Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 48-72. szám)

1923-03-13 / 58. szám

193S. március 13. a munkakészsségben nem lessz hiány. Lássuk egyszer már azokat a terveket, amelyek alapján az eljövendő tavaszon az építkezések megkezdődhetnek. . Már ezzel az egy cselekedettel is előbbre vinnénk a haza ügyét, mert sok ezernyi épitő iparosnak és munkásnak adatnék munkaalkalom, kényszerlakásban nyomorgó családoknak házi béke. És ha ezt tapasztalná a világ, hogy a mi rossznak hitt pénzünkért jó házakat lehet épiteni, nem lehetne annak értékét oly könnyen a sárba politizálni. Fentről látszólagos jóakarattal szólnak hozzánk. Türelemre, kitartásra buzdítanak. Teszik pedig ezt ugyanakkor, amikor az iparosból, akinek a munka a lét alapja, adóvégrehajtót, detektívet stb. csinálnak, kényszeritik arra, hogy az állam részére oly könyveket vezessen, amihez nem ért. és ha mindezt becsületesen el akarja látni, mikof dolgozzék hát ? Ha már munkaalkalmakat nem tudnak vagy nem akarnak teremteni, hagyják lega,lább azokat dolgozni, akik mégis munkához jutnak. Ne rabolják el az idejét haszontalan irásmunkával és ne keserítsék a kezük munkája után élőket azzal, hogy a gyomrukba kívánnak látni. Valamikor minden panaszunk az volt, hogy nem törődtek velünk, apró, dolgozó egzisztenciákkal. Most minden óda és himnusz a munkának szól, de nincs egy hatalmas elhatározó akarat, amely a munka lendítő kerekét megindítsa. Erre várunk mi hosszú évek óta. A termelőmunka Tölött zengő hamis odázás hallgasson él, mert 'ebbe a mi vértelen kézműiparunk menthetetlenül belepusztul. ' K

alapács. Heltai Hugó társulata áprilisban megnyitja a szini szezont. Az uj társulat személyzete és művészi programmja. Nyíregyháza, március 12. Saját tudósítónktól. Legutóbbi számunkban megírtuk, hogy a városi képviselőtestület közgyűlése áprilistól kezdődőleg két hónapi idtőartamra átengedte a Városi Színházat Heltai Hugó színtársulatának. A közgyűlés a szakosztály előterjesztése alapján, mely melegen emlékezett meg Heltai eddigi működéséről, elhatározta, hogy minden módot megragad a magyar színművészet támogatására, s azt is kilátásba helyezte, hogy nem zárkózik el egy esetleges egész téli évadtól sem, aminek Nyíregyháza kulturája szempontjából óriási jelentősége volna. A város azon van, hogy lehetőleg míitden akadályt elhárítson a sziniévad mielőbbi megnyitásának útjából. A nyiregyházi gyalogezred katonazenetfara, mely jelenleg Kisvárdán játszik a Heltai társulatnál, a nyiregyházi szezonra már teljesen betanulva kezdheti meg itteni sze^ replését. Heltai társulata hetenkint egy népszínművet is előad és délutáni ifjúsági előadáso«kat is fog rendezni, hogy a színházat a szegénysorsu diákok számára is látogathatóvá tegye. Vendégszereplőkről is gondoskodás történt. Értesülésünk szerint Labass Juci, Honthy Hanna, Bayor Gizi, a Qóth-pár, Hegedűs Gyula és Törzs Jenő látogatása van kilátásban. A bérletek gyűjtését Szigeti Miklós, a társulat agilis titkára a napokban kezdi meg!. A társulat drámai személyzete Az ember tragédiájában, az operett személyzet pedig Zerkovitz nagysikerű oporottjében, az Aranymadárban mutatkozik be. A társulat névsera : Nők : Balázs Rózsi koloratur primadonna, Tóth Boriska operetténekesnő, Pálffy Ol- j ga táncos szubrett, Zsolnay "Manci táncos szubrett, Róna Rózsi drámai anya, H. Zombory Ilonka szende, Medgyessy Erzsi komika Zách Erzsi naíva, Antal Nusi szende hősnő, Kohut Irma opera és operetténekesnő, Sebestyén Klári drámai hősnő, Újlaki Viola vig;játéki szubrett, Bíró Manci énekes naiva. Női kar: H. Puskás Ilonka, Takács Margit, Kerti Juci, Gömöri Gizi, Soltész Juci Tóth Ili, Komáromy Tvlargit, Rózsa Ilus, Zborai Klári, Salgó Emmi. Férfiak : Deák Gyula buffó, Bihary Lász ló hős, Soós Károly apaszinész, Szalay Pál hős és jellem, Ács József jellemszinész,Máthé László énekes bonviván, Solti Rezső baritonista, Vágó Pál táncos komikus, Hetényi Ferenc siheder, Heltai Hugó komikus, Szabó Károly tenorista. Férfi kar • Várkonyi Lajos, Tanay Emil Libor Antal, Pajor Sándor, Pajor Zoltán, Fürdők Dezső, Fekete Illés, Baán Imre, Gere Ferenc, Újlaki József. 'Miiszaki személyzet: Heltai Hugó igazgató, Szigeti Miklós titkár, Deák Gyula rendező, Bihari László rendező, Halmágyi Mihály I. karnagy, Kerekes Nándor II. karnagy, Ferenczy Károly sugó, Martos Erzsi pénztárnoknő, Sombori Imre főszabó 2 segéddel, Kállay Mihály diszm. 4 segéddel, Boros Károly kellékes 2 segéddel. Nyíregyházán szinrekerülö darabok : Bajadér, Aranymadár, Marinka táncosnő, Bolond istók, Gárdista, Éj királynője, Detektív kisasszony, Mézes kalács, Szép Heléna, Hoffmann meséi, Orpheusz a pokolban, Katonadolog, Gülbaba, Éva, Santoj, Árnyék, Égi és földi szerelem, Glória, Sirokkó, Tüzek, ÉCsábitó, Az ember tragédiája, Hamlet, Velencei Kalmár, Kék frakk, Kékszakái 8-ik felesége, Lányom hozománya 500 millió, Elefánt, Tökmag, Elnémult harangok, Dupla vagy semmi, Falu rossza, Gyimesi vadvirág, Cigány, Piros bugyelláris. „A magyar nábob" unokája és a földbirtokreform. Százezer hold birtokosának unokája földet kér. Egyik fővárosi lap a mult héten irt arrói hogy Jókai Mór »Magyar Nábobjának« unokája most szintén a földbirtokreform paragrafusaihoz folyamodott és földet kért. Földet kért az, akinek őse százezer hold földdel birt. Tudott dolog, — irja a lap — hogy Jókai Mór a 'Magyar nábob cimü regényét Ibrányi Miklósról irta, akinek hatalmas földbirtoka Nyíregyháza határában terült el. övé volt Kótaj, Buj, Ibrány, Paszab, Nagyhalász és még egy sereg község. Több, mint 100,000 hold birtoka volt és igazán napokig utazhar tott volna rajta, ha a birtok rendszerint nem lett volna viz alatt, de azért volt legalább 10000 holdja, ahol száraz lábbal is járkálhatott. Azóta sok minden történt. A birtok legnagyobb része annak idején Lónyai Menyhért volt miniszterelnök kezébe került. Úgyszólván ingyen lehetett ezen a területen vásárolni egészen addig, amik a Nyirvidéket szabályozfni nem kezdték. A vadvizeket és víztömegeket levezették és azóta ez a terület egyike az ország legtermékenyebb földjeinek. A magyar nábob birtokán megosztozatk a kerület gazdag dzsentrijei és az Ibrányiék magyar nábobsága ma már igazán csak álom lenne, ha a nagy költő nem állított volna egyik legjobb regényében halhatatlan emléket a pusztuló család történetének. Kótajban még áll a nyiregyháziak elbeszélése szerint az Öreg Ibrányi háza, jelenleg Fráter Zoltán, nyugalomba vonult huszártiszt lakik benne. A régi emlékeket egy érdekes beadvány elevenítette fel. Ibrányi György máramarosszigeti volt rendőrkapitány beadványt intézett az Országos Földbirtokrendező Bírósághoz, hivatkozott arra, hogy ~a magyar nábobnak ma már egyetlen férfileszármazottja és kérte, hogy a tradíciókra való tekintettel egy közép: birtokot, legalább 200 holdat, szakítsanak ki számára abból a területből, amely fölött valamikor nagyapja korlátlan hatalommal uralkodott Nyíregyházán nagy feltűnést keltett a magyar nábob kései unokájának jelentkezétse és rögtön kisütötték, hogy csak Ibrányi Lászlónak a fiáról lehet szó. Három gyermeke volt ugyanis, a nyiregyháziak tudomása szerint azonban ezek közül csak kettő él, Ibrányi Aliz, aki vöröskeresztes működésével vonta magára a figyelmet és Ibrányi György rendőrkapitány. Ibrányiék különben ezer esztendőre vezetik vissza eredetüket és már a honfoglaláskor szerepeltek. Ennek ellenére nem hiszik, hogy a regényes jelentkezésnek pozitív eredménye volna mert a hatalmas birtokot annak idején egészen szabályosan adták el és a jogigény megtállapitásánál olyan messze a múltba visszanyúlni még sem lehet. A magyar nábob volt birtokán a leghatalmasabb terület az Odeschalchyaké, Lónyai Pálma révén, aki a hercegi családba házasodott, 4000 hold príma föld ez, olyan nagyszerű, hogy erről igazán csak regényekben lehet beszélni. A fenti riport, mely bennünket, szabolcsiakat is közelről érint, egy és más tekintetben helyreigazításra szorul. A magyar nábob, akiről szó van, nem Ibrányi Miklós, hanem Ibrányi János volt. Birtoka csak Kótaj, Nagyhalász, Buj, Ibrány és Paszab egy részét képezte, — mert tetemes birtoka volt ugyanezen a helyeken a fületínci et loóki Kelczeknek is, akik közül nem egy országos tekintélyre emelkedett. A kótaji határból több birtokrész volt például a Kelczeké, mint az Ibrányiaké. A Fisch-féle birtok egyrészét még ma is »Kelcz-tag«-nak nevezi a kótaji nép. Kótajban még tényleg áll a régi Magyar nábob kúriája, csakhogy teljesen át van már alakítva ! Azonban régi stilü, nagy ebédlője még most is a régi nagyságában és eredetiségében pompázik. Tulajdonosa a régi nemes Frráter-család egyik tagjáé : Fráter Zoltán ny. huszártiszt, földbirtokosé. Itt említjük meg, hogy a Jókai regényéiben szereplő »Töríkszakad« csárda is áll még Kótaj és Buj között, csakhogy már ez is teljesen át van renoválva lakóházzá. Jókai maga is volt Kótajban, akkor még Keresztúton Ibrányi Jánossal, a fent nevezett magyar nábobbal. Kótaj csak 1849-ben lett Kótaj-já. Azelőtt Keresztút volt. Nevét a hagyomány szerint onnan nyerte, hogy a bevonuló muszkák, a kezükben lévő sajtárral hangosan verték a korlátot, azaz kótogtak, — innen Kótaj elnevezése. j Ennyit kiegészítésül. • Glück Jenő* bútoráruházában gg Nyíregyháza, Vay Ádám-utca 8. sz. alatt ^ UJ mélyen leszállított áron vásárolhat ^ modern háló, ebédlő stb. btren- M • 434-38 dezést és különféle bútorokat. 5 Lenkeffy Ica é3 Törzs Jenő főszereplésével Vengerkák Csak felnőtteknek. Hétfőn és kedden az Apollóban