Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 73-97. szám)

1923-04-18 / 87. szám

Mixmtiz 1913. április 18. Mit szólnak a kereskedelmi és ipari vállalatok a kényszerépitkezéshez ? i —.— Vélemények a kényszerépitésl törvényjavaslatról a népjóléti minisztérium, a gyáriparosok Országos Szövetsége és az Országos Hagyar Kereskedelmi Egyesület részérői. Budapest, április 17. Ismeretes, hogy a népjóléti miniszter az elkészült és már a parlament elé terjesztett lakásügyi törvénytervezet kapcsán kéuyszerépitkezési törvénytervezetet is készített, amelynek parlamenti tárgyalása az egész lakásügyi lervezelkomplekszuttimal egyidőben kerül sorra, már a legközelebbi ülések valamelyikén. Ez a törvénytervezel kétségtelenül kihal a társadalom minden rétegére, ahonnan annyiféle bírálatot mondtak már pro és kontra ugy, hogy az ügy parlamenti tárgyalása elé a legvegyesebb érzelmekkel tekintenek. Különösen áll ez a kényszerépi'kezést elrendelni szándékozó törvényjavaslatra vonatkozóan, amelynek részleteiről konkrétumok nem is kerültek még nyilvánosság elé, sőt valószínű, hogy ne

ni is kerülnek publikálásra a törvény tervezet részletei már a parlamenti tárgyalás előtt Érdekesnek tarloltuk mégis, hogy a kény s zer épitk ezési tö rvénv tervez el álla l legjobban érinteti ipari és kereskedelmi vállalatok érdekképviseleteit megkérdezzük arról, vájjon a környező országokban mindenütt elrendelt kényszerépitkezés nálunk milyen kihalással lesz a gazdasági éleire. A gyáriparosok országos szövetsége á következők szerint vélekedett a kényszerépiíkezés ügyéről: — A nemzetgyűlés ejé terjesztett törvényjavaslat szem elől téveszti az ország hihetetlenül válságos gazdasági fkiyzelét. Olyan súlyos viszonyokat élünk, hogy ipari vállalataink túlnyomó többsége a legkülönbözőbb okok miatt általános üzem redukcióra határozta el magát. A nagy bajok legnagyobbja az, hogy a vállalatoknak forgó tőke szükséglété nem teremthető elő, aminek következője a többtermelés helyeit a mái termelési iránynak is csökkenése és amely állapot a mai pénzügyi politika következménye. Hivatalosan 'megállapították, hogy amíg 1921. december 31-én 267 millió arany koronának megfelelő bankjegy volt forgalomban, ez év március 31-ig a bank jegy forgalom márcsak 98 millió arany koronának felel meg. A pénzhiány forgalom tehát akkor, midőn az országnak minden téren befektetésekre volna szüksége, szinte katasztrofális. — Ezzel szemben a népjóléti miniszter kényszerépitkezésre akarja szorítani a vállalatokat. Ez a törvényjavaslat ebben a formájában alkalmas lesz arra, hogy a termelés egész rendjét felbontsa. A vállalatoknak nincs mobilizálható tőkéjük, az építkezés megindítása pedig csak tőkefelesleggel képzelhető ell — Amennyiben a kormány a tényleg szükséges építkezések megindítását ' kívánná, mégha kényszerópilkezési ulon is, a nagy probléma csak ugy lesz megolható, ha a törvénybe iktatásával cgyidőben a kormány kellő mennyiségű amorlizációs hitelt is nyújt építkezési célokra. — A kéuyszerépitkezési törvényjavaslatot részleteiben nem ismerjük és így abból részletes hozzászólást nem adhatunk. Az előzetes ankétok során kifejtettük már a gyáriparosok álláspontját, az fepitke'zések kérdésében azt, hogy épitke zést a gyárosok is csak állami hitelnyújtás alapján kezdhetik meg. — Az Országos Magyar Kereskedelmi Egyesülés vezetősége részéről a kővetkezőket mondották: Törvényhozás utján hozolt kéuyszerépitkezési az ország ilyen gazdasági stádiumában alig lehet elképzelni. A kereskedelem a deviza el látás hihetetlen következményed szenvedi. A késztetek mindenül l elfogylak, utánpótlásra nem vagyunk képesek. A mai országos gazdasági állapot: tetszhalál. Hogy erre kényszerépitkezés! mini lehetne rászorítani, el sem tudom képzelni. A kényszerépitkezés problémájáról megkérdeztük a népjóléti minisztériumhoz közelálló köröket, ahonnan a páriámén! elé került törvényjavaslat ügyében a következők szerint informáltak bennünket: A népjóléti miniszter a már miniszter-tanácsot is megjárt javaslatához ép az országos érdekekre való tekintettel feltétlenül ragaszkodik. A kényszerépitkezés! mint egyetlen lakásmegoldási lehetőséget törvénybe fogja iktatni. A törvény végrehajtásának eszközeit illetőleg és * ezalatt elsősorban az építkezési áHami kölcsönt kell hangsúlyozni, állítólag meg van a garanciája. (K. E. K.) Nyíregyháza, április 17. A Nyirvidék tudósítójától. A vármegyei közigazgatási bizottság ülésén a gazdasági felügyelő jelentésében érintette a szabolcsi burgonya kérdését és megállapította, hogy p szabolcsi homok többek egyhangú megállapítása szerint megindult. A gazdasági felügyelő e részben a következőket mondotta : A bürgonyafelesleg miatt újból jelentést tettem a földmivelésügyi miniszter urnák, aki intézkedni fog, hogy a 2600—3000 vaggonra tehető szabolcsi burgonya felesleg kárba ne vesszen, azonban a gazdáknak is különösen a buza, rozs, kender

r répa és dohányt kell termelniök és csökkenteni a burgoinya termelést, mely a háború alatt növekedett mintegy száz százalékkal. Az őszi kalászosok vetésterületéinek a homok talajú gazdaságokban való növelése már azért is szükséges, mert, amint azt sajnálatosan megállapítottuk, a szabolcsi homokföld újból megindult. Megfigyelhetjük az ujabb homoklerakodásokat a földeken s az utakon. A háború alatt és az utána következő években általános erdő és fapusztítás, részben pedig a gazdálkodási rendszer megváltozása, a gyenge trágyázás azok az okok, amelyeknek a homok megindulását tulajdonithatjuk. A szárazság az oka a. homokjutásnak ? A szabolcsi homokföld megindulásáról történt kijelentésekre vonatkozólag kérdést intéztünk egyik gazdag tapasztalatokkal rendelkező kiváló szabolcsi gazdához, aki a homokeltolódásról a következőket mondotta munkatársunknak : — A szabolcsi homok futásának okairól véleményem szerint téves megállapítások történnek. Az, hogy a homok, mint finom réteg ellepi az utakat, árkokat, az nem a homok föld megindulásának'a jele. Mindössze momentán jelenségről van szó. A most már-már fenyegető szárazság megváltoztatta a homok halmazállapotát. Az agyagos helyeken finom lisztszerüvé hullottak szét a részecskék, a tiszta homokos helyeken is szemecskékre omlott a talaj. A homokfúvásokat ennek a halmazállapot változásnak az idei makacs szelekkel való összeesése az oka. Az akácfák kiirtása, véleményem szerint, nem történt meg olyan nagy mértékben, hogy ez erősebben közrehatott volna. De meg az akácfa kivágatása után rövidesen olyan intenziven indul meg az uj hajtások fakadása és növekedése, hogy a friss és dus lombozat még jobb szélfogó, mint amilyen a régi törzs volt.. Azt hisszük, hogy ehhez az érdekes és nagy figyelmet keltő geologiai kérdéshez többen szólnak hozzá. ^ A szabolcsi bürgonyafelesleg. A szabolcsi burgonyafelesleg kérdése ma is a felszínen van s hova-tovább súlyos veszteséggel jár, ha erélyes intézkedéssel meg nem oldják. Az utóbbi időben a fővárosi sajtó is sokat foglakozik a szabolcsi burgonyával és szembetűnőnek mondják, hogy mig az ősszel olyan mértékben mutatkozott a burgonyahiány, hogy a kormány kénytelen volt nagyobb mennyiségű burgonya behozatalát engedélyezni, most ugyancsak nagy mennyiségű, 2000 vaggon kivitelét engedélyezi a közélelmezési miniszter. Szakavatott burgonyatermelők és kereskedők a helyzetet súlyosnak mondják. Felfogásuk szerint a kivitel a termelőnek rossz üzlet, mert Ausztriában pl. nem lehet többet elérni 33 koronánál. E káros helyzetnek egyfelől a burgonyatermelés túlságos fokozása, túltermelés, másrészt az őszi eladástól való tartózkodás, nagyobb árakra való törekvés az oka. A burgonya szesszé való feldolgozásának engedélyezése volna talán a legkielégitőbb megoldás. SZEBB. MINT AZ „ÜT A BOLDOGSÁG FELÉ" péntektől az Apollóban Az adófelszóiamlási bizottság megalakulása. A vármegyeháza kistermében tegnap délután alakult meg az adófelszóiamlási bizottság a belügyminiszter által elnökké kinevezett Dr. Kovách Elek kir. közjegyző elnöklete alatt. A pénzügyminiszter által kinevezett alelnök Szalay Béla lett. A pénzügyminiszter által kinevezett rendes tagok : Szalay Béla, Dr. Nagymáthé András és Kiss Károly. Póttagok : Bodor Zsigmond, Dr. Bemáth Zoltán aki azonban a bizottsági póttagságról lemondott és Pisszer János. A vármegyei törvényhatóság által kinevezett rendes tagok : Osgyáni József, Szentini'rey Imre, Rácz Jenő ny. alezredes és Bogár Lajos. Póttagok : Nóvák Zoltán, Irsay Gusztáv, Csengery Kálmán és Zomborszky Dániel. A bizottsági tagok a Dr. Rácz pénzügyi titkár által felolvasott esküt letették. Dr. Rácz előadó ismertette a bizottság feladatát, a vagyon- és a jövedelemadóra vonatkozó tudnivalókat. Majd a bizottság megállapította a munkabeosztást. Minthogy felszólamlások rnég nem érkeztek mind be, ennélfogva a bizottság működését valószínűleg csak a jövö hét elején kezdi meg. A bizottság helyettes előadója Dr. Toldy Lajos. Megindult-e valóban a szabolcsi homok? Csökkenteni keli a burgonyatermelést a kalászosok javára. — A gazdákat nem érdekli a most engedélyezett burgonyakivitel.