Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 73-97. szám)

1923-04-29 / 97. szám

Nyíregyháza, 1923. április 2« * Vasírnap XLIV. évfolyam. * 97. szám. Előfizetési árak helyben és vidéken: Egy hóra 1000 K. Negyedévre 2800 K. Köztisztviselőknek és tanítóknak 20% engedmény. Alapította JÓBA ELEK Főszerkesztő: Dr. S. SZABÓ LÁSZLÓ. Felelős szerkesztő : VERTSE K. ANDOR. Szerkesztőség és kiadóhivatal: SZÉCHENYI-UT 9. SZAM. Telefon szám 139. Postacheque 29556 Kéziratokat nem adunk vissza. Por fente irrisok közé szeretek menekülni, ha elfáradok az élet szokatlan tornájában. Sorsunk valahogy hasonlít azokhoz a gyermekkoromban meg* csodált képekhez, ahol két emeletes ház között kifeszített drótkötélen egyensúlyozza magát a karcsú kötéltáncos — kis törékeny ernyőre bizva életét.. Nem tudja melyik pillanatban siklik meg és zuhan alá a szédítő mély­ségbe. Mintha az elvénhedt kontinens társadal­ma ilyen dótkötélen tántorogna. Porlepte írá­sokba menekülök a kínzó gondolatok elől — beszélgetve a régi Nyíregyháza őseivel, akik két kezük szorgalmával, puritán böl­csességükkel a mocsaraktól határolt homok­buckákon megrakták a mai Nyiregyháza alap­ját. Talán akkor kevesebb volt a panasz és nagyobb a béke a lelkekben. Elfakult tintával irott sorok feküsznek előttem : a nyíregyházi birák panasza a mél­tóságos dominális székhez 1783-ban. A jó­lelkű gróf Dessewffy Sámuel alig hét eszten­deje halt akkor el István fia követve őt a földesurak sorában. A telepesek fiainak vá­gya akkor még csak reményekben élt ; — három év múlva irja alá II. József a rendele­tet, melyben Nyíregyházát örök időkre város­nak nyilvánítja. A farostos papir kusza sorai­ból, mintha kiemelkedne elém Garay György főbiró komoly alakja, amint pontokba szedve terjeszti elé a dominális széknek panaszait. A gazdatelkek után fizetendő esztendőn­kénti egy-egy arany fizetése ellen hangzik el az első panaszos szó. Rossz idők jártak a termésre, nem birnák az ujabb terheket. De az egy aranyat felajánlják most is, megfizetik becsülettel. Uj épületet emelni csak a földesúr enge­délyével lehetett. A mészárszék pedig már düledező és alkalmatlan helyütt vagyon. Sa­ját erejükből építenék meg a telepesek, — csak a helyet jelölje ki az uraság számukra. Omladozó félben van a helységháza is — ad­jon nekik a földesúr alkalmatos helyet — ujat építenek. Huszonkét esztendővel azelőtt vásárolták a község tisztviselői — akkor is düledező, ócska épület volt, de kijavították, átalakították. Két évtized alatt annyira meg­erősödtek, hogy uj helységházát épiteni szán­dékoznak. A nyíregyházi határban nincs elég ka­száló, idegen pusztákon drága pénzen kell árendálni, hogy az uraságot és tisztjeit szé­nával szolgálhassák, ha megfordulnak a községben. Használhassák az erdő között lé­vő kaszálókat. Az ispánok szállásbeli földeket müveinek — semmit sem fizetve azokért — holott megítélte már a nemes vármegye és a felséges helytartó tanács. Mégis Oláh Lukács uram 74 R. forinttal, Dióssy ur pedig 9 R. forinttal tartoznak. A postamester ujabb le­gelőmezőt kér, pedig a szállásbeli földekért is két esztendei taksával van hátralék­ban. A szőllő müvelés körül minden igyekezet meddőnek bizonyul. Száraz időjárás miatt tökéletességre nem vihették. Pedig a dézsma ideje elérkezett volna már. Uj gazdák is vál­lalkoznának szőllőmüvelésre, de nagyon el­ijeszti őket az a tudat, hogy a régi szerző­désekben kilenced van felvéve. Megütköztek rajta és elvesztették minden kedvüket. Vásárok tartását már 1575-ben kilátásba helyezte a földesúr. A helytartó tanács azon­ban nem engedélyezte, pedig a szegénység is milyen hasznát venné. A plénumot is rög­tön kidolgozzák, meghatározva a vásárok napjait : Simon-Juda vagy Lukács, Szent Pál, Zöld csütörtök, Urszine változása, Ke­resztfelemelése vagy Kleofás. Csak a hely kijelölését kérik, ahol a piacot majdan felüt­hetik. Végre a községben lévő görög ellen eme­lik fel szavukat Nyiregyháza birái. Más ke­reskedőt kellene hozni helyébe, már csak azért is, mert boltja árendában vagyon és a bért a község pénztárába befizetni nem akarja. Ilyen panaszokat olvasok az elfakult, öreg írásból. Menekülni akartam a lázas ör­vényből, mely itt lüktet bezárt ablakú ottho­nunk körül és az elsárgult papírlapról Garay György főbiró panaszszava nangzik felém. Mintha ezek a sóhajtások ismerősök volná­nak ; félelem az egy arany váltságadó fel­emelése miatt, földinség, rossz termésű évek csupa baj, mely megakasztja a község fej­lődését. Azért a nádasokkal övezett homok­buckákon mégis felépült a mai Nyiregyháza, merész íveléssel szökve előre a szomszédos községek között. A dolgoskezü telepesek uno­kái is tele vannak panasszal, de szivükben mély szeretet él városuk iránt — befejezni, amit az ősök dicsőséggel elkezdtek. — sz. — A nyíregyházi ügyészség erélyesen lép fel a rágalomhirek terjesztői ellen. Koholt hírek egy Bazil rendi szerzetes és egy nyíregyházi cipészmester gyilkosságáról. — Kinyomozzák, hogy kiktől erednek a rágalmazó hirek Nyíregyháza, április 28. Saját tudósí­tónktól. Napok óta suttognak az emberek külön­böző fantasztikus híreket, amelyek már a szomszédos városokba is eljutottak. Tegnap már egy debreceni lap szerkesztősége is föl­hívott bennünket, hogy közöljük, mi igaz a máriapócsi gyilkosságból ? Miután egy szerzetes rend jóhirnevének és egy nyíregy­házi tisztes iparosmester becsületének a gya­lázatos bemocskolásáról van szó, a teljes tényállást olvasóink tájékoztatására ezennel nyilvánosságra hozzuk : 1. Az első fantasztikus hazug hir : egy Amerikából visszatért magyar Máriapócson betért a rendházba és szállást kért. Az egyik szerzetes a távollevő kocsisnak az istállóban levő fekhelyét jelölte ki neki. A magyar a magával hozott tízezer dollárnyi összeget átadta a szerzetesnek reggelig való megőrzés végett és lefeküdt a kocsis ágyára. A kocsis nemsokára váratlanul hazatért, felköltötte 4Z amerikait, aki átfeküdt a jászolba, a ko­csis pedig a saját fekhelyére. Éjjel a szerzetes leosont az istállóba, hogy megfojtsa az ameri­kait, mert meg akarta magának tartani a pénzt. Nem tudván azonban, hogy a kocsis hazatért, őt fojtotta meg, holttestét pedig a kertben elásta. Az amerikai az egész esetet a jászólból végignézné, s jelentést tett a csendőr ségen. A szerzetest vasraverve kisérték a nyíregyházi ügyészségre. Ezt beszélik az emberek. Sokan látták is természetesen a vasravert papot, némelyek hármat is láttak. Tegnap alkalmunk volt sze­mélyesen beszélni Dolhy Leontin atyával, a Bazil-rend házfőnökével, aki mosolygott az egész hiren és elmondotta, hogy Máriapó­cson erről semmit sem tudnak. Sőt tudósítóin­kat meg is invitálta, menjen ki Máriapócsra és állapítsa meg személyesen a dolgok állá­sát. A házfőnök egyébként a tegnapi nap fo­lyamán ismeretlen tettesek ellen rágalmazás cimén bűnvádi feljelentést tett a helybeli ki­rályi ügyészségen. A csendőrség és állam­rendőrség széleskörű nyomozást indit a rága­lomhir terjesztők kikutatására. 2. A második hazug hir egyes lelkiisme­retlen egyének Lakatos Lajos helybeli cí­pészmesterrőf azt állították, hogy tanuló­ját dikicsével szivenszurta. A fiu nyom­ban meghalt, felboncolták és átszúrt szi­vét a letartóztatott Lakatos Lajosnak meg mutatták ezen szavakkal: »Nézze, mit csi­nált evvel a szerencsétlen fiúval!!« Ezzeí szemben a valódi tényállás a köveLkező: Lakatos Lajos tanulóját súlyos tüdőbajjal f. hó 19-én az Erzsébet kór­házba szállították, hol pár nap múlva meghalt. A kórház, miután semmiféle gya­nús ok nem volt, csak az eltemétés után értesítette a kir. ügyészséget. Ez igy tel­jesen rendben is volt. Az államrendőr­ség azonban a mendemondák tisztázása céljából kérte a holttest exhumálását és birói utón való fel boncolását. ügyész­ség indítványára Binder vizsgálóbíró ezt el is rendelte. Az exhumálás és bon­colás tegnap délután folyt le dr. Ivonthy főorvos vezetése alatt s megállapítást nyert, hogy az elhunyt tanuló testén semmiféle külsérelmi nyom nincs, "halá­lának o"ka "kizárólag tuberkulózis volt. A felfújt hazug hir tehát összeomlott. Tgy adjanak hitelt az em5erék Teielot­len hfrterjesztőknek . Összedőlt egy budapesti ház. Budapest, április 28. MOT. Ma reggel a Rózsa-utca 19. számú "ház, mely a Schultz Lipót bronzmüvék tulaj­donát képezte, eddig ismeretlen okból össze­dűlt. Tegnap vették észre, hogy az épületen erős hasadások mutatkoznak. Ma reggel alig hogy hozzákezdtek a pince falazatának meg­vizsgálásához, észrevették, hogy a vakolat erősen hull. Felsiettek a pincéből s mire az udvarra értek a ház homlokzata nagy rabajja! bedőlt. Szerencsétlenül csupán egy cseléd­leány járt, aki karját törte. A ház 100 évvel ezelőtt épült. A rendőrség és az elöljáróság nyomozást indított a szerencsétlenség oká­nak kiderítésére. r Ara 40 korona.

Next

/
Oldalképek
Tartalom