Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 48-72. szám)

1923-03-14 / 59. szám

J#fKgfDÉ& f» 1923. máreius 14 A haszonbérekről mégegyszer E lapok olvasóitól bocsánatot kell kérnünk, ha a haszonbérek kérdését ismét elővesszük, de mert a »vaskolléga«, a hogyan a szedők a szedőgépet hívják, sokszor teiszi egyes kihagyásokkal érthetetlenné a cikkeket, épen a címben foglalt tárgyról irván esett meg több hiba, amit korrigálni, másfelől pedig a kérdést világosabbá tenni, szükségesnek mutatkozik . Arról van szó, hogv a most divatossá váló és a mezőgazdasági ingatlanok bérösszegeinek fizetése körül ' alkalmazott rendszer, amely az aratás utáni elszámolást tartja megfelelőnek és a negyedévi bérrészleteket csupán előlegeknek tekinti, megfelel-e az igazságnak, avagy nem-e hibás az? Már előző cikkünkben ismertettük, hogy sem a romló koronák melletti, sem a javuló koronák melletti utólagos eliszátnolás, nem adja a helyes eredményt, azt, amelyet a bérleti szerződést kötők elérni céloznak. Igaza van a város tiszti főügyészének, amikor azt mondja:, hogy az utólagos elszámolás, egészen egyszerűen valutaspekuláció és az a helyes, ha a negyed évi bérrészletek, mint teljesitett fizetések végleg elszámoltaknak tekintetnek. Hogy mennyire igaz ez, vegyük ismét elő azt a rikító példát, amelyet előző cikkünk felvett. Feltételeztünk egy ezer holdas birtokbérletet, holidünkénti egy. métármázsás bérösszeggel. Ez esetben a negyedévi bér, kettőszázötven métermázsa, amely január, április, julius és október hónapok elsején fizetendő. Feltételeztük azt is, hogy a korona erősen romlik és január elsején még ezer korona a buza métermázsája, áprilisban már tízezer korona, júliusban húszezer, októberben harmincezer korona. Feltettük továbbá ennek fordítottját is, azt, hogy javul a fizetőeszköz és a bujanuárban hármincezer, áprilisban hu! izezer, juliusban tízezer, októberben pedig ezer korona mázsánként. igen figyelemre méltó táblázat állítható össze ezen az alapon, annak igazolására, hogy az utólagos elszámolás igaz ságtalan és legfellebb akkor fedi az igazságot, ha a fizetőeszköz nem ingadozó. — Ezzel a táblázatos kimutatással azonban nem untatjuk az olvasót, csupán az eredményeket közöljük, az előbbi feltételek számbavétele mellett. Ugíy a romló, mint a javuló koronák mellett a negyedévi bérrészletek évi összege, 15 millió 250 ezer korona. Októberi elszámolásikor azonban, romló koronák mellett évi bérösszeg cimén 30 millió koronát kapunk eredményül, mig javuló koronák esetén az évi bérösszeg, októberi búzaárat tekintve, 1 millió korona. Tehát, az előbbi esetben ráfizet a bérleti ügyletre a bérlő 14 millió 750 ezer romlott koronát, mig a második esetben a bérbeadó tartozik visszafizetni a bérlőnek

1, de már megjavult, tehát jó, 14 millió 250 ezer koronát. Minthogy a bérlő által utánfizetendő és a másik esetben a tulajdonos által visszafizetendő összegek nagyon közel állanak számszerüség tekintetében egymáshoz csak ugy tudunk magunknak megfelelő képet alkotni, ha mindkét esetben átszámítást teszünk, erős valutára, mondjuk schweizi frankra. Romló és javuló koronáknál is, az évi bérösszeg egyezően húszezer schweizi franknak felel meg. De mert, mint fenn is mondod tuk, az utólagos elszámolás, amelyet a szerződés megállapít, igaztalan eredményt mutat, a rossz és a bérlő által visszafizetendő öszíszeg schweizi frankban kitesz : 9814 frankot, míg a tulajdonos által visszatérítendő összeg lesz : 265 ezer frank. És itt tűnik azután szern^ léltethetően ki az igazságtalanságnak óriási mértéke. Mert amig a romló és javuló koronák esetében a bérösszeg változatlanul húszezer frank, amit a bérlő negyedévi részletekben lefizetett, addig romló koronáknál a bérlő tartoznék megtéríteni a tulajdonosnak mindössze 9814 franknyi értéket, viszont javuló koronákból a tulajdonos tartoznék visszatéj<riteni a bérlőnek : 265 ezer frankot, ami azt jelenti, hogy ezer holdas birtokának 26 és fél százalékát kellene visszatérítenie, illetve átengednie ingyen a bérlőnek. En^yi volna az a büntetésnek nevezhető összeg, amennyit azért a valutaspekulációért fizetne, amely mellett, a bérlőtől remélne a szerződésen felül nyerni, nyerészkedni. A büntetés 265 hold földjéttői fosztaná meg a tulajdonost, az esetleg kispekulált tiz holddal szemben. Azért tehát minden bérlő és minden tulaj donos, aki utólagos elszámolásos szerződést kötött, jól fontolja meg, hogy nem-é volna helyes kikorrigálni a szerződést és az utólagos elszámolást kizárni. A fenti rikító példa után igazodva bizony, ki kell zárni az utólagos elszámolást. A bérösszegek, negyecféviek és fixek legyenek. Ez az igazság ! Egyébként azonban, valutáznia ma még mindenkinek szabad ! Pisszer János. „Boldog ifjúság legyen az egész világon" Az Ifjúsági Vöröskereszt Egylet céljai. — Az egyesületnek a világon 12 millió, Magyarországon 25 ezer gyermek-tagja van. Budapest, március 13. A háború utáni nyomorúságok között egyetlen vigasztalása, reménysége az emberiségnek a jövő generációja, a mai gyerme}kék, akikkel szemben a háború alatt és után annyit vétett a felnőttek társadalma, akiknek iskoláit feldúlták, elvonták eredeti rendeltetésétől, s akik közül soknak családja otthona, existenciája esett a háború áldozatául. A világ gyermekeinek fizetendő »jóváté telt« még semilyen »legfőbb tanács« meg nem állapította, s erre aligha is fog sor kerülni ugy, hogy az amerikai gyermekek maguk vették a kezükbe a gyermeksereg ügyét és az egész világon elterjedt Nemzetközi Vöröskereszt Egylet eszméinek alapulvétele mellett egy hatalmas szervezet megalakitásába fogtak, amely alig néhány esztendős mult után máris az egész világon működésbe kezdett. Ez a szervezet az Ifjúsági Vöröskereszt egyletek összessége, amelynek alapjait a háború alatt rakták le Amerikában, majd Kanadában és Ausztráliában előbb csak ázzál a célzattal, hogy a háború sebesültjeit támogassák, segítsék, később látva azt, hogy a háború után visszamaradó nyomorúság és inség még a háború borzalmait és súlyos kihatásait is felülmúlják, kiterjesztették az egyesület működési körét a szegény gyermekek támogatására, még pedig olyan formáiban, hogy a gyermekek maguk segítsenek kortársaikon anélkül, hogy ezért viszontszolgálatot várnának. Az Ifjúsági Vöröskeresztes mozgalmat már Magyarországon is ismerik, nagyon sok városban már eddig is megalakultak az iskolákban az egyes szervezetek, más városokban pedig bizonyára emlékeznek még a gyerme«kék arra, hogy az amerikai gyermekek szer'étetadomány csomagokat küldtek a szegény magyar gyermekeknek, hogy testvéri érzelmeiket ebben a formában közöljék velük. A mozgalmak világszerte való elterjedése és izmosodása reményt nyújt arra, hogy áz a generáció, amely a gyermekkorban megismeri idegen országok gyermekseregének gondolkodását, viszonyait és a szeretet eszméi között nő fel, talán felnövekedve is viszsza tud majd emlékezni gyermekkori impresz szióira és a nemzetek közti ellentétek intézésére is talál majd emberiesebb formákat a háborúknál. A nagyjelentőségű mozgalomra vonatkozóan kérdést intéztünk mrs. Millerhez, az amerikai Ifjúsági Vöröskereszt magyarországi megbízottjához, aki az egyesület céljairól a következőket mondotta : — Az ifjúsági vöröskeresztes mozgalom Ausztráliában, Kanadában és Amerikában indult meg először. Az eredeti cél az volt, hogy a háború borzalmai között a gyermekek segítsenek a felnőtteken, ápolják, támogassák őket. A háború után a mozgalom vezetői és a szülők tapasztalva azt, hogy az egyesü' letben tömörült gyermekek lelkületére menynyire jóhatással volt az, hogy a gyermekek jót tehettek, az egyesület további fenntartá}sát kívánták, most már azt a célt tűzve elé, hogy a gyermekek egymást, szegényebbsorsu, beteg gyermektársaikon segítsenek. A mozgalomnak eddig az egész világon mintegy 12 millió gyermek-tagja van. Az egyesületben a gyermekek elsősorban egészségtant tanulnak, fejlesztik bennük a polgári összetartás érzését, barátság szépségeit s ami a legfontosabb, arra igyekszünk a gyermekeket nevelni, hogy viszontszolgálat várása nélkül segítsenek az arra rászorulókon. Az egyesület eszméi minden országban gyorsan terjednek el, s természetesen az egyesülés mindenütt az illető országok tantervébe illeszkedik bele és az illető országnak önálló nem'^ zeti ifjúsági vöröskereszt egyletét alkotja amely a genfi Vöröskereszttel csak annyiban függ össze, hogy annak alapeszméit, az emberszeretetre és egymás támogatására vonatkozóan követi és hogy az egyes egyesülések testvéri szeretettel támogatják egymást. Az Ifjúsági Vöröskereszt Egylet célja : »Boldog ifjúság legyen az egész világon« — s hogy ezt megközelíthessük a szeretet ünnepei alkai mával például Amerikában az ottani gyermekek karácsony előtt fillérenkint alapot gyűjtöttek a háború által sújtott országok szegény gyermekeinek karácsonyi ajándékaira. Ebbőt az alapból kis csomagokat állítottak össze, csomagoltak be nagy szeretettel a kis amerikaiak. 1921-ben 33.000, 1922-ben 40.000 ilyen csomagot osztottunk ki Budapesten, 'Sopronban, Egerben, Pécsett, Makón. Szentesen, Baján, Bicskén, Szegeden, Esztergomban. Debrecenben, Szekszárdon, Nyíregyházán Balatonarácson, Nagykanizsán és Székesfehérváron. Természetes, hogy a csomagokat teljesen ingyenesen osztottuk szét, hiszen azok az amerikai gyermekeknek karácsonyi megemlélkezését dokumentálták a szegényebb magyar testvérkék számára. Különben is a hatalmas rakománynak Európába szállítása az United States Lines előzékenységéből teljesen ingyenesen történt, a vasúti szállításért sem kellett fizetnünk ugy, hogy sehol semilyen cimen egyetlen fillért sem volt szabad a csomagokért felszámítani. — Az egyesületbe tömörülő gyermekek főként arra törekednek, hogy lehetőleg maguk segítsenek gyerektársaikon. AmerikaBorgia Lucretia II-ik (befejexő) része kedden és szerdán a Városi és Diadal Mozgókban 5, 7 és 9 órakor.