Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 48-72. szám)

1923-03-09 / 55. szám

1953. március 9. színek jeleneteit, ugy, hogy e szintézisből a mü alapgondolatának legjellemzőbb fázisai bontakoznak elénk. A szavak muzsikájának két szuverénje csakhamar felgyújtja a "képzeletet, feledjük, hogy kosztüm, díszletek hiányzanak. Odry mély zengSsü organuma, Paulay Erzsi tökéletes beszédmüvészeíe elénk varázsolják a paradicsomi rész, az athéni és római, majd a középkori szin legtöbbet mondójeleneteit. Madách nagy szellemét konzseniális tolmácsolok sugároztatják s a publikum lélegzetvisszafojtva merül el az örök szépségek csodálatában. A teremben újra és újra felviharzik a megittasultság örömének tapsa. A lelkek immár a mély gondolatvizek felett lebegnek, mikor Tankó Béla dr. az irodalmi méltatásokban Maidáchoz hasonlóan költő és filozófus egyetemi tanár kezdi meg lenyűgözően ható fejtegetéseit. Mondatai az uj magj ai- próza "zománcos szavaiból szövődnek. Előbb a művészi alkotás misztériumáról mond carlyle-i mélységű megállapításokat. A művészetről, amely a szent lehetetlent, kivihetetlent cs>odás eszközökkel valósítja meg. —Majd rámutat a százév előtti csillagos magyar égre, amelyet Isten talán azért gyújtott felénk; hogy ma, amikor eivelték ősi földünket, maradjon a mienk a csillagok sora, amel3

ret el nem vehetnek, le nem tagadhatnak. Dr. Tankó ezután végig kalauzolja hallgatóit Madách nagy müvének színein, azok mélységes értelmét uj világításban tárva fel. Madách hősi nagyságának mértékét látja abban, hogy Éván, az asszonyán át váltat ja meg Ád(ámot, az asszonyon át, aki az ő életét összetörte. Dr. Tankó Béla remekbe készült esszéje után újra Paulayék lépnek a pódiumra s ezúttal a Keppler jelenetét, a londoni szint s a hatalmas finálét, a felébredő és uj meglátástól itlasult Ádámot varázsolják elénk lenyűgöző előadásban. Az egyes pointek után szűnni nem akaró taps érezteti annale az lkoLómuankának méreteit, amellyel a két nagy művész a Madách-ünniep szolgálatába állott. Az ünnepség lendületes befejezője dir. Vietórisz Józsefnek az irodalmi szakosztály illusztris elnökének Madách ödája volt, amelyben Nyíregyháza költője művészetének egyik leghatalmasabb remekét alkotta meg. A költő a mának emberét Az ember tragédiájának tengerpartjára állítja s a mély viz tükrén rajzolódó képet éles vonalakban adja vissza. Ódájának ethikai hevülete, fájdalmasan igaz aktualitása megfogta a sziveket. Hatalmas taps zugolt fel a gyönyörű költeményre, amelyet mai számunkban közölünk. A fenséges est befejeződött, a közönség hálás szivvel távozott a páratlanul szép ünnepségről. A műsor után a Madách-ünnepen szereplők tiszteletére a Korona éttermében banket volt, amelyen Mikecz Dezső udvari tanácsos volt alispán, a Bessenyei Kör elnöke lendületes szavakban köszöntötte a nógrádiakat, az est tudós és művész szereplőit. Kossaczky Árpád, a Nógrádvármegyei Madách Társasig főtitkára a nemzeti nevelést munkáló Bessenyei Körre, Kardos István főtitkár a Madách család Nyíregyházán élő képviselőire, Báró Buttler Sándorra és családjára ürítette poharát. Báró Buttler Sándor megható szavakban újította fel nógrádi boldog gyermekkorának emlékeit s a jövő ifjúságának intenzív, tudatos nemzeti szellemben való nevelését hangsúlyozva meleg' szeretettel köszönlötle Jeszenszky Kálmán apátplébánost, a Madách Társaság alelnökét. Jeszenszky Kálmán a magyar aszszonyokra mondott köszöntőt, a magyar anyákra, akiknek Madách édesanyja, Majthényi Anna legyen ragyogó példaképük. A magyar kultúra szeretetétől egybekapcsolt társaság a késő esti órákig maradt együtt. Paul aj' Erzsi és Odry Árpád, továbbá Tankó Béla dr. és a gyarmatiak közül dr. Kossaczky Árpád és dr. Vissnyovszky Bezső másnap reggel Jeszenszky Kálmán apátplébános este utazott el Nyíregyházáról, amelynek közönsége mindég hálás emlékezéssel gondol rájuk . , Madách születése napján. »Be van fejezve a nagy mü, igen, A gép forog, az alkotó pihen. Év-milliókig eljár tengelyén, Mig egy kerékfogát ujitni kell.« Isten, ki a gondolatot űzöm $ remegve az egekig kergetem, Uram, ma Madách nagy szellemével Eged minden csillagát perzselem • És alázott szivvel, de h

arsányan A körültünk zúgó űrbe sírom : Hogy eljárt a millió év felettünk 6 kihullt a kerék a magyar síkon. Nagy magyar s°rs

tragédia zokog S pár lábnyi területen sírva Szentséges szellemedtől kérdezi : Ez, ez volt számunk

ra megírva ? És az Or szava le hangzik : »Ez, mert tagadás szelleme lettél, Nagy Árpád szent útját el nem zártad, A szoroson át a Bűn lepett el S az ismert Bűntől jövődet vártad. E szorosoknál szent dandáraidnak Hősi vére már hiába hullott, A féreg mélyen rágta meg lelked S e romlott földnek égése után Neked, magyar, Csak a sírhant jutott. A vén föld bukott Ádámja lettél, A Végzet uj sorsot üldözni készt, Szent fiam földi sorsa kísér már S Grand Trianon ho

zta a szenvedést! A párisi kútak szennyvizébe Leg jobbjaidnak könnyei hulltak, Erancia Pilátus feszitett keresztre, — De ne mondj búcsút a dicső Múltnak. Bomlott agyak hiába téptek szét, Országom szent Kti-ója újra ír És Madách lelke örvendve sírja : István koronáján meg fog jelenni a pír. Öntudatra ébredt m.agyar nemzet! Utamat a kereszt jegyében járod, S a kereszt diadalára mondom : Leveszem rólad a szörnyű jármot! Eljárt a millió év feletted, Ujitni kell a nagy gép kerekét, Folyóid újra mind összefutnak S visszaadom a Bánság kenyerét. Dél csillaga tengeredbe hull le, Újra látni jogod a fehér sirályt, Ezer év minden szépsége övez majd, Csak ne koronázz csonka hazára Esküvő trianoni királyt!«. M

adách napján, ki gondolatot űztem, így szólt felém az égi hang zengzete. Bízzunk az uj sors himnusáb

an, mert: Nem vagyunk az úr meggyilkolt nemzete! M

adách! Géniuszunk szellem-óriása, Varázsold elénk a sors tarka képeit, De a demagógok Athénje ne legyen itt! K

eresztény, virágot kertben máglya ne égjen, Bűnnek, nyomornak tanyája ne legyen hazáik A hit a munka csalódást ne hozzon >eánl\. Meddő küzdelem bánatot ne hozzon, i rwnHMMflsraa linwrr» iirmanMTi <a >ot«wwiib—— Sorsot magyar, többé ne átkozzon. Madách! Tragédiádból merítünk reményt, Te, a nagy álmok megálmodója: Dicsőségedre írtál költeményt! Szivárványozd be sivár lelkünket, Hogy ne gázolhasson végig rajtunk A trianoni fekete halál-vonat! Szórd utunkra ezer tűz jellel fényed, Te, világ-fáklya, Te égő gondolat! Vissnyovszky RexsÖy BORGIA LUCRETTA és KIS CSIBÉSZ. Menyegzői lakomán VI. Sándor pápánál. A Berliner Tageblatt tudósilásáaak jelentése Richard Oswald Borgia Lacretiájácak utolsé (elvételeiről. A nap kegyetlenül szórja sugarait a Messler-atelier üvegtetejére, amelyben VI. Sándor pápa diszes trónterme van berendezve Ebben a forróságban ül, sül és izzad 300 nemes, mig megkezdődik a lakoma. Egy pillantás az ország nemeseire és körülöttük sürgölődő szolgahadra. Előttük arany edények, a legkívánatosabb és ízletesebb falatokkal és garmadával tornyosulnak a szebbnél-szebb gyümölcsök. A hatalmas serlegek tüzes borokkal vannak telve, az izzadó nemesek türelmetlenül várják a jelt, hogy a lakoma megkezdődjön, epedő szomjukat a serlegek tartalmával elolthassák. Magas emelvényen trónol, arannyal megrakott diszes ornátusban, fején a triarával, a pápa (Albert Bessermann) és szemeit az összegyűlt vendég)sereg diszes társaságán legelteti. Jobbján a festeni való szépségű Lucretia (Liane Haid) ül, aki szólni sem tud a nagy meghatottságától, mert szerelmese is jelen van a lakomán, titokzatos arcát valami legyező félével próbálja eltakarni. A pápa baloldalán Alfonzó herceg. Mindjárt mellette ül a gonosz, véreskezű Borgia Caesar (Conrad Weindt), akinek arcáról a gonoszság, álnokság és vérengzés olvasható le. — Végre a lámpák kigyulad nak. Oswald int a lakoma megkezdődik, a felvevő gépek berregni kezdenek. A pápa felemelkedik, a pazar lakoma megkezdődik, szolga had hordja a rengeteg Ínycsiklandozó ételeket. Három apparátus fogja fel a stílusos színpompás képet, amelyet a magyar Vass Károly vezet. A lakoma lezajlódik a pápa diszes kíséretével kivonul, a rengeteg apród a balfenéken kiözönlik, Oswald a főrendező boldogan mosolyog, hogy a felvételek nagyszerűen sikerültek. Jogos büszkeséggel mutogatja a kiürült termet Robert Neppach, metlyet a Vatikán egyik rekonstruált díszterme épített. A gyönyörű renaissance idők vannak felelevenítve e mesteri műben, melynek többi részletei a vérszopó Borgia Caesar izgalmas csatáit, valamint Borgia Lucretia forró szivének kicsapongásait és hánykolódásait örökítik meg. Borgia Lucretiát, amelyről nemcsak a németek állítják, hanem az egész világ elismerte, hogy a legtökéletesebb film a szezonban, Nyíregyházán csütörtökön, pénteken, szombaton és vasárnap egyidőben a Diadal és a Városi mozgószinházak mutatják be, amely előadásokon a Kis csibész (első Coogan film) is bemutatásra kerül. ÍBÖRGIA LUCRETIA és KIS CSIBÉSZ. Szombaton este ml MII »

Mflrffirn Kávéház (»It „Széchenyi Kávéház") Megnyílik! Megnyilik!