért valamit is .kértünk vagy a nekünk tett fényes ajánlatokat elfogadtuk volna a nap hatalmasaitól, teljesítettük kötelességünket a hazával szemben, amelyet a poliiíiikai pártok veszedelembe kergetnek. Az anarchia árja özönii be naprólnapra az elméket, különösen a háború óla az őrület egy neme fészkel az agyakban, a szemérmetlenség elképzelhetetílenj méreteket öl lőtt. S ne higyjék, hogy ez a bomlás csupán csak a kormányok bűne, a baj méjyeb ben fészkel és általánosabb, a íegmagaabbaktól a legalacsonyabbakig ugyanaz az őrület hajt mindenkit az örvény felé. S a szegény ország, melyet egy történelmi csoda megmentett a rabságtól és széjjelszakgatolt állapotáról, mély évszázadokig sorvasztotta, egy ujabb csoda folytán abban a veszedelemben forog, hogy ujabb szétmorzsol ódás áldozatává váljék . Constanlinescu pesszimista benyomásokkal tért vissza külföldről. Hát ki kell az embernek s különösen a politikusnak az országból mennie, hogy, a nyomorúságot megismerje?? Hát itt a helyszínén inem játtá a helyzetet teljes egészében ? Nem halljuk, hogy mi történik Erdélyben, a Bánságban és Besszaráíbiában ? Hát nem olvastunk újságot, nem követjük figyelemmel a parlament üléseit ? Nem tudjuk, hogy hogyan történnek minálunk a választásohogyan kormányoznak a pártok, ha a kormái Kellemes, üd itő sz órakozó hely a Színházi vacsorák ! — Bocs Esténkint Damu Béla zenekara hangversenyez. Kitűnő faj bo rok, elsőrangú konyha Színházi vacsorák I
