Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 48-72. szám)

1923-03-08 / 54. szám

19SS. március 8. Ruha cigány megmutatta, miként kell kitelepíteni a kellemetlen lakókat. A lakáskonfliktus radikális megoldása a cigánysoron. Nyíregyháza, március 7. A Nyirvidék tudósítójától. Ruha Pista vályogvető cigány az egyik helybeli gazdától a Szekeresbokor szélén az ut mentén évi 13 napi taksás­munkájáért házhelyet kapott, amelyre még a nyál* Folyamán szép kis házikót épitett magának. Ebben éldegélt a cigány édesanyjával, feleségével és két rajkójá­val, nem éppen gond nélkül, die háborit­lanul. Igen ám, de jött a zord tél és egyik fajrokon a másiknak adta a kilincset, ugy, hogy Ruha Pista gunyhója mihamar meg­telt kóbor cigányokkal. Tizenöten is szo­rongtak már az enyhet adó kis fedél alatt, ami a háztulajdonost mód' felett bo­szantotta. Váltig mondogatta az atyafiai­nak szépen is csúnyán is, hogy neki 13 napot kellett a helyért dolgozni lés meny­nyit fáradt az építkezéssel és akkor senki se jött neki segíteni és most alig van he­lye, ahol lekuporodhassék Hasztalan volt minden, a gyakori perpatvar és veszekedés dacára sem mu­tatkozott hajlandóság a rokonokban, hogy odébb álljanak. Végre nagy. elkeseredésé­ben a mult hónap közepe táján, amikor az idő egy kicsit már enyhülni kezdett, a gunyhót teljesen szétverte, a farészeket pedig eladta. Igy mindnyájan fedél nél­kül maradtak, de egyben a vendégektől is megszabadult. Ha most az ember a Szekeresbokron keresztül megy, a szétvert gunyhó mellett egy hevenyészett, széllel bélelt sátort lát, amelynek ponyvával borított ajtajában megelégedetten pipázgat Ruha Pista. A két rajkó pedig hiányos öltözetben me­zítláb a mezőn íutkároz. • A volt háztulajdonost megkérdeztem, hogy miért rombolta le a házát. A felelet ez volt, hogy muszájból, mert nem volt nyugta a cigányoktól. És erősen fogadko iik, hogy a nyáron uj gunyhót fog építeni és csak azt bánja^ hogy mérgében meggon­dolatlanul szétbontásnál kikerült faanya­got eladta. Különben már tavasszal hoz­zákezdene az építkezéshez. Annyi azon­ban bizonyos, hogy ezúttal a gunyhó bel­világát kisebbre fogja szabni, hogy. oda holmi hozzá nem méltó kóbor cigányok, ha mindjárt a fiai is, a jövő télen be ne fészkelhessék magukat Csecsemők a szabadkőműves páholyban. A jótékony dollárok. Nyíregyháza, március 7. Saját tudósi- 5 tónktól. { A Károlyi-téri szabadkőmives páholy egy részét a csecsemők foglalták le. Apró ember­bimbók, az életnek nekiindult korai hajtások;. Elmentem, hogy megfigyeljem az emberi élet rügyfakadásának ezernyi veszedelmét, az apró emberkék gondját-baját. Három évtől lefelé ambulálnak itt a csecsemők és karon­ülők, akik életkorukat még hónapokban szá­molják. Ez az intézmény a jótékony amerikai dollárokból varázslódott elő, az Amerikai Vörös Kereszt csecsemővédő akciójának 36-ik számú fiókja ez a 75 közül, amelyek helyet találtak Csonkamagyarországon. Hetvenöt ilyen intézményünk van, amelyekből 66 lé­tesült amerikai pénzből. Hófehér bútorok, csillogó tisztaságú műszerek, pedáns rend, szótlan, csöndes munka jellemzik a beteg emberkék rendelőjét, amelyben dr. Mikecz Miklós főorvos hetenkint négyszer, dr. Be­rend László pedig hetenkint kétszer végzik emberszeretettől áthatott tevékenységüket, amelyért az egyetlen fizetség a meggyógyult babák öntudatlan mosolygása és a szegény anyák ragyogó hálakönnye. Dr. Mikecz Miklós főorvos urat találom munkaközben, amint belépek a csecsemők sorfalán keresztül a rendelőbe. Egy kis pu­cér embercsemete ül a »műtőasztalon« és ék­telen visitással tiltakozik a kopogtatás és tüdőhallgatózás ellen. Csak akkor csöndese­dik le, amikor ismét anyja karjaiban érzi magát. Onnan azután szemrehányó pillan­tásokat vet a doktor bácsi felé, aki barátságo 6an megpacskolja kövér combocskáijt, s a mamának kellő magyarázatok között átnyújt­ja a közben megirt receptet. Ujabb csecsemő érkezik. Vasgyúró kölyök, egy hibája, hogy a fejelágya még puha, dacára 15 hónapig előre haladott életkorának, ami nekem ugyan nem feltűnő, mert ismerek sokkal idősebb urakat és hölgyeket, akiknek még mindig nem nőtt be a fejüklágya, dehát a csecsemők komoly társadalmi életében más szemmel mérlegelik az efajta abnormis jelenségeket és a doktor bácsi szigorú receptet ir a korai agylágyulás ellen. Ujabb csecsemő. Ez kacagó szemmel türi a kopogtatást és barátságosan dül bele a doktor bácsi hallgatózó fülébe. A következő csecsemő szánalmas kis poronty. Ujjnyi vas­tagságú lábszárain ráncokba sorvadt a bőr. Hasa felpuffadt, csipás szempillái alól életunt reménytelenséggel és fatális egykedvűséggel néz körül és érzéketlenül türi a vizsgálatot, öröklött vérbajjal született. Anyjával együtt beutalják a debreceni menhelybe. A szomorú jelenség után egy öregasszony jön be egy kis atlétával. Négy hónapos a kölyök, de óriási módon ki van fejlődve. Az anyja beteg, hát a nagyanyja hozta el. Piros pettyek jelentek meg a hasán, azt hitték himlő. Kisül, hogy a tultápláltság, a dühöngő egészség kitörése. Két kanál ricinust diktál bele az ápolónő, amit a kis öreg megvető undorral köp ki, de végül is kénytelen lenyelni. Viselkedése komoly, méltóságteljes. Az erős emberek bölcs nyugalmával tekint szét a világűrben és higgadtan szemléli a körülötte forgolódó em­bereket. Természetesnek veszi az egész dol­got. A nagymamája, ez a pirospozsgás kövér asszony, nemét jellemző bőbeszédüséggel ma­gyaráz az orvosnak és bizalmasan megvere­geti a vállát. A főorvos ur barátságos mo­dora bátorította föl erre. Mindnyájan moso­lyognak az öregen. Egy tirpák asszony jön a férjével együtt. Hórihorgas, koravénült, bam­ba asszony, a gyerek szánalmasan ráncos vakarcs. Pedig a férfi tagbaszakadt, piros, szép ember, intelligens modorú. Orosz hadi­fogságból hozta az asszonyt, aki egy kukkot sem ért magyarul, s igy a főorvos ur a férj­nek magyarázza meg a teendőket. Lassankint elfogynak a csecsemők. Két órai munkát ad naponkint a rendelés, 25—30 csecsemőt hoznak orvosi vizsgálatra, amely teljesen díjtalan, s dr. Mikecz és dr. Berend orvosok önzetlenül, fizetés nélkül látják el a nagy munkát. Bámulatos az a türelem, gon­dosság és lelkiismeretesség, amellyel dr. Mikecz Miklós főorvos ur kezeli ezeket a kis betegeket. Barátságosan, szeretetteljes melegséggel beszél az anyákhoz és egy vér­beli humanista bölcs derűjével bánik a ki­csinyekkel. Látszik rajta, hogy szereti a gyer­mekeket, akiknek igazi szerencséjük, hogy ilyen orvosuk van. Itt nincs tudományos ri­degség, fölényes atyáskodó gorombáskodás, bürokratikus szárazság, itt a szeretet melegf­sége ömlik el az egész szobán, még a recep­tet is olyan észrevétlenül irják meg, hogy két órai óttidőzésem alatt észre nem vettem, hogy a főorvos ur mikor irta meg a 30 darab receptet. Csak azt láttam, hogy barátságosan megöleli a kicsinyeket, s vizsgálat után meg­paskolja őket. A többi, a magyarázat, a taná­csok, az mind csak függelék, itt a krisztusi szeretet a lényeg, amely nem tesz különbsé­get csecsemő és csecsemő között, csak szen­vedő felebarátot lát. Oldalakat lehetne írni arról, hogy 2000 csecsemő van áz intézmény felügyelete alatt 200 beteg gyermek állandó kezelés alatt. A két védőnő az anyák lakására is elmegy, hogy ellenőrizze a rendelés betartását. Min­den csecsemőről törzslapot vezetnek, minden látogatásnál lemérik súlyúkat és magasságu­kat. A törzslapon minden észrevétel fel van tüntetve. Egyszóval pontosan megy itt min­den, mint egy klinikán. S mindez ingyen, az emberszeretet nevében. Mikor távozunk, az egyik védőnő indítványozza, hogy mérjem meg magam. Beülök a mérlegbe. Százegy kiló, mondja a védőnő, s bizonyára azt gon­dolja, hogy csecsemőnek elég súlyos volnékj. Amiben neki tökéletesen igaza is vaiv BORGIA LUCRETIA és KIS CSIBÉSZ. Jackie Coogan első filmje Nyíregyházán. A világ legbájosabb gyermek színé­széről, a hallatlanul tehetséges Jackie Coogan-ról, erről az amerikai "filmcsodá­ról csodákat beszélnek Az ujvi.lág egy­másután fedezi fel az őstaientumokat, Jackie Coogan nevénél azonban meg kell állanunk. Ez a pöttömnyi apróság, aki öntudatlan — vagy talán öntudatos — művészetével már az egész világot meghódította, csütörtökön hozzánk is el­érkezik, természetesen csak filmen. Az első Jackie Coogan film a Kis csibész cimet viseli. Azoknak, akiknek módj út­ban volt Budapesten a Kis csibészt meg­nézni, az őszinte elragadtatás és elisme­rés hangján emlékeznek meg e legújabb gyermek filmakcióról. Ez az ötfelvonásos filmjáték tökéletes, minden részletében adja vissza Jackie Coogan érdekes, csu­pa sziv, csupa lélek egyéniségét, mesébe illő tehetségét. A legszivhezszólóbb cse­lekmény központjában áll Coogan, ez az alig hétesztendős csodiagyermek és biztos játéktudásával, lebilincselő érzésmegnyill­vánulásaival viszi végig a darab kedves meséjét, amelynek minden jelenete a lé­lek legérzékenyebb húrjait szólaltatja meg. Dehát hasztalan a szó, amellyel ezt a filmet ismertetni szeretnők. Coogan film jét látni kell, megszámlálhatatlan érté­keit csak ily módon lehet élvezni. Nyíregyházán a Városi és Diadal­mozgószinházak csütörtöktől kezdve egy­idejűleg mutatják be az első Jackie Coogan altrekciót és bizonyos, hogy a nagyközönség, amely Budapesten két hé­tig zarándokolt a Corvin, "Royal, Apolló, Uránia, Mozgóképotthon és Corzó mozgó­TAlmánvi hangversenyre JL SMlJb II AA Jf áh már csak néhány jegy kapható Ferenczinél.

Next

/
Oldalképek
Tartalom