Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 73-97. szám)

1923-04-17 / 86. szám

19?3 április 17. A Magyar Újságírók Egyesü­letének közgyűlése. Budapest, április 1G. (M. T. I.) A Magyarországi Ujságirók Egyesülete évi rendes közgyűlését vasár­nap délelőtt tartotta meg Márkus Miksa elnöklete mellett. Hoitsy Pált 50 éves új­ságírói működése elismeréséül az egye­sület tiszteletbeli tágjává választották. A főtitkári jelentést a közgyűlés elfogadta, mely főképpen az újságírók körében meg­nyilvánult fizetésrendezési mozgalom­ról számolt be hosszabban. A mult évi számadási és költségvetést elfogadták, majd megejtetlék a választásokat. Elnök Márkus Miksa, alelnökök Hoitsy Pál, Hel tay Jenő, Bónis Ferenc, Pakols József, Czebe László. Főtitkár Szőllősy Zsigmond Pénztáros: Gajáry István, Ellenőr Sim­mer Ferenc. Ügyész Bálint Artúr dr. — Különféle . gazdasági s más bizottsági ta­gokat választoltak ezután . Dr. Maday Gyula lett Hajdú­nánás nemzetgyűlési képviselője Hajdúnánás, április ló. A . Nyirvidék tu­dósítójától. A hajdúnánási kerületben tegnap, vasár­nap tartották meg a nemzetgyűlési képviselő választást. Két jelölt küzdött a mandátumért. Dr. Maday Gyula egységes párti hivatalos je­lölt és Dr. Berencsy 'János egységes párti je­lölt. Leadtak összesen 8500 szavazatot. Ebből Dr. Maday Gyula egységes párti hivatalos jelöltre 4381, Dr. Berencsy János egységes­párti nem hivatalos jelöltre pedig 4119 szava­zat esett. így Dr. Maday Gyula hivatalos je­lölt 262 szavazattöbbséggel Hajdúnánás nem­zetgyűlési képviselőjévé választatott. Tőzsde. Budapest, április 16. (M. T. t.) Zürichi zárlat : Budapest 0.12, Berlin 0.0258, Nevvyork 549.5, Milánó 2737.5. Prága 1640, Belgrád 560, Varsó 0.0128, Bécs és osztrák bélyegzett 0.0077. Értékpapírok : Magyar Hitel 44000, Magnezit 370000, Sálgó 157000, Rima 28500. Államvasút 81000, Borsod—Miskolci 17500 Tröszt 24000, Goldberger 20000, Krónberger 3800, Lichtig 1800, Kőszén 365000, Izzó 79000 Spódium 20000, Cukor 470000, Georgia 173000, Hoffer 63000. Irányzat tartott. Termény piac: Irányzat rendkívül tartott. Alaphangulat szilárd. A fuvardijak emelkedé^ se miatt a budapesti paritásu áru erősen drá­gul. Buza vidéki állomáson 76 kilogrammos alapon 220 -222. Rozs 140. Zab szokvány­minőség és fuvartávolság szerint 147 148 korpa zsákkal 68. Fővárosi malmok egyáltalá­ban nem vásárolnak. Budapest, április 1(3. (M. T. I.) UTE - MTK 2 0. A bajnoki lista élén álló két csapat mérkőzése a bokáig érő sáros pályán nagyon irreális volt. Az UTE erő seb b fizikumu csapa­tának jobban kouveniált a pálya. Az első félidőben az MTK erősen támad. Orth és Molnár góljait a biró nem érvényesiti. A II. félidőben erős UTE fölény, mely azon­ban Plattkó védelmén megtörik. Már­már eldöntetlennek látszik a mérkőzés, mikor a 31-ik percben Kósa a kapu előtt támadt tumultusban gólt lő. Ez leveri az MTK csapatát s az utolsó menetben az UTE megszerzi a második gólt is. FTC—VAC 0-0, Törekvés III. TYE 3—0, BTC—VASAS 2—1 ; A VASAS jobb volt, de finom technikáját a sárban nem érvényesíthette.) Zugló—IvAC 15—0. Dr. Prok Gyula temetése. Az elhunytat Qeduly Henrik püspök társadalmának Nyíregyháza, április 1(5. A Nyirvidék tudósítójától . Vasárnap délután permetező tavaszi esőben viszik ál dr. Prok Gyüla ho|ttete mét i családi hajlékból az ág. ev. tem­plomba, fel ravatalozzák s a fekete ko­porsót a koszorúk s virágok özöne borítja. A család koszorúin kívül egyháza, vá­rosa, az iskolák, iparosok, barátok koszo­rúi hirdetik a széles körben megnyilvá­nult részvétet. A templom főbejáratától az oltárig a tűzoltók és a városi díszru­hás hajdúk őrsége áll. A templom pedig telve azokkal, akik az utolsó liszteletet nyilvánítani akarják egy tevékeny, érde­kes ember ravatala előtt. A vármegye tisztikara a főispánnal és ailspánnal élükön, a város, törvényszék, pénzügy, középfokú s elemi iskolák taná­rai, tanítói, bírák, ügyvédek tanuló ifjak iparosok és ezren és ezren állnak néma csendben a mindenkire váró ravatal e|cítl. Pontban 4 órakor 'Grieg Ases 'I'od­jának bus akkordjai csendülnek meg az orgonán, utána egy halotti ének hangjai szállnak a koporsó felé. Az oltár elolt Paulik János lelkész lilurgizái. A Városi Dalegylet gyászéneke után Geduly Hen­rik püspök lép a szószékre, hogy volt egyházközségi elnöktársától végbucsut vegyen. Íme én meghalok és az Isten ti veletek lészen és haza viszen titeket a ti atyáitok földjére. Az írás e szavaival vesz végbucsut az elköltözőitől, méltat­va őt, mint az önmaga kényelmét és vig­ságál megtagadó s csak egyedül kis csa­ládjáért élő embert, az iskoláért és egyhá­záért fáradozó munkást, a nemzet szo­morú sorsa felelt töprengő, de jövőjében bizni és érette dolgozni tudó igaz férfit. Mint egy virág színes lefejtett szirmai, temette. — A megye és a város nagy részvéte. ugy állt előttünk clr. Prok Gyula igaz képe Geduly Henrik gyászbeszédében. Ima s megáldás után gyászének hangjai meg­leli indul meg a szomorú menet, hogy egy megtöri lest elérje utolsó nyugvó íré­ivel. A templom közelében levő gyászház előtt megáll egy pillanatra a gyászmenet s végbucsut int egy szerény polgári haj­lék kitárt kapuja s lecsukott ablakja, an­nak a halottnak, akinek életében az a ház sok dicsőségnek, sok örömnek volt a tanuja. Ezután már csak egy állomás következik a sir széle, ahol a kripta nyitott szája már várja a halottal, hogy sok kihűlt szerelő sziv közöli helyet ad­jon egy ujabb megtört szívnek. A sir szájánál gyászének után Paulik Já­nos lelkész mond imát. Utána Sasi Szabó László lép a koporsó elé, hogy a nyíregyházi ügyvédek nevében mondjon tisztességtévö szavakat. Mint viharban felkorbácsolt viz tetején gördülő vízcseppek, peregnek, gör­dülnek a szavak, hogy hirdessék egy igaz ügyvéd, egy jó ügyvéd halálát, aki hivatását nem anyagi erősödés létrájául, hanem a tiszta becsületes munka cselekvésére használta. Bucsut vett az elhunyttól a Szabolcsvár­vármegyei Általános Tanítóegyesület nevében Szabó Pál ref. igazgató-tauitó. Meleg szere­tet hangjai csendülnek ki szavaiból, amikor hirdeti, hogy a »nemzet napszámosak mindig kegyelettel fogják megőrizni volt ügyészük emlékét, aki szerette a tanítókat s nekik ba­rátjuk volt. S azután jött a kegyetlennek tűnő, de örök időkön át ismétlődő elhantolás, hogy a kihűlt test fölött örökre bezáruljon a sir szája hirdetve, hogy Dr. Prok Gyula már csak volt közöttünk s életéből csupán szép emléke ma­radt velünk. Lőrinczy György író Ábrányi Kornélról Kiirtották a magyar földről a magyar ruhát, táncot, ízlést, erkölcsöt, de a mag-var dalt nem tudtök kiirtani. Nyíregyháza, április lő. A Nyirvidék tudósítójától. Lőrinczy György Szabolcsvármegye nagynevű, kiváló irófia eljött újra kö­zénk ,hogy hallassa az őáposli szavát, ol­togassa szivünkbe a liszla érzések virágait. A szombat esti Ábrányi-ünnepen gyújtó erejű megnyitó beszédet mondott, amelyet kérésünkre volt szíves a Nyirvidék számá ra átengedni. A megnyitó a következő: Legidősebb Ábrányi ivornpi emléke. Nagv magyar Géniusz hatalmas szárnyasuhogósát érezzük, mikor a legidő­sebb Vagy első Ábrányi Kornél halhatat­lan emléke leszáll közénk, gyászoló, le­veli, eltiport és' kifosztott magyarok kö­zé, hogy a vigaszok vigaszának: a ma­gyar dalnak a varázsába ringassa elalélt lelkünket!! A nyírségi nyájas lankák édes gyer­meke volt. A tiszaparti susogó füzesek és álmatag holdas éjszakák költészete zsongott a lelkében, félig öntudatlanul, félig a sóvárgás fanatizmusával s mint láthatatlan Múzsa, mely a sziv tilkos zu­gaiban örökös tanyát ütött, az ösztökélte, hogy a művészet zári mélységeiben ke­resse és találja meg a Szépségek csengő fényforrását, a iélekmámoritó csodaitalt. Tehát ebből a földből szivta föl mindazt az erőt, mi a magyarság acélos izmaiban, hetyke és érzelmes szinte lágy szivében hevít ke és érzelmes szinte lágy szivében és czsapongó fantáziájában s kesergő ked­vében öröklődik és fajunk sajátos báját, vonzó térhódiló tulajdonságait a világ­kultúra tarka kaleidoszkópjában is pótol­hatatlan, félre nem ismerhető és más­sal össze sem hasonlítható s egyedül álló különleges értékké leszi. Alkotó zsenije és tudományos Iheó­riái főfő alaptörvényként állította föl, hogy nincs szebb muzsika a magyar dalnál. Ugyanez a- törvény uralkodott két költő fia pályáján és művészetén is, egyetlen szó változtatással, nieiy azon­ban voltaképp ugyanaz: nincs szebb nyelv a magyar nyelvnél!! A magyar cla! a magyar muzsika volt az ő lelkében a magyar őserő összesége. Ebben látta, ebben érezte kifejezve a magyar nemzeti és faji élei minden szépséget, amiben a gondolat és az érzés harmóniába olvad a művészi hangváltozatok, melódiák el­lenállhatatlan bűvöletével ragad bennün­ket az ideálok szent ligeteibe és régiói­ba. Fanatikus rajongója volt a magyar szónak, főképp a magyar dalnak alkotá­saiban, de írásműveiben is annak magá­sabbrendü hivatását hirdeíi, ellenállhatat­lan, meggyőző és megnyerő formában, a tudomány száraz merevsége nélkül, de az esztéta meggyőződés büszke biztonsá­gával és az álérzés szárnyaló hevületével. A nemzeti erő, a nemzeti szép kél sze­líd csillaga fénylik az első Ábrányi Kornél nagy magyar zsenije fölölt. Fejéi, szivét, emlékét és dicsőségéi glóriával ragyogja Ikerül s a magyar szellem egyik legjel­legzetesebb inkarnációjavá avatja. Abban az időszakban, mikor elbiza­kodottan senkisem akarta észrevenni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom