Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 73-97. szám)

1923-04-25 / 93. szám

2 ^/YiOTIDÉK i a 13 ápruis '25.. gekben már neglörlént, ezeket a kerű­iéit számvevőségek revideálják, az ösz­szes számadásokat pedig a központ fogja felülvizsgálni. Kijelentem, hogy minden fillér a rendeltetési helyére került. A mu­tatkozó felesleget szükség cselén használ­ják fel (nagy taps., Elnök bejelenti, hogy Drózdy Győző a félegyházi eset, Apponyí Albert pedig a cseh határincidens ügyében kértek és kaptak sürgős interpellációra engedélyt. Utóbbira a napirend után térnek ál. A kereskedelmi miniszter is válaszolni akar Kelly Annának a Fecske-utcai robbanás ügyében, elmondott interpellációján a Drózdy Győző: csak azért akart felszó lalni, hogy szóvá tegye a Himnusz rak és Szózatnak kortes célokra való felhaszná­lását, profanizátását. Kérdi, hogy kik a destruktivok, azok-e, akik kifogyva a Horthy bunkók argumentumaiból, nem­zeti imádságunkat gyalázzák meg, vagy pedig azok, akik ez ellen tiltakoznak? Elnök Drózdyl a Horthy-bunkó kife­jezéséri rendreutasilja. Kuila P. András kijelenti, hogy teg­napi közbeszölását a Fecske-utcai robba­nás interpellációjánál nem gúnyosan tette, mint azt egyes iapok irták, ö csak azt mondotta, hogy a bizalmi férfiak nem te|­jesitették munkástársaikkal szemben köte­lességüket. Ezután áttérlek a uézőgazdasági munka bérek megállapi á á;ól szóló javas ai tár­gyalására. Az ülés lapzártakor tart . A nemzetgyűlés ülése előtt izgatott han­gulatbán tárgyalták a képviselők a cseh pro­vokatív intézkedéseket. Pártkülönbség nélkül hangoztatták, hogy ebben a kérdésben telje­sen egynek kell lennie minden pártnak, sőt az ellenzék pártjai kívánatosnak tartják azt is, hogy a kormány részletes felvilágosítást nyújtson nemcsak a bekövetkezett események állásáról, hanem az előzményekről is. Tizenegy órakor érkezett a Házba Appo­nyí Albert gróf, aki a csehek magatartása ügyében interpellálni óhajt. Előzőleg azonban a külügyminisztériummal igyekezett összeköt­tetésbe lépni, ami azonban nem sikerült. — Nagy megnyugvást keltett minden oldalon az a tény, hogy Apponyí Albert gróf fogja e kén. dést a Ház elé hozni. SomosMlt és Sumosujíalüt Magyarors^agnax ítélte a népszövetségi tanács. Budapest, április 24. (M T. I.) Genfből jelentik. A cseh—ma­gyar határkiigazitás kérdésében meghozta a népszövetségi tanács döntését és Somoskőt és Somoskőújfalut Magyarországnak ítélte, a somoskői bazaltbányákat azonban Csehor­szág kezén hagyta meg. A határ e két falutól északra húzódik. A döntés magában foglalja azt is, hogy a csehek használhatják a somos­kői vasútállomást, viszont kötelesek kedvez­ményt nyujtaini a hőtermelésből Magyaror­szág javára. A magyar kormány nevében Tán>­ezos ezredes köszönetet mondott a tanácsnak. Tőzsde. Budapest, április 24. (M. T. 1.) Zürichi nyitás: Budapest 0.11, Berlin 0.0178, Newvork 555.25, London 2563. Páris 3680, Milánó 2730, Prága 1644, Belgrád — 0.01125, Bécs* és osztrák bélyegzett 0 0077. Valuták. Devizák : Napoleon 17200 pénz. Angol font 21855—22455. Dollár 4710—860 Frank 316—26. Márka 18 és fél—20 és fél, Líra 237—47. Osztrák korona 660—90. Lei 23—25, Svájci frank 860—90, Dinár Belgrád 47—49. Amsterdam 1836—96, Koppenhága 886—916, Krisztiánia 839—69. London 2183Ö —22430. Berlin 18—20. Olaszország 232—42. Páris 315—21. Prága szokol 139 és fél—45 és fél. Stokholm 1253—303, Svájc 850—80, Bécs 655—85. Szófia 35—37, Newvork 4690. — 4840. Varsó 960—1080 Brüsszel belga frank 269—79. Infláció contra defláco? Szeretem hinni, hogy a mai pénzszűké­nek megoldását senki sem kívánja a jegyprés rotációs működtetésével megszüntetni. Mégis furcsán hangzottak azok a kijelentések, ame­lyek szerint pénzünk leromlásának megfele­lőleg emelni kell a jegymennyiséget. Mert hi­szen .. . És itt kerülnek felszínre az aranypa­ritásos gondolatok. Az lehetetlen, hogy a mai forgalmat, csökkent aranyértékü jegy»mennyi séggel, le lehessen bonyolítani, tehát emelin kell a papirtömeget, hogy az aranyérték meny nyisége emeltessék. Kétségbeejtően meglepő okoskodás ez, de sajnos, az Orell és Füssli nyomdában ujab­ban megrendelt 30 milliárdnyi államjegy, mintha az előbbi okoskodásnak igazolója kí­vánna lenni. Azok az urak, akik — egyike aktiv, má­sika nyugalmazott miniszter, — egybehang­zóan emellett nyilatkoztak, hogy ki kell bo­csátani ujabb jegytömeget. Deflációval vá­dolják a mai pénzügyi politikát. A/onban el­felejtették megnézni a statisztikai adatokat. Ezek szerint 1921. dec. végén, a mai pénzügyi politika kezdetén 25.2 milliárd volt a jegyforgalom, mig ma, már 88 milliárdon fe liil áll az. Ha tehát valaki a mai pénzügyi po­litikát mégis deflációsnak nevezi, az vagy ferdít, vagy tudatlanul állit olyant, 1 ami nem j felel meg a valóságnak. I Volt alkalmunk e helyütt rámutatni arra a természetes pénzszűkítő és emellett az ára­kat mégis emelő folyamatra, ami ugyan ellen- j tétesnek látszik, de a valóságban megvan. ! Igen szimpla dolog. Többet importálunk, j mint amennyit exportálunk.' Az exportcikkek ' árait, itthon is kiegyenlítik, ugy azonban, hogy, hogy áruval fizetünk, de ez még nem okozna zavart. Azonban ott a hiba, hogy a ; magyar fizetőeszközt is elfogadják a külföl­dön, de a zürichi jegyzésnek jóval alaLa ér­tékelve. Így folyik ki mind több magyar fi­zetőeszköz a külföldre, amelynek értéke ott csökkenvén, az importcikkeket és a hazai produktumokat is drágítja. j Automatikus pénzszükités folyik, kül­kereskedelmünk ma/ állása folyományaként. | A devizahiánynak is ez az oka. Ezt nem lát­ják. De azt hiszik, hogy ha a devizaközpont megszűnik, ha a devizaforgalom szabad lesz. akkor megjavul minden. Végzetes tévedés ez ! A szabolcsvármeíjyei Magyarok Nyíregyháza, április 2-1. A Nyirvidék tudósítójától. Vasárnapi számunkban közöltük, hogy a Kansz szabolcsvármegyei választ­mányának elnöki bizottsága legutóbbi ülé­sén egy indítvány kapcsán felmerült eszmecsere eredményéhez képest elhatá­rozta, hogy a központ utján köszönetét fejezi ki az £.\IE erélyes akciójáért. Miu­tán a halározat pontosan ugy szó!, hogy a Kansz elnöksége utján köszönetet mond mindazoknak a társadalmi egyesületeknek, amelyek az akcióban részt vettek, tehát a köszönet nem csupán az ÉME-nek szól, mint ahogy az eredeti formájában felme­rüli, Müller Ferenc a Kansz törvényha­lósági válaszlmánvának főtitkára a mai o « napon a következő helyreigazító levelet intézte lapunk felelős szerkesztőjéhez. Kedves Barátom!! Felkérlek szíveskedjél b. lapodban a következő soroknak helyt adni: A Nvirvidék« vasárnapi számában az a félreértésen alapuló hir jeleni meg, hogy a Kansz szabolcsvármegyei tör­vényhatósági választmánya elnöki bi­A kereskedők legutóbbi nagygyűlésén, mégis-olyan hangok hallatszottak, amelyek az importtól teszik függővé, a külföldi köl­csönt. Mert úgymond : »Nem lehet a külföld tői eredményre való kilátással kölcsönt kérni amikor a külföld árujának behozatala előtt becsukjuk a sorompókat«. »Súlyos gazdasági helyzetünkön csak külföldi kölcsön segíthet, de egyik kézzel kölcsönt kérni, a másik kéz­zel megtagadni a 'fizetést, ez nem vezethet célhoz«. (Ugy van ! Taps minden oldalon.) . Egy cseppet sem gondolkozunk akkor, amikor kereskedelmi körökben az idézett módon gondolkodnak és a zárjelben foglalt élénkséggel honorálják a szólót. Ez is jele annak, hogy az emberek elfogultak, amikor a saját érdekükről van szó. A kereskedelem­nek az az érdeke, hogy legyen mivel keres­kedni. Minthogy nincs mással, mint az import cikkekkel, ezeket pedig c;ak idegen devizák utján lehet fizetni, semmivel mással nem tö­rődve, követelik az idegen pénzt, az idegen fizető eszközt. Hogy nincs init exportálnunk, amivel idegen pénzt szerezzünk, azzal már nem törődik senki. Hogy az idegen fizető eszköz megszerzésére odalököt: magyar pénz értéke e vásár folytán csökken és hogy ezzel megint csak veszítünk, ki van, aki törődnék ezzel ? Sajnos, nemhogy deflációs volna a pénz­politika nálunk, hanem ellenkezőleg, nagyon is inflációs az. Nézzük a fent leirt számokat! És mindemellett Fladik János gróf és még Bud János miniszter is, hibáztatták a pénz­ügyi politikát, mert nern ad elég állainje­gyet ki. Hát csak rajta ! Hadd működjék a gyors­sajtó ! Sürgessük hogy még gyorsabb tempó­ban öntse a papirosokat. Ha majd másfél esz­tendő alatt megötszöröződik a jegyforgal­munk, majd meglátjuk, milv közel jutunk Ausztriának gazdasági viszonyaihoz. A ma­gyar gazdasági életnek aláaknázá a és tönkre tételére nemcsak itthon pályáznak azok, akik­inflációt követelnek. Vyn.iak szövetségeseik künn is Szép számmal. Csak rajta uraim ! Ha veri a jég a szől­lőnket, álljunk neki karókkal mi is, hadd lássuk, ki végez alaposabb munkát ? A jég-e, vagy a karó ? Csak ordítsunk inflációért ! Pisszer János. imrr r Kansz és az Ébredő Egvesülete. zottsági ülése olyan liatározatot hozott, amelynek értelmében a »Kansz« közpon­ti elnöksége utján a Ébredő .Magyarok Egyesülelének a napokkal előbb tartott naggyüié-"évei kapcsolatban köszö".c'él fe­jezi ki. Ügy tisztviselő, mint nem tisz'viselő körökben ez a bír félreértésre adhat alkal­mai, különösen azért, mert a napilapok­ból nyert értesülés szerint ezen geülés nemcsak a közszolgálati alkalmazottak sulvos anyagi helyzetének gyöke es orvo­solását követelte, hanem lefolyásában po­litikai, sol pártpolitikai szintze'.ü voll. — Már pedig a Kansz« soha pártpolitikává! nem foglalkozott és \em is szándékszik foglalkozni, hanem mint eddig tette, ez­után is á törvényes rend j's alkotmányos kormányzat rzó'gáiatát iarlja a legelső kövességének. A közszolgálali alkalma­zónak anyagi és erkölcsi érdekeinek vé­delmében a Kansz« egyedüli fegyvere a középosztályra szakadt mai nyomorúságos időkben a 'tarthatatlan helyzet feltárása érveinek a íelsorakoztalása nem is a nyil­vánosság, hanem azok előli e|ső sorban, akiknek lörvénv biztosította hatalmuk­nál fogva kötiL'sségük arról gondoskodni, hogy az országban mzindenkinek megte­gyen a megélhetési fel'.eleje, amelynek

Next

/
Oldalképek
Tartalom