Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 73-97. szám)

1923-04-27 / 95. szám

1913. április 27 JS

ÍYia

ruoÉK 3 Kemecse község impozáns Petőfi-ünnepe. Nyíregyháza, április 26. A Nyirvidék tudósítójától. Kemecse hazafias közönsége impozáns ünnepet rendez a magyarság nagy költőjének Petőfinek centennáriuma alkalmából. A kemecsei ünnepet a község műkedvelő köre és közönsége április 28-án, sföm

baton és 29-éR vasárnap este 8 órakor a nagyvendéglő termeiben "táncmulatsággal egybekötve rendezi. A változatos'műsor a következő: 1. Rákóczi nyitány. Előadja a zenekar. 2. Petőfi száz éves születése napjára. Szavalja Dr. Kausay Ödönné. 3. Ünnepi beszédet mond Dr. sasi Szabó László, a Nyirvidék főszerkesztője. 4. Szózat. 5. Petőfi-dalok. Előadja zenekisérettel Szabó Géza. 6. Petőfi múzsái. Színjáték 1 felvonásbari Irta Havas István. Rendező Mikecz Gábor. Személyek : Nemtő — sasi Szabó Panni, Petrovics lstvánné — Kristotn Berta, Hittig Amália — Kausay Baba, Cancriny Emma — Somay Nusi, Tóth Róza — Bozóky Nusi, Nagy Zsuzsika — Somay Boriska, Csapó Etelka — sasi Szabó Gizi, Rozália — sasi Szabó Böske, Szendrey Julia — Vekerdy Berta. — Idő: Petőfi születésének százéves évfordulója. Szünet után : 7. A ledőlt szobor. Irta Petőfi Sándor. Szavalja sasi Szabó Gizi. 8. Petőfi a Hortobágyon. Előadja Dr. Kausay Ödönné. Kisérik zongorán Bacsó Erzsébet, hegedűn Csengery Tibor, gordonkán Jónás Ferenc. 9. A költő és a halál. Színjáték. Irta Herczeg Ferenc. Rendező Mikecz Gábor. Személyek . a költő — Mikecz Gábor, a százados — Ternyey László, a gazda — Pethő Antal, a falusi leány — Kriston Berta, a konziliáríus — Jónás Ferenc, a báróné — Vekerdy Terka. 10. Élet vagy halál Szavalja Szinok Ilonka. ^ 11. Himnttsz. Kezdete pont 8 órakor. Jókai Mór regénye: Fekete gyémántok péntektől-vaaárnapig az Apollóban. A fuvarárak emelkedése. A kéményseprési díjak. Nyíregyháza, április 26. A Nyirvidék tudósítójától. Az általános drágulás mindinkább érezteti hatását. A városi szakosztályok most foglalkoztak a fuvarárak ujabb emelésével. A teherfuvarozás harminc százalékkal lesz drágább, a személyfuvarozás dijai pedig a következőképpen állapittatnak meg : Taliga az állomásra 180, egyfogatú 280, kétfogatú 450 korona lesz. A kéményseprési dijak a következők : földszinti kémény 40, emeleti kémény seprése 50 korona, két kilométeren tul a kémény seprése 60 korona. » A bivaly szembeszállt az autóval. Nem mindennapi esel történt a mult délután az ujfehértói országúton a ^Dugó« csárda környékén, ahol egy fiatal suhanc két erős lábú, lassú járású bivalyt hajtolt Ujfehértó felé. A két bivajy Iíupferstein Nándor debreceni földbirtokosé volt, aki Ujfehértóra akarta hajtatni az állatokat. Amint a hajcsár a »Dugó« csárda környékén hajkurászta a bivalyokat, me]yek minden pocsolya előtt megállottak, egy autó száguldott feléjük az országúton. A fiu az állatokat az útfélre akarla terelni, de amig az egyikkel vesződött, addig a másik megállt az országút közepén. Valószínűleg az volt a szándéka, "hogy összemérje erejét azzal azzal a különös masinával, amilyet még nem igen látott. Nekirontott az autónak. És ekkor megtörtént a karamJbol: a bivaly, és az autó összeütközött. A győztes a gép lett, mert amig a karambol következtében a bivaly elvágódott az országúton, addig az autó harsány lülköléssel tovább rohant Az elgázo.lt állat nemsokára megdöglött s ezzel negyedmillió koronával károsította meg a gazdáját. A győztes aulót azóta mindig keresik, hogy kártérítést köveleljenek az autó tulajdonosától, de a gépkocsinak eddig még nem sikerült nyomába jutni. Észak oroszlánja |j DIOGENES LÁMPÁSA. |j A""™' 'm -Az ember tragédiája. Igen tisztelt szerkesztő ur! A történe~ lemből méltóztatik tudni, hogy amikor Plútó kollegám azi tanította, hogy az ember nem egyéb tollatlan tyúknál', közismert szellemességemmel ugy válaszoltam neki, hogy elevenen megkopasztottam egy tyúkot, s azt bedob tam Plútó kertjébe ezen szavakkal: íme Plátá emberei Ezen cselekedetemmel azt akartam dokumentálni, hogy egyáltalában nem vagyok hive a Plátó-elméletnek. Évszázadok alatt nem változott ezen felfogásom, míg végre az Ember tragédiájának tegnapi előadásán beláttam, hogy az öreg Plútónak tényleg igaza volt: az ember nem egyéb, mint tollatlan tyúk, avagy kakas, a nembéli elosztódás szerint. A szinház zsúfolásig megtelt közönséggel. Ez jólesöleg beütött rám. Mégis csak van kultúra, van egy kis intelligencia. Nem megyünk a szomszédr ba egy kis müpártolásért. Csak akkor csodálkoztam, amikor a gyér tapsokat hallottam. Az előadás nívós, vidéki előadás volt, egy vidéki kulturember igényeit kielégítő. A kultúrember tudniillik okosan le tudja magának számítani a leszámíiandókat. A gyér tapsok tehát más okból lehettek gyérek. Az előadás végén aztán kiderült > hogy miért. Egy hölgy a kijáratnál a következőket mondotta : — Azt hittem, hogy operett, azért jöttem el. Máskor majd jobban megnézem u színia, pot. Most már értem

f keaves szerkesztő ur! őnagysága azt hitte, hogy operett lesz az Emiber tragédiája, három felvonásban, a legfrissebb kuplékkal és a legbugyogósabb túncokkal. Ezért jött el az előadásra és azért nem tapsolt, mert észrevette, hogy csalódott. Tar Ián még azt is éreHe, hogy becsapták. A pénzéért. Majd máskor jobban megnézi a színlapot, h

0gy ilyen Ijnkrügybe többé ne kér N^iregsrháza — éjjel a színházba Szombaton este 10 órakor, csak felnőtteknek, az Ebből a véletlenül elejtett és még véletr lenebbül meghallott nyilatkozatból megállapítható a színházba járó közönség átlagos mü veltsége, jobban mondva müveletlensége. — Aki és akik még annyira sem ismerik az Ember tragédiáját, hogy operettnek képzelik, azoknak hiába szavalja a színész Madách mély filozófiáját, azoknak leesik az állkapv csuk az úsitozástól. Azokkal szemben hiába minden igyekezet, fáradozás, lelkiismeretes munka. Ezeknek operett kell, bugyogó kell, ugrálás kell. Sokan, nagyon sokan mentek haza tegnap a szinházból tollatlan tyúkok és kakasok. Bocsáss meg Plátó, beismerem, hogy igazad volt. Szerkesztő urnák maradtam tisztelő hive: D/OQENES. HÍREK. KIS NAPTÁR: Április 27. Péntek- Kath. Kletus, M. Prot. Ervin. Városi Színház : Vénusz kisasszony. — (7 és 9 órakor.) Apolló-Mozgó • A fekete gyémántok. (7 és 9 órakor.) Diadal-Mozgó: A vörös keztyii. (7 és 9 órakor.) A gyógyszertárak közül a dr. Szopkó és Gcrgelyffy-félék tartanak éjjeli szolgálatot. írásbeli dolgozataink külalakja. Az iskolai bizonyítványok ilycfmü tételét mindég bizonyos lekicsinylő semmibevevéssel szoktuk elintézni'

v pedig kínt az életben ez a semmiség olykor nagyon is súlyosan esik a latba. j ; A napokban egy pár anyakönyvi kivonatra volt szükségem bizonyos utlevél-ügybefi. Meg is kaptam, de bizony nagyon restelkedj tem miattuk. A kiállításuk olyan slendrián, olyan kusza, elmosódott firka volt, hogy olvasni is alig lehetett, de ránézni meg valóságos szenvedést okozott a szemnek. Restelkedésem csak fokozódott amiatt, hogy ezeket a negyedik elemista-kézre valló firkákat át kellett küldenem cseh megszállott területre, ahonnan az illető rokon 'ide szándék kőzik utazni s evégből volt szüksége épen a kért anyakönyvi kivonatokra. Eszembe jutott, hogy a cseheknél a be ár meterek igazán példás kiállítású iratokat szok tak kiállítani. Írásbeli dolgozataik küUUakjá^ val bizonnyal egyest érdemelnének. Szépek az irásaik, tiszták az okirataik és olvashatóak ia pecsétjeik. A mi hivatalaink pecsétjeit, bélyegzőit ember legyen, aki elolvassa, kihámozza. Csak meg kell nézni egy külföldi útlevelet. Milyen pedáns tisztasággal, csinos és olvasható bélyegzőkkel va'viak kiállítva. Az aláírások i

s olvashatók. A mt 'hatóságaink szinte versenyeznek abban, hogy melyik tud slendriánabb, olvashatatlanabb írást és bélyegzést produkálni. A bíróságoktól kikerülő egy-egy litografált végzés, vagy it étet egyenes merénylet az olvasó művészet ellen. A postahivatalaink bélyegzőjét ne-adj-lsten kibetűzni, nem is szól. va arról, hogy a dátumot igazán csak minden harmadik, negyedik bélyegen lehet kisütni. Pedig olykor milyen fontos volna tudni, hogy melyik levél mikor lett postára téve ?? Ha megtekintünk egy-egy régi telekkőny vet, melyet még a Bach-korszakban állítottak Elefánt