Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 73-97. szám)
1923-04-29 / 97. szám
Nyíregyháza, 1923. április 2« * Vasírnap XLIV. évfolyam. * 97. szám. Előfizetési árak helyben és vidéken: Egy hóra 1000 K. Negyedévre 2800 K. Köztisztviselőknek és tanítóknak 20% engedmény. Alapította JÓBA ELEK Főszerkesztő: Dr. S. SZABÓ LÁSZLÓ. Felelős szerkesztő : VERTSE K. ANDOR. Szerkesztőség és kiadóhivatal: SZÉCHENYI-UT 9. SZAM. Telefon szám 139. Postacheque 29556 Kéziratokat nem adunk vissza. Por fente irrisok közé szeretek menekülni, ha elfáradok az élet szokatlan tornájában. Sorsunk valahogy hasonlít azokhoz a gyermekkoromban meg* csodált képekhez, ahol két emeletes ház között kifeszített drótkötélen egyensúlyozza magát a karcsú kötéltáncos — kis törékeny ernyőre bizva életét.. Nem tudja melyik pillanatban siklik meg és zuhan alá a szédítő mélységbe. Mintha az elvénhedt kontinens társadalma ilyen dótkötélen tántorogna. Porlepte írásokba menekülök a kínzó gondolatok elől — beszélgetve a régi Nyíregyháza őseivel, akik két kezük szorgalmával, puritán bölcsességükkel a mocsaraktól határolt homokbuckákon megrakták a mai Nyiregyháza alapját. Talán akkor kevesebb volt a panasz és nagyobb a béke a lelkekben. Elfakult tintával irott sorok feküsznek előttem : a nyíregyházi birák panasza a méltóságos dominális székhez 1783-ban. A jólelkű gróf Dessewffy Sámuel alig hét esztendeje halt akkor el István fia követve őt a földesurak sorában. A telepesek fiainak vágya akkor még csak reményekben élt ; — három év múlva irja alá II. József a rendeletet, melyben Nyíregyházát örök időkre városnak nyilvánítja. A farostos papir kusza soraiból, mintha kiemelkedne elém Garay György főbiró komoly alakja, amint pontokba szedve terjeszti elé a dominális széknek panaszait. A gazdatelkek után fizetendő esztendőnkénti egy-egy arany fizetése ellen hangzik el az első panaszos szó. Rossz idők jártak a termésre, nem birnák az ujabb terheket. De az egy aranyat felajánlják most is, megfizetik becsülettel. Uj épületet emelni csak a földesúr engedélyével lehetett. A mészárszék pedig már düledező és alkalmatlan helyütt vagyon. Saját erejükből építenék meg a telepesek, — csak a helyet jelölje ki az uraság számukra. Omladozó félben van a helységháza is — adjon nekik a földesúr alkalmatos helyet — ujat építenek. Huszonkét esztendővel azelőtt vásárolták a község tisztviselői — akkor is düledező, ócska épület volt, de kijavították, átalakították. Két évtized alatt annyira megerősödtek, hogy uj helységházát épiteni szándékoznak. A nyíregyházi határban nincs elég kaszáló, idegen pusztákon drága pénzen kell árendálni, hogy az uraságot és tisztjeit szénával szolgálhassák, ha megfordulnak a községben. Használhassák az erdő között lévő kaszálókat. Az ispánok szállásbeli földeket müveinek — semmit sem fizetve azokért — holott megítélte már a nemes vármegye és a felséges helytartó tanács. Mégis Oláh Lukács uram 74 R. forinttal, Dióssy ur pedig 9 R. forinttal tartoznak. A postamester ujabb legelőmezőt kér, pedig a szállásbeli földekért is két esztendei taksával van hátralékban. A szőllő müvelés körül minden igyekezet meddőnek bizonyul. Száraz időjárás miatt tökéletességre nem vihették. Pedig a dézsma ideje elérkezett volna már. Uj gazdák is vállalkoznának szőllőmüvelésre, de nagyon elijeszti őket az a tudat, hogy a régi szerződésekben kilenced van felvéve. Megütköztek rajta és elvesztették minden kedvüket. Vásárok tartását már 1575-ben kilátásba helyezte a földesúr. A helytartó tanács azonban nem engedélyezte, pedig a szegénység is milyen hasznát venné. A plénumot is rögtön kidolgozzák, meghatározva a vásárok napjait : Simon-Juda vagy Lukács, Szent Pál, Zöld csütörtök, Urszine változása, Keresztfelemelése vagy Kleofás. Csak a hely kijelölését kérik, ahol a piacot majdan felüthetik. Végre a községben lévő görög ellen emelik fel szavukat Nyiregyháza birái. Más kereskedőt kellene hozni helyébe, már csak azért is, mert boltja árendában vagyon és a bért a község pénztárába befizetni nem akarja. Ilyen panaszokat olvasok az elfakult, öreg írásból. Menekülni akartam a lázas örvényből, mely itt lüktet bezárt ablakú otthonunk körül és az elsárgult papírlapról Garay György főbiró panaszszava nangzik felém. Mintha ezek a sóhajtások ismerősök volnának ; félelem az egy arany váltságadó felemelése miatt, földinség, rossz termésű évek csupa baj, mely megakasztja a község fejlődését. Azért a nádasokkal övezett homokbuckákon mégis felépült a mai Nyiregyháza, merész íveléssel szökve előre a szomszédos községek között. A dolgoskezü telepesek unokái is tele vannak panasszal, de szivükben mély szeretet él városuk iránt — befejezni, amit az ősök dicsőséggel elkezdtek. — sz. — A nyíregyházi ügyészség erélyesen lép fel a rágalomhirek terjesztői ellen. Koholt hírek egy Bazil rendi szerzetes és egy nyíregyházi cipészmester gyilkosságáról. — Kinyomozzák, hogy kiktől erednek a rágalmazó hirek Nyíregyháza, április 28. Saját tudósítónktól. Napok óta suttognak az emberek különböző fantasztikus híreket, amelyek már a szomszédos városokba is eljutottak. Tegnap már egy debreceni lap szerkesztősége is fölhívott bennünket, hogy közöljük, mi igaz a máriapócsi gyilkosságból ? Miután egy szerzetes rend jóhirnevének és egy nyíregyházi tisztes iparosmester becsületének a gyalázatos bemocskolásáról van szó, a teljes tényállást olvasóink tájékoztatására ezennel nyilvánosságra hozzuk : 1. Az első fantasztikus hazug hir : egy Amerikából visszatért magyar Máriapócson betért a rendházba és szállást kért. Az egyik szerzetes a távollevő kocsisnak az istállóban levő fekhelyét jelölte ki neki. A magyar a magával hozott tízezer dollárnyi összeget átadta a szerzetesnek reggelig való megőrzés végett és lefeküdt a kocsis ágyára. A kocsis nemsokára váratlanul hazatért, felköltötte 4Z amerikait, aki átfeküdt a jászolba, a kocsis pedig a saját fekhelyére. Éjjel a szerzetes leosont az istállóba, hogy megfojtsa az amerikait, mert meg akarta magának tartani a pénzt. Nem tudván azonban, hogy a kocsis hazatért, őt fojtotta meg, holttestét pedig a kertben elásta. Az amerikai az egész esetet a jászólból végignézné, s jelentést tett a csendőr ségen. A szerzetest vasraverve kisérték a nyíregyházi ügyészségre. Ezt beszélik az emberek. Sokan látták is természetesen a vasravert papot, némelyek hármat is láttak. Tegnap alkalmunk volt személyesen beszélni Dolhy Leontin atyával, a Bazil-rend házfőnökével, aki mosolygott az egész hiren és elmondotta, hogy Máriapócson erről semmit sem tudnak. Sőt tudósítóinkat meg is invitálta, menjen ki Máriapócsra és állapítsa meg személyesen a dolgok állását. A házfőnök egyébként a tegnapi nap folyamán ismeretlen tettesek ellen rágalmazás cimén bűnvádi feljelentést tett a helybeli királyi ügyészségen. A csendőrség és államrendőrség széleskörű nyomozást indit a rágalomhir terjesztők kikutatására. 2. A második hazug hir egyes lelkiismeretlen egyének Lakatos Lajos helybeli cípészmesterrőf azt állították, hogy tanulóját dikicsével szivenszurta. A fiu nyomban meghalt, felboncolták és átszúrt szivét a letartóztatott Lakatos Lajosnak meg mutatták ezen szavakkal: »Nézze, mit csinált evvel a szerencsétlen fiúval!!« Ezzeí szemben a valódi tényállás a köveLkező: Lakatos Lajos tanulóját súlyos tüdőbajjal f. hó 19-én az Erzsébet kórházba szállították, hol pár nap múlva meghalt. A kórház, miután semmiféle gyanús ok nem volt, csak az eltemétés után értesítette a kir. ügyészséget. Ez igy teljesen rendben is volt. Az államrendőrség azonban a mendemondák tisztázása céljából kérte a holttest exhumálását és birói utón való fel boncolását. ügyészség indítványára Binder vizsgálóbíró ezt el is rendelte. Az exhumálás és boncolás tegnap délután folyt le dr. Ivonthy főorvos vezetése alatt s megállapítást nyert, hogy az elhunyt tanuló testén semmiféle külsérelmi nyom nincs, "halálának o"ka "kizárólag tuberkulózis volt. A felfújt hazug hir tehát összeomlott. Tgy adjanak hitelt az em5erék Teielotlen hfrterjesztőknek . Összedőlt egy budapesti ház. Budapest, április 28. MOT. Ma reggel a Rózsa-utca 19. számú "ház, mely a Schultz Lipót bronzmüvék tulajdonát képezte, eddig ismeretlen okból összedűlt. Tegnap vették észre, hogy az épületen erős hasadások mutatkoznak. Ma reggel alig hogy hozzákezdtek a pince falazatának megvizsgálásához, észrevették, hogy a vakolat erősen hull. Felsiettek a pincéből s mire az udvarra értek a ház homlokzata nagy rabajja! bedőlt. Szerencsétlenül csupán egy cselédleány járt, aki karját törte. A ház 100 évvel ezelőtt épült. A rendőrség és az elöljáróság nyomozást indított a szerencsétlenség okának kiderítésére. r Ara 40 korona.