Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 48-72. szám)
1923-03-08 / 54. szám
EiSfiseM*! árak h«lyfc*n és vlMkan: I M héra *•• K. N*gy«dévr* IIOO K. aScteftvisclöSoMk és tanítóinak 2*>/« eiageilKéay. Alapította JÓBA ELEK F «az *rk*szt«: Dr. S. SZABÓ LÁSZLÓ. Fala'Sa aa«rkMztt : VWtTSE K. ANDOR. <U kfcd&lv SatrkMzfeséf M kNMfttilval SZÉCHENYl-UT 9. SSAM. mém »SS. Poataokaqu* Hsatokat wm .du«> ylaaay. Sylregyháaft, 1928. már eins t. * Csitörtöl XLIT. éTftlyuk * 54. mám. T Madáchot ünnepeljük. Nyíregyháza város közönség« ma este ünnepli a magyar érzés és gondolatvilág egyik legmonumentálisabb megszólaltatóját, az emberi sors rejtekébe a lángelme villanyfényével világító költőfilozófust, a történelem tengermélységére leszálló lélekbúvárt, Az ember tragédiája dicsőséges iróját: Madách Imrét. A megalázott magyarság magasabbra szegzi fejét s büszkén ünnepli az egész földön hódolattal ismert fejedelmi szellemet, ezren és ezren, gondolkodó lelkek, a szépet, jót, igazat kereső és cselekvő emberek áhítattal, megindult szívvel helyezik a hála illatos virágát a Madách-emlékezés oltárára. Nincs egyetlen lelkiéletet élő ember, aki az eléje robbanó nehézségekkel való tusájában a magasságért, ideálokért való harcában, csalódások ütéseitől elkábultan, illuziótépetten ne támaszkodott volna a szellem óriás vállaira. Nincs senki, akit ne gyötört volna a nagy Miért ?, az emberi sors értelmének szédítő kérdése, az egyénnek a közösséggel való viszonya, az eszmékért való viaskodás értelmének kutatása. A nagy lelki disszonanciák óráiban remegő kézzel nyúlhattak az emberi sors nagy színjátékához, Az ember tragédiájához, amelynek gondolatszférájában megfrissült a szárnyatépett szellemi És az egész világ elismeri, hogy ez a csodálatos békéltető, nagy feleletadó Madách a magyar föld, a magyar géniusz remeke. Mily pusztító gyülöletviharnak kellett megtépni az elméket és összezúzni a sziveket, hogy repedt harangként, siket hangot adva halálra ítéljék azt a népet, amelynek ősenergiája titánokat teremt! Legyen minden Madách-ünnep egy viharos kiáltás a mármár világosodó nyugat felé : ti, akik Madách szellemutján annyiszor jutottak örökigazságokhoz, Madách népét törtétek igazságtalan járomba ! Emeljük a magasba a csodásmüvü könyvet, Az ember tragédiáját, ezt az égboltra küllőző fénnyel világító alkotást, hogy boruljanak le előtte bünbánással a barbár győzők, mint templom szentsége előtt a gyártk» emberek. Idézzük magunk közé a halhatatlan irót, akinek börtön szenvedése olyan, mint a mi raboskodásunk. Az Újépületben az igazság tudatával raboskodott ő is és szenvedésének lángja aranyat olvasztott ki, Az ember tragédiájának gondolataranyát. A mi börtönünk is lelket edző, eszméitető, dicsőséget termői. A XIX. század szellemóriásai sorra jelennek előttünk, Petőfi után Madách vonul fel és jönnek sorra a dicsőséges kor eposzának hősei. Felvonulásuk seregszemle egy döntő küzdelem előtt. Most, mikor virágot helyezünk Madách elé, ugy érezzük, hogy hadbavonuló hősöket virágozunk fel. A jövendő hitével ünnepeljük Madáchot a karddal hazát szerző Szabolcs vezér, az iró tollal, tudatos írói agitációval újra hont szerző Bessenyei földjén azzal a boldog sejtelemmel, hogy újra honfoglalás hajnala pirul, uj magyar honfoglalásé, amelynek útját glóriás titánok világítják meg. Hozsannázó ünnepünkön felénk zendül az Ur szava : Mondottam, ember, küzdj és bízva bízzál I Nyíregyháza város polgársága március 15-ikét méltókép ünnepli meg. Nyíregyháza, március 7. A Nyirvidék tudósítójától. Hétfőn délután 3 órakor egy szükebbkörü bizottság ült össze a Városháza 25. számú szobájában, hogy Kardos István kulturtariácsnok elnöklete mellett a polgárság idei március 15-iki ünnepségének részleteit megbeszéljék. Az ünnepség hagyományos keretek között fog lefolyni. Megtörtént minden intézkedés, hogy a város polgári és katonai társadalma, az összes középfokú tanintézetek ifjúsága összegyűljön e napon s áldozzon a hősök emlékének, növelje a Nagymagyarországba vetett hitet s uj honfoglalásra merítsen erőt a legszebb idők történelmi tényeire való emlékezésbőL A március 15-iki ünnepély megtartására íves plakátok hivják fel polgártársaink figyelmét. A felhívás szövege a következő : Polgártársak / Városunk hazafias közönsége mint már évtizedek hosszú sora óta, ez évben is kegyelettel és hálás visszaemlékezéssel ünnepli meg a magyar szabadság, testvériség és egyenlős ég születése napjának március 15.-nek ünnepét Az emlékünnepet a városháza előtti téren — rossz idő esetén a Korona nagytermében | március 15-én csütörtökön délután 3 óra- I kor tartjuk a következő sorrenddel: 1. Himnus z. 'Énekli a polgárság a nyíregyházi m. kir. gyalogezred zenekarának ki. séretóíel. Karnagy: Kiss János. 2. Megnyitó. Tartja : Dr. Bencs Kálmá« polgármester 1. 3. Magyar Hiszekegy. Előadja a Városi Dalegylet Jakab József karnagy vezetésével. 4. Ünnepi beszéd. Tartja : Dr. Sasi Szabó László. 5. Óda. Irta és előadja : Máczay Lajos ág. h. ev. lelkész. 6. Nemzeti dal. Előadja a Városi Dalegylet Jakab József karnagy vezetésével. 7. Ünnepi költemény. Előadja : Mayer Béla egyetemi hallgató. 8. Szózat. Énekli a polgárság a nyíregyházi m. kir. gyalogezred zenekarának kíséretével. Karnagy: Kiss János. Polgártársak ! Jöjjetek el mindnyájan ! Hiszen lelki szükségét érezzük, hogy a nemzeti mult ragyogó emlékeiből példát me* ritsünk és fohászunkat küldjük egyákaratta! e nemzeti ünnepen a magyarok Istenéhez, hogy adjon erőt, egyetértést arra a nagy munkára, mely az ősi magyar föld visszaszerzésénél reánk vár! Istennel a hazáért! Nyíregyháza, 1923. március 5. Hazafias üdvözlettel £>/•. Bencs Kálmán, Telekkönyvi tárgyalások Magyarország, Csehszlovákia és Románia között. Budapest, márciu9 7. A trianoni szerződés tudvalevően igen sok esetben darabolt két, sőt három felé addig egy kézben volt birtokokat, nias Jetekben pedig községeket, városokat választott el határaiktól. Ezektől a kirívó s akárhány esetben furcsa esetektől eltekintve s,okkal súlyosabb komplikációkat idézett elő az uj határmegállapitás a határmenti ingatlanok nyilvántartásában és forgalmában azzal, hogy a határ a legtöbb esetben elválasztja egymástól az egyes telekkönyvi hatósági székhelyeket és az illető hatóságnál telekkönyvezett ingatlanokat Ä helyzet tehát az, hogy a határ mentén igen sok ingatlannak a telekkönyve más állam területén van őrizet alatt s így, ezeknek az ingatlanoknak a forgalma teljesen megbénult Más esetekben az ingatlan két állam között oszlik meg — mondjuk az ingatlan egyik fele Magyarországon másik fele Csehszlovákiában terül el, a telekkönyv pedig a csehszlovák területre eső telekkönyvi hatósági székhely irattórában fekszik. Ennek a visszás helyzetnek a megszüntetése természetesen kőzós érdeke az egyes államoknak. Értesülésünk szerfnt a kérdés sendfezésére már indultak is tárgyalások fe* érdekelt államok között, a melyeknek eddigi lefolyásáról Ss eredményeiről Gabona Lajos dr kuri.ai biró, a telekkönyvi tárgyalások előkészítő bizottságának vezetője a következőket mondotta munkatársunknak: — A határmenti ingatlanok jogviszonyainak tisztázhatása végett természeteser» szükséges hogy. az illető ingatlanokra vagy ingatlan részekre vonatkozó telekkönyvek azoknak a hatóságoknak a birtokában legyenek, amelyekhez ezek a területek a ha^árrendezés folytán tartoznak. trianoni szerződés kötelezi is az egyes államokat, hogy egymás között kicserélni tartoznak azokat a telekkönyveket, amelyek a másik fél területéhez tartozó ingatlanokra vonatkoznak. — rK kicserélésre vonatkozóan tárgyalás is van folyamatban Csehszlovákiával és Romániával, mig Jugoszlávia egyelőre még csak nem ís válaszolt a magyar kormánynak arra a felhívására, amellyef egyrészt az élcsatolás folytán Jugoszláviához került telekkönyvi székhelyeken lévfl olyan telekkönyvek kiadatását kérte, a melyek magyarországi ingatlanokra vonatkoznak, másrészt pedig a pécsi bányaterületeknek a jugoszláv megszálláskor eTvitt bányatelekkönyveit kérte vissza. — A kötendő megállapodások lényege a a, Bogji egyrésst a magyar, illetve VttAra 20 koronái
