Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 73-97. szám)

1923-04-01 / 73. szám

Nyíregyháza, 11)23. április 1. * Vasárnap XLIF. é?Myam. * 73 szám. Előfizetési «rak helyben ós vidéken: figy hóra 600 K. Negyedévre 1700 K. Köztiszí viselőknek és tanítóknak 20®/o engedmény. Alapította JÓBA ELEK Főszerkesztő : Dr. S. SZABÓ LÁSZLÓ. Felele* szerkesztő : VERTSE K. ANDOR. Szerkesztőség és kiadóhivatal: SZÉCHENYI-UT 9. SZAM. Telefon szém 139. Postscheqoe Kéziratokat nem adunk vissza. Feltámadás ünnepén (ie legyen köztünk egyenetlenség, harag, el­lenségeskedés. Feltámadás ünnepén szólaljon meg a szivek mélyén a szeretet, a megbocsá­tás és közeledés zsolozsmája, s csendüljön összhangba a Megváltó Istent dicsöitö ének[. A harag, a gyűlölet csak átmeneti állapotai a léleknek, a pszichikai matemorfózis úgyis eloszlatja ezt a fészültségét. De a mai napon Feltámadás ünnepén el kell ülni minden szen­vedélynek. A hétköznapok lármája, a minden­napi élet harcának megengedett eszközei és meg nem engedett gdnCsvetései kerüljenek a sutba. Legyen csöndes, néma ünnep a mai. Méltóságteljesen, keresztény magyarokhoz illő komolysággal kell megünnepelnünk a krisztusi szeretet diadalának világünnepét. 'A szeretet a maga ellenállhatatlan varázsával minden szigetelő anyagon és lelki válaszfala­kon keresztül törő galvanikus energiájával melegítse meg az emberek szivét, világosítsa fel az eltévelyedetteket és oszlassa jel a gyű­lölség atomja'nak jölhalmozódott tömegétj. A krisztusi szeretet világot átfogó igéit legalább ma érezze át minden ember. Legyen \i mai nap egy rövid pihenő állomás a népek |és fajok örök harcában. 'Majdnem kétezer év­vel a Megváltó halála után, még ma sem va­gyunk ott, hogy követnők az ö magasztos tanításait a felebaráti szeretetről, megbocsátó türelemről és lemondó szegénységről. Gyű­löljük egymást engesztelhetetlen kegyetlen­séggel és mindent é s mindenkit letiporva ro­hanunk a Pénz bálványa felé. Hová jutot­tunk ? Ma is vannak szemforgató farizeusok, tömött bendöjü kapzsi vérszopők, mint az ö idejében. S a tömeg mais olyan ostoba és há­látlan, mint az ő idejében. 'Nincs különbség a kétezer év előtti s a mai idők között, épen ezért egészségesek és bénák, bizakodók és csüggetegek, vidámak és beteglelkiiek mind­nyájan melengessük meg dermedt szivünket a krisztusi szeretet közel két évezred óta égő lángoszlopánál és feledjük el egy pillanatra hogy milyen szomorú sorsra jutottunk. Fegy­verzaj és fogak csikorgat ásónak hangja nem illik bele a szeretet zsoltárának tiszta harmó­niájába. V» Nyíregyháza, március 31. A Nyirvi­dék tudósítójától. Mintegy hatalmas Sursum corda« ugy zendült a magasba Nyíregyházán a gyönyörű Madách-ímnep magyar hozsan­nája. Szabolcs kulturát melengető la­kossága rövidesen uj nagy méltató ünnep­re készül, Szabolcst ünnepre, a vármegye nagy zeneköltő fiának, Ábrányi Kornél­nak jubiláris ünneplésére. Az Ábrányi ün­nep április 14-én, vasárnap délután lesz a Korona nagytermében vagy annak re­noválása esetén a vármegyeháza díszter­mében. Az emlékünnep előreláthatóan im pozáns megnyilatkozása lesz Bessenyei né­pe lelkes emlékezni tudásának. Kik jönnek Nyíregyházára Az ünnepségen képviselve ]esz az Ábrányi család Nyirábrány község, a ze­neköltő szülőfaluja. Így Nyíregyházára jön özv. Id. Ábrányi Kornélné, sz. Geleji Ka­tona Klementin irónő, aki Budán lakik s aki szebbnél-szebb interjúkat ad most a centennárium alkalmából a nagy magyar szellem életéről a hozzáforduló fővárosi íróknak. Legutóbb az Uj Időkben szólalt meg kedves emlékezés hangján, sok szép­séges szabolcsi reminisztenciával az iró­nő. Ábrányi Katona Klementin egyéb­ként az Auróra c. előkelő társadalmi re­vüben ragyogó tollal irt eszmét ad közre, amelyben dicsőséges férje emlékének hó­dol. A nyíregyházi Ábrányi ünnepen meg­ható mozzanat lesz, amikor a jelenlévő Ka tona Klementinnek ezt a meleg visszaem­lékezését Kardos István főtitkár fel fogja olvasni. Nyíregyházára jön Sághy József né sz. Ábrányi Jolán, a zeneköltő unokája, leányával, Ifj. Ábrányi Emil, a Városi Színház igazgató karnagya, a l<öltő uno­kája, aki ugyancsak közreműködik az em­lékünnepen; ifj. Ábrányi Kornél iró, a zeneköltő unokája, özv. Dessewffy Aurél­né és Dessewffy Manó az ünnepelt ze­neköltő rokonai. Meg fog jelenni a nyír­egyházi emlékünnepen Szapáry Emmy grófnő, Szapáry Gyula v. miniszterelnök leánya, akinek most tulajdonában van Ábrányban az a kastély, amelyben Ábrá­nyi Kornél születeti, s amelyet emlék­táblával láttak el. Az Ábrányi ünnepre megígérte lejövetelét a Szabolcsban oly melegen ünnepelt iró, aki hazajön, vala­hányszor közibénk érkezik: Lőrinczy György. A kiváló írót meleg barátság fűzte Icí. Ábrányi Emilhez a nagy költőhöz. Az Ábrányi est műsora ezidőszerint még nem záródott le véglegesen. Annyi azonban már most bizonyos, hogy a ma­gyar énekművészet második Blaha Lujzá­ja, a hódító Nagy Izabella operaénekesnő jön le hozzánk. Az Ábrányi dalkompozi­ciókat az állami tanítóképző intézet ének. kara fogja bemutatni Lukács Béla zeneta­nár dirigálása mellett. Nyirábrány község nagy szülöltééri. Kérdésünkre Hegedűs Béla, Nyiráb­rány kiváló agilitásu főjegyzője az ottani Ábrányi kultuszról a következő informá­ciót adta: Nyirábrány község, mint a nagy ze­neszerző szülőközsége, mult év október hó 15-én a költő születésének 100-ik évfor­dulóján már ünnepeit ült, melynek során a többek között főterét Ábrányi Kornél­tér«-nek nevezvén el, azt maradandó táb­lával meg is jelölte. Kimondta ugyanek­kor a képviselőtestület, hogy a költő sír­jára koszorút helyez s hogy mellszobrát gyűjtés utján előállíttatja. Ezirányban a lépések már megindit­tattak, sőt Füredi Bikárd szobrász-művész (jelenleg debreceni lakos), ki a családnak bizalmas ísmerőlse s a ki a költő fiának né­hai Ábrányi Emilnek régebben ígéretet tett, hogy ha alkalom kínálkozik, atyja szobrát megmintázza: ajánlatot tett a községnek, hogy a szobrot — tisztán az anyag megfizetése ellenében előállítja — a megtervezésért és műszaki kiviteléit semmit nem számit. Mindeneseire az ajánlatot örömmel fo gadtuk s ha a szükséges pénzösszeget si­kerül összehoznunk, a megrendelést meg is tesszük. Szóval Nyirábrány község a nagy zeneszerző emléke iránt kegyelettel viseltetik s hájáját tehetségéhez mérten leróni kész. Defláció? Infláció? Ez a két jelszó süvít mostanában az országban végig és osztja a közgazdákat két táborra. Kállay pénzügyminisztert deflacionistának hívják, nem azért, mert alkalmazta volna a deflációt, lianem csak azért, mert a bankózuhatagot nem hajlan dó megindítani. A pénzügyminiszternek és a Pénzügyi Tanácsnak pénzügyi politikája nem def]á­eionista politika, nem a cseh Basin poli­tikája. Aki tehát azt állítja, hogy . Ivállay politikája deflációs, az nem gondolkodott még ezen. Akkor lenne az, ha a Cseh Ba­sin-féle bankószüke politikája volna. Ak­kor nevezhetnők annak, ha módjában len­ne bevonni a bankókat. Erre azonban semmi módja nincsen. Túlságosan kötött ehhez az ő marsrutája, melyet az állami költségvetés szab még. Defláció állapotába kerül az ország, hova-lovább, mindjobban, de nem a kor­mánynak .hanem a külkereskedelemnek r &ra 30 korona. Az Ábrányi család is jelen lesz a nyíregyházi Ábrányi ünnepen. Az országos Ábrányi-ünnep két hét múlva lesz városunkban. \ zeneszerző özvegye és hozzátartozói, Nagy Izabella operaénekesnő, Lőrinczy György iró, Ábrán.yi Emil igazgató Nyíregyházán. Nvirftbrtfnv Ábránvi-szobra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom