Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 73-97. szám)

1923-04-26 / 94. szám

.i, HíJ-*. uj i i is ^(j. " Catllui lók XjLIV. pvroljnm. * 94. Előfizetési érák helyben és vidéken : Egy hóra 1000 K. Negyedévre 2800 Köztisztviselőknek és tanítóknak 20" o engedmény. Alapította JOBA ELEK Főszerkesztő: Or. S. SZABÓ LASZLO. Felelős szerkesztő : VERTSE K. ANDOR. Szerkesztőség és kiadóhivatal SZÉCHENYI-UT 9. SZÁM. Telefon szám 139. »ostac* Tue ?9556 Kéziratokat nem adunk, vis^..^ Kulturérzék. ; kapcsolatban merülnek fel. A Benczúr szobor ? elkészítésére lelkes ünnepen inspirálták a nagy mestert, Zala Györgyöt, aki a szobrot el is készítette. A város és a vármegye egyenkint 100 ezer koronát ajánlott fel még igen ; jó pénzben a szobor költségeire. A pénz ma is rendelkezésre áll, de hatodrészét éri csak annak az összegnek, amelyet felajánlot; tak. Zala szobrász modellje oít várja a lelkesült percek elhatározásának valóra váltását, de ez egyre késik. Alakítottak Benczúrbizottságot, de nincs sehol. A Bessenyei Kör 5 küldöttei egy igazgatóváhsztmányí üllse ; a ! magasztosan szép szobor látásának ha ása [ alatt sürgették az ügy elintézésé;. Erecitné.iy nélkül. Azaz eredménnyel, mert egy szomorú tapasztalatot szereztek, azt, hogy "a felvidékieknek nem telsző mentalitás, ämel : e í itt az Alföldön sok minden, talán analfabéáink nagy száma is gyökeredzik, még mindig kisért. Ez a mentalitás teszi érthetővé azt is, hogy Nyíregyháza a vidéki színészet or zágos felügyelőjétől olyan szigorú kritikába i ;éVzesült színházának elhagyottsága miatt. j Horthv Miklós kormányzó a kormányzóné Őfőméltósá^áva! május 6-án városunkba érke/ik. Zászlószentelósi iinnep a Ko?suth-téren. Nyiregvháza, április 25. A Nyirvidék ludósitójától . Ragaszkodó szivünk örömével a:!u:ik róla hirt, hogy Horthy Mik|ós kormányzó a 11 agyar nép szeretetébe zárt Nagyúr, nejével, a kormányzóné öfcméltóságával május 6-án, vasárnap Nyíregyházára érkezik. Öfőméltóságáék magas látogatása a nyíregyházi huszár és houvédgvaiogezred zászlójának felszentelésiünnepé-vével! van kapcsolatban. A magasztos ünnepség a Kossuth-téreai, a róm .kath. lem])lom e|ő;t : kiképzett oltárnál lesz, ahol a Kormányzó ; ur őfőméltósága és neje részükre fciálli- j tolt díszsátorban foglalnak helyett. Minthogy a Kossuth-leret a katonai csapatok és a funkcióban való részvéteire meghivottak foglalják le, a nagyközön ég az utvonalakon fog elhelyezkedni. A kor ionnal zárt térre a személyre szóló paspart ni- val a meghívottak léphetnek be. A zászlószentelésiünnepet a Korona nagytermében díszebéd követi, amelyei a meghívottak jelennek meg. Az impozáns ünnepség előkészí'é-é' el reiídezőbízollság fáradozik, amelynek élén Báró Bultler Sán dor feji ki széles látókörű tevékenységei. Egész városunk mély örömmel várja a fen költ ünnepnapot, amelyen Magvarország Kormányzója és a kormányzóné Ülőméilósága megjelenik körünkben. Az ünnepnap részletes programúi ját a Nyirvidék idejekorán tudtára adja a nagyközönségnek . Korcsmai jeknetek a nemzetgyűlésen. Budapest, április 25. (M. T. I.) A nemzetgyűlés mai ülését 11 óra után nyitotta meg Scitovszky Béla elnök. Bemutatja Szolnok vármegye közönségének feliratát a Házszabályok sürgős revíziója tárgyában. Ezután az interpellációs könyvet olvassa fel. A nevezetesebb bejegyzett interpellációk : Peyer Károly a szociáldemokraták gyűlésének betiltása tárgyában, Nagy Ernő a protestáns jogakadémiák beszüntetése tárgyában, Farkas István a drágaságról, Reisinger Ferenc a miskolci tanügyi állapotokról, Kiss Menyhért a debreceni körletparancsnokságnál levő állapotokról. Az interpellációkra csak 1 óra után térnek át. Králik Ferenc személyes kérdésben szólal fel. A tegnapi nemzetgyűlés alkalmával azt kiáltotta Bogya felé, hogy orvtámadó, mire Bogya azt válaszolta : Hazudik, gazember. Felolvassa erre a Drózdy—Bogya incidens jegyzőkönyvének vonatkozó részletét, j mely szerint Bogya hátulról támadt Drózdyra. i Cserli: Vissza is kapta. Ha nem "kap- : la volna, már nem élne.' Reisinger Bogya felé: Ha sokat beszél összeverjük. Ezzel azután megered a vihar s szégye nitő hangon támadnak Bogyára a szociáldemokraták. Bogya a sérlő kifejezésekre felugrik, a szociáldemokraták félé rohan akik csoportban várják. Pakots azonban kilép padjából, Bogy át lefogja és helyére vezeti. A lárma tovább folyik s mint enyhe kifejezések, ugy röpködnek az ilyen szavak: Ha bolond, vigyék a bolondok házába. Piszok kommunista. Hülye, gazember, csirkefogó. Az elnök a zajban képtelen megfékezni a lármázókat, elhagyja a helyét. Jóval ezután, mikor már ugvlálszik, hogy a kedélyek |ecsi[!apodtak, foglalja el ismét helyét s figyelmezteti a képviselőkel, hogy legyenek tekintetei a helyre és őnmöagukra. Nemcsak egy szem pár, de az egész ország figyeli az itteni eseményeket . Lapzártakor az ülés folyik. Romaiuaban újra föléledt a zsidóüldözés. (M. T. 1 ) London. A Dailly Telegraph tudósítója jelenti Bukarestből, hogy egész Románia területén újból megkezdték a zsidÓK üldözését. A bukaresti egyetemi hallgatók elverték a zsidó tanulókat s nem engedték be az előadásokra. Temesvárott pedig a színházban verték véresre a zsidó nézőket. Tichon patriarka pö:e. Budapest, április 25. (M. T. I.) Helsingforsból jelenlik. A szovjet Tichon 0patriarka pőrének tárgyalását elhalasztotta, mert egyidejűleg akarja lefolytatni a Theodosius metropolila ügyével. r Ara 40 korona. Felvidéki városokból az Alföldre került emberek letelepedésük első éveiben kényelmetlenül érzik magukat. A békeévekben gyakran tapasztalhattuk, hogy a felvidékiek nem is titkolják, hogy nem jól érzik magukat az alföldi metropolisokban. Elismerték ugyan itt az emberek szívességéi, a I ár saskörök neieg baráti levegőjét, a mulatni tudásban való vcriiete le.iségeí, de s talán éppen ezérl, minden kínálkozó alkalommal megjegyezték, hogy a felvidéki társas milliő értékesebb. Az idegenkedés oka főként \rra vezethető vissza, hogy az alföldiekben a kuliura iránt kevesebb érzék mutatkozik, hogy itt a kultuij javakat kevésbbé érzik életszükségletnek, olyan javaknak, amilyeket nélkü özni lehetetlen. Az alföldi városokban és vidéki házakban járva, valóban sokszor eszünkbe kell, hogy jusson a felvidéki virosok kúriák melegebb, kulturszere!ettől jobban átitatott milliője. Látunk dúsgazdag költekező embereke', akik óriási összegeket fordítanak uri kedvte'é re, |ass iákra és általában jelentéktelen csekély, mintegy csak ugy odavetett koronácskákal kultúrára, könyvekre, művészi aikoásokra, műtárgyakra. Hasonlítsuk p|. a kis Balassagyarmatot a Nyírség fővárosával Nyíregyházával. Az ipolymenti Gyarmatnak 20 ezer lakosa sincs, de olt díszlik egyik fás, park főterén, a gyönyörűen a környezetbe stílizáll múzeumépülete, Régi vármegyeházájában a legkiválóbb mesterek, Benczúr, Roskovits slb. olaj képeit találjuk, egész galériát, amelyhez hasonló gvüjteményét egész Nyíregyháza területéről sem tudnánk összeállítani. Ezzel szemben a mi Jósa Muzeumunk éveken.át egy lehány kis teremben húzódik meg s párat ián muzeális kincsei fiókokba zártan méláznak arról, miérl is hoz iák fel őket a napfényre, rí a a felvidéki kúriákban járunk, otl is lépten-nyomon ériékes, a szobák egész sorát betöltő s évszázadokon át a szépért lelkese:iő, a művészete, istápoló ősök nemes kulturáltságát dicsérő műtárgyakkal, képekkel, szobrokkal, bútorokkal, slilus érzékel, forma és szingazdag ságol tükröző környezet ei laíáll o. unk. — Ezzel szemben az alföldi vidéki olthonokban kevés kivételiéi sokszor inkább a cifrái 'aláljuk a szép helyet., egyébként dus, tehetős otthonban nem egyszer bavalljuk magunknak, hogy ezt a helyet a múzsák messze elkerülték, művészi képnek, szobornak, műtárgynak semmi nyoma. Ennek a mentalitásnak igazolása az alföldi városok építkezésében látható esztéti;kátlanság. Városunkban a szomorú ta.iulságo kat rejtő Kossuth szobor beszél az esztétikai neveltség hiányáról. Mikor ezt a szobrot feláltották, több értékesebb pályamű közül azért választották ki, mert olcsóbb volt. Ez mindennél többet mondó tény. A gyönyörű Bessenyei szobor azoknak köszönhető, akik a maguk legjobb tudá.-át és lelkes müvészetszeretetét érvényesítették a remekmű megválasztásánál. Mindezek a megállapítások a Benczúr szoborral és az elhanyagolt szinház ügyével