Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 48-72. szám)

1923-03-17 / 62. szám

1913. március IT. naként zendül fel a Városi Dalárda éneke, $zabadosH iszekegye, amelyet Jakab József karnagy dirigálásával mély érzéssel adnak elő a kitűnő daiárdisták.' Most dr. Sasi Szabó László, lapunk főszerkesztője szól a hatalmas ünneplő közönséghez s elmondja klasszikus felépítésű, meggyőző erejű ihletett beszédét a győzhetetlen, megváltó szabadságról, a magyar nemzetre váró szükségképpen eljövendő dicső holnapról. A beszéd áhítatos figyelmet, lelkesedést ébreszt s mikor arról szól, hogy ha a proletárok Petőfi "hazafias dalait szivük mélyéből dalolják', maga is közéjük áll, ünneplő éljen és taps szakítja meg beszédét, amelynek végeztével meleg ovációban részesitik a kiváló szónokot. — Dr. Sasi Szabó László beszéde után, a melynek gondolatmenetét már tegnapi számunkból ismerik azok az olvasóink is, akik a gyönyörű beszédet nem hallhatták, Máczay Lajos, lapunk belső munkatársa adta elő 1 encfcületes, őszinte hévvel I

álhatóit, élénk visszhangot keltő aktuális gondolatokat tartalmazó ódiáját, niely t lelkes tapsot és elismerést váitotL ki. Máczay ünnepi ódáját tegnapi számunkban közöltük. Az alkalmi költeményre felhangzó taps után a Városi Dalárda lelkesítő dala a Talpra magyar villanyozta fel még élénkebb érzésre a sziveket' A dalkompozició akkordjai tisztán, eleven ütemben csendültek egymásra a dalárda tökéletes kidolgozásában. Most a Nyíregyházán több ízben gyújtó hatással szavaló Mayer Béla egyetemi hallgató jelent meg az erkélyen és Szaihniáry István Grand Trianon cimü irredenta költeményét adta elő megkapó erővel, forró átérzéssel. A teltrekészséget erősítő, gyönyörű műsort a katonazenekar zárta be a Szózattal, amely után egy szépséges, 'felemelő, munkára, bizakodásra serkentő ünnep hangulatában távozott a közönség. Március 15-e a nyíregyházi iskolákban, C*erkészaYatás. Sylvio kapitány. — A főgimnázium címere. A tanítóképző intézet. Nyíregyháza, március 16. A Nyirvidék tudósítójától. Március 15-ikét, a magyar ifjúság örökerejű napját méltóképpen ünnepelték meg Nyíregyháza iskolái is. A felsőkereskedelmi iskola ág. h.ev. Kossuth főgimnázium és a kir. áll. tanitóképzőintézet ünnepéről nyert tudósításaink a következők : Cserkészavatás a felsőkereskedelmi iskolában. Délelőtt 10 órakor kezdődött a felső kereskedelmi iskola hazafias ünnepsége a Városi Színházban, amelynek keretében az arra előkészített cserkészek fogadalomtétele is végbement. Ez az ünnepség is méltán sorakozhat az iskola eddigi tartalmas programmjai mellé ; nemhiába telt meg a szinház eddig ritkán látott zsúfoltsággal. A Cserkészinduló lelkesítő hangjai után Lénárt János tanár cserkész parancsnok gyújtó beszéde hozza lázba az ifjúságot s utána Krámer Sándor máv. felügyelő (Debrecenből) a kerület cserkész főparancsnoka komoly példázatos beszéd kíséretében letéteti a fogadalmat a cserkészifjakkal. Megható, kedves jelenet volt. Margócsy Emil igazgató az ő régi működési helyére, Debrecenbe száll gondolatban, ahol ebben az órában leplezik le azt az emléktáblát, mely az jskola elesett két tanáráhak s közel 100 növendékének nevét örökíti meg. Közöttük két nyíregyházi ifjú : Kovács István és Fleiner Jenő. Az iskola nevében köszönti az ujabb ifjú cserkészrajt. Stima Gyula büszke önérzettel szavalja Radványi: őrségen cimü versét. Kepecs Lili hatásos imádságát, — melyet Szabolcska foglalt szavakba — hallgatta meg az Úristen ! Taricska szépen szavalja a Carthagoi harangokat s Ragyöczy Jolán szépen kiséri zongorán. Szántó János finoman játsza hegedűn a Magyar ábrándot Geiger György ügyes zon gora kísérete mellett, Angyal Lajos beszámol a márc. 15-én esedékes Hoffmann István féle pályadíj történetéről. Ez évben abszolút elsőség híján a négy pályázó között egyenlően osztották ki az 1000 koronát. * Az ünnepség fénypontja Szilvió kapitány aktuális részlete, melynek megrázó, párbeszédei egészen beleillettek a márc. 15-iki hangulatkeltés programmjába. Elfelejtettük, hogy iskolai ünnepsségen vagyunk s hogy, diakok .játszanak, nem hivatásos színészek. Apróra kidolgozott megjátszással, nagyszerű maszkokban varázsolták elénk a Nagyszilágyi kúriát a renegát, de visszatalált Szilvió kapitánnyal együtt. Nem volt a szereplők között jó. és rossz játszó, csak jobb és mégjobb. Hatalmas szerepét kitűnően adja Hetey Sándor, de nem marad mögötte Szabó Gábor mint Bojtor, Batáry Imre mint pompás privatdiner figura, Darmay, Taricska, Salamon Dzvigola s a többiek egyike sem közöttük Ragyóczy Jolánnal és Sallay Margittal. A cserkészség ünneprészét Lénárt János tanár rendezte katonás, lelkesítő cserkészpéldával, a többi produkció Angyal Lajos tanár buzgó, fáradságos munkáját dicséri melyben Scheffler Mihály tanár is derekasan kivette a maga részét. ők résen vannak, kívánjunk nekik továbbra is : Jó munkát! A Kossuth-fő gimnázium ünnepe, Minden évben sikerült műsort élvezett végig a főgimnázium dísztermében megjelent közönség. Az ünnepély »Áldd meg Isten szép hazánkat« eléneklésével kezdődött. Majd Petőfi »Nemzeti dal«-át szavalta Batta Zoltán VIII. o. t. nagy lelkesedéssel és hatással. — Ezután Teltsch László VIII. o. t. méltatta formás beszédben a nap jelentőségét. Ezt zeneszám követte : Bodor Pál VI. o. t. játszotta zongorán Chopin : Mazurkáját és Beethoven F-moll szonátáját, amiket a hallgatóság tetszéssel fogadott. Péter Károly tanár a Kossuth-pályázatról tett jelentést, mely szerint a beérkezett pályamű, alaki és tartalmi tekintetben egyaránt sikerült munka. Érdemes a 2000 korona jutalomra. A jeligés levél felbontása után kitűnt, hogy a mű szerzője: Teltsch László VIII. o. t., akinek a pályadijat lelkesítő beszéd kíséretében adja át Bogár Lajos főgimnáziumi h. felügyelő. A szerző által felolvasott részletet is megtapsolta a közönség. Guttmann Béla VIII. o. t. mély érzéssel szavalta el Március 15-iki ódáját, melynek jutalomdiját, a Bogár Lajos-alapítvány^ kamatait és 200 korona adományát elismerő szavak kíséretében adta át a szerzőnek Moravszky Ferenc igazgató. A »Kárpáti őrszem« eléneklésével ismét zajos tetszést aratott a főgimn. vegyeskar, Zvvick Vilmos tanár vezetése mellett. Az ifjúsági zenekar, Radványi Ottó tanár vezetésével a Himnuszt és indulót játszotta a szépen sikerült ünnep befejezéseül olyan hatással, hogy az indulót meg kellett ismételnie. A tanitóképzö-inlézet koszorút helyez a K°ssuth-szoborra. A kir. állami tanitóképző-intézet tanári testülete és ifjúsága fenkölt célt tűzött maga elé, mikor elhatározta, hogy a magára hagyott Kossuth-szobrot évről-évre megkoszorúzza. Az első koszorúzás tegnap, március 15-én folyt le. Ezt megelőzőleg az intézet Vay Ádám-utcai helyiségében tartalmas műsorral rendezett, tnárciuss 15-iki emlékünnepség volt. A tanitónövendékek ünnepét a gyakorlóiskolások iskolai ünnepe előzte meg, amelyen Tokár Imre IV. éves növendék intézett a gyermekekhez hatásos beszédet. A szavalatokkal élénkített ünnepség után a tanitónövendékek ünnepe következett. Az intézet énekkara a Himnuszt adta elő, majd Nainényi Gyula IV. é- n. nívósmegoyitóbeszédeí mondott, amelynek központi gondölata Petőfi szabadságszeretete s a tanítóságnak a szabadság szellemében való nevelőmunkája volt. Kurinszky József IV. é. nemes tűzzel szavalta el a Talpra magyart, a melyet azután az intézet kiváló zeuekara szólaltatott meg. Legeza Miklós IY. é. n a Szabadságharc korát elevenítette meg amikor eddig ismeretlen napló alapján megírta és felolvasta egy szabolcsi tanítónak a Szabadságharcban való részvételét. A kis zenekar Kossuth-nótákat játszott, majd Papp György IV. é- n. nagy hatást keltve szavalta el Várady Antal: Julius végén c. költeményét. Ezután újra az énekkar vette át a leikesités szerepét és előadta a Csak magyarok c. dalt Tóth Illés III. é. n. aktuális tárgyról, a nagy március eszményeinek Szabolcsban történt lelkes fogadtatásáról értekezetL A komoly szépségekkel áthatott ünnepélyt az intézet zenekara a Szózattal zárta be. A tanítóképző tanári kara és ifjúsága ezután Kossuth szobrához vonult, ahol az énekkar a Himnuszt adta elő. Kurinszky József lelkesen szavalta a Talpra magyart, Naményi Gyula pedig a tanítói lélek ihletettségével ^ mondott beszécj .kíséretében helyezte el a nemzeti szinü szalagos koszorút Kossuth-szobrára. A közönségre is mélyen ható aktust az énekkar zárta be a Szózattal. Az itt ismertetett ünepeken kivül valamennyi iskolában nagy érdeklődéssel kisért gondos müsoru ünnep volt. — Máglyán égeiték d Zentán a mar gyarnyeivü hiítankönyveket Szabadkáról jelentik: A zentai elemi iskolák igatgatói egy belgrádi rendeletre hivatkozva megtiltották a Budapesten nyomott magyarnyelvű tankönyvek használatát. Ezt a tilalmat következetesen keresztül is vitték ugy, hogy az elcsatolt magyar területek nyomdáit" belgrádi utasítás szerint készített magyarnyelvű tankönyvek nyomására kényszeritetlék. Hittankönyveket azonban mind a mai napig nem nyomtak s igy kénytelenségből meghagyták használatban a tanulók régi könyveit. Nagy megütközést keltett tehát, hogy a zentai iskola igazgatók elkoboztatták a tanulóktól a használt iskolai hittankönyveket és azokat az egyik iskola udvarán máglyára rakva elégették . — Nagy tüz a Koronában. A nyíregyházi Gutenberg Kör április 1-én délután fél 4 órai kezdettel a Korona nagytermében színre hozza Géczy István »A Sárdiház« cimü 3 felvonásos énekes népszínművét, amelynek a harmadik felvonása egy égő házban játszódik le. Este fél 8 órai kezdettel reggelig tartó nagy tájicestély . í.mWUUUMmm II ft UJ FlIflUfl! UJ FILM! Jézus Krisztus UJ FILM! élete, kínszenvedése és halála a Diadal Mozgóban,