Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 48-72. szám)

1923-03-30 / 72. szám

4 192S. március 30. A nyíregyházi Bessenyei szobor a „Magyarságában és a „Szózatában. Több esztétikai tíjékozódottságot várnánk attól, aki szoborról cikkezik. A nyíregyházi Bessenyei szobor semmiféle képhez nem hasonlít. Megszoktuk már, hogy mihelyt valaki a fővárosba kerül, lekicsinyléssel, felületesen intézi el a vidékre vonatkozó kérdéseket. A fővárosban elhomályosodik a szem a vidék tiszta látásához, szobába csukott rabok az em­berek, arcuk, kedvük megfakul. Nemcsak, hogy a búzát nem különbözteti meg a zabtól sok budapesti potentát, de a vidékkel szem­ben más kérdésekben is fölénnyel naiv felü­letességgel nyilatkozik. Sok példa "jutott eszünkbe e kérdéssel kapcsolatban, az egyik szomoritó, a másik viditó, eszünkbe jutott, inert a »Magyarság«-ban a Szabolcsban általá­nosan kedvelt, izig-vérig magyar újságban cikk jelent meg rólunk, közelebbről a mi szépséges, lelkesítőn nevelő erejű szobrunk­ról, Kallós Ede Bessenyei szobráról. A cikk amelyet »T« ur Irt, a következőket állapítja nagy fontoskodva meg : A nyíregyházi Bes­senyei szobor nem Bessenyei Györgyöt ábrá­zolja, hanem Czirjék Mihály testőrt, akinek portréját egyik szépunokája a Magyar Tudo­mányos Akadémiának adta át. Kallós Ede a szobor mintázásakor ezt a képet azzal a tu­dattal használta fel, hogy Bessenyei Györ­gyöt ábrázolja. Elmondja, hogy ez a Czirjék­unoka a szobor leleplezése után beállított az illetékes tényezőkhöz és megköszönte, hogy szépapjának, Czirjék Mihálynak szobrot emeltek. — A cikkíró a továbbiakban érez hetően azt hiszi, hogy a naiv szabolcsiak és nyíregyháziak eddig Bessenyei Györgynek vélték a szobroit s most ezután arra fognak gondolni, hogy az bizony Czirjék Mihály, aki testőr volt ugyan, de semmi köze Szabolcs­hoz. — A Magyarság cikkírója tények tekin­tetében és esztétikai elvi tekintetben egyaránt téved. Legtöbb hibája az, amiből kiindultunk, tudniillik, hogy a vidéket a kelleténél maga sabbról nézi és kicsinynek látja. Tudja meg tehát, hogy Nyíregyházán és Szabolcsban va­lahányunkat csak érdekel ez a szobor, amely­hez évenkint áhítattal zarándokolunk, mind­nyájan igen is tudjuk, hogy Bessenyeit ábrá­zolja. Ábrázolja a művészet teremtő erejével. Ez a szobor, mint Bessenyei-szobor igaz. S ha az, hogy ez a testőr Bessenyei, csak látszat akkor — Arany Ars poeticája értelmében — itt a művész meg tud győzni bennünket arról, hogy a látszat az — való. Mi nem keressük a »részszerint« igazat ezen a szobron, mikor érezzük, hogy »egészben« mindig az. Mi jól tudjuk a cikkíró ur nélkül is, hogy a Bes­senyei-portrékkal hogy állunk s talán többet is tudunk nála erről a dologról. Hiu kísérlet a Czirjék bácsi szavai vagy írásából kiböngé­szett mesét valósággá nagyítani. Kallós Ede a testőr formaruha mintázásnál felhasználta az Akadémia képét, de a szobor arcának, arc­vonásainak ehhez a képhez semmi köze. Erről a cikkíró is meggyőződhet, ha lefárad Nyír­egyházára és összehasonlítja a szobrot az irodalomtörténeti könyvekből jól ismert'kép­pel. Ez a szobor Bessenyei, ez az arc Besse­nyei lelkét sugározza. Jobban Bessenyei, mint amiként Kossuth Lajos Nyíregyháza Kossuth­szobra, pedig ennek feje biztosan Kossuth ké­péről van mintázva. Bessenyei, mert a Bessenyei-ideált jellem zően fejezi ki. Erre a szoborra valóban ráil­lik Beőthynek a szépről formált definíciója : Az eszme jellemző kifejezése. A test és a lélek I ereje harmonikus együttesben él a szobron [ Arca néz és érezzük tekintetében, hogy né­zése távolbalátás. Testtartása, kézmozdulatá nak megrögzítése a lélekábrázolás ihletével örökítették meg a daliát, a kard 1 emberét, a költőt, a filozófust. Nemcsak naivitás és esz­tétikai tájékozatlanság, hanem kegyéfetsértés a mi áldozati oltárunk megsértése, Kallós mű­vészetének lebecsülése az a könnyelmű állí­tás, hogy ez a szobor egy Czirjék Mihály nevü testőrt ábrázol. Jöjjön el a cikkiró ur a Szabolcsvárme­gyei Jósa Muzeumba, ott majd megmutatják a Kallós korábbi tervének fényképmásola'tátl Ezen ismét más az arc és a testvonalak beszé­de is. Ennek megformálásánál is ott volt a Czirjék kép, tehát ez is Czirjék Mihály ábrá­zolja ? Hiszen egészen más, mint a végleges szobor. Mert Kallós lelkében forrongott, tisz­tult a Bessenyei-ideal, az inspiráló eszme uj és uj formálásra ösztönözte mig eljutott az egyensulyozottsághoz, a végső, a klassziku­san szép formák kristályosodásához. Még csak azt jegyezzük meg, hogy Széli Farkas Bessenyei életrajzirója a Czirjék-féle kép mellett egy másik testőr-képről ir, amely Bacsányi hagyatékából került az Akadémiá­hoz. Ezt is Bessenyei »állítólagos« képmása­ként kezelték. Megállapítandó volna, hogy két képről van-e itt szó, hogy a Czirjék-kép került volna Bacsányi hagyatékából elő. Nem valószínű, mert erről Széli Farkas tudott volna. Örvendve olvastuk egyébként azt a talpra esett korrigálást, mely a Szózatban jelent meg a Magyarság téves cikkére s a követke­zőt mondja : Egyik reggeli lap megírta a Bessenyeit­szoborról, hogy az nem Bessenyei Györgyöt, hanem kortársát, Czirjék Mihály irót és ma gyar nemesi testőrt ábrázolja. Ez a tény nem volt eddig sem titok, de elkerülte a nagykö­zönség figyelmét. A szobor tulajdonképpen szimbólum és történeti alakok szobránál az a fontos, hogy azt a szimbolumot, amelyet ki akar fejezni, valóban ki is fejezze. Ennek a kelléknek a nyíregyházai gyönyörű szobor teljes mértékben megfelel. Ha a szobor hü képmás akarna lenni és semmi egyéb, nem lehetne szobrot állítani Árpád vezérnek, Szent Istvánnak, Szent Lászlónak, Hunyadi János­nak, akiknek a hálás utókor mégis emeltetett szobrot. Toldy Ferenc csináltatta meg Ma­gyarországon először a magyar történeti nagyságok képeit. Amikor az arcképcsarnok megjelent, Rómer Flóris szemrehányásokat tett neki, azt mondván : Nem gondolja az ur, hogy ez fraus ? — Igen — felelte Toldy — de pia fraus. A Magyarság cikkét Szabolcsban mosoly­lyal fogadták], s ha az igen tisztelt cikkiró lát­ni szeretné, hogy itt miként élesztik a Besse­nyei kultuszt, jöjjön el a májusi nagy ünroep­re, Bercelre, ahol Szabolcs magyarsága Besse­nyei serlegeket avat. Ennek az ünnepnek áhí­tatában levezekelheti bűnét. i i i 1.1 1. 1 I ; i í i Városi Színhá z Mozgó D. W. Griffith A délutáni előadások leszál­lított helyárakkal! Márc. 28, 29, 31. és ápr. l én szerdán, csütörtökön, szom­baton, húsvét vasárnapján M ^ Jegyek az összes előadá­j ^r sokra Jakabovics Fanni­, , ka k. a dohánytőzs­Eloadasok WSM déjében elővétel­kezdete : JjL Szerdán 3, 5, 7 és ^JT-J* 9 órikor. Csütörtökön jS^L. 3, 5, 7 és 9 órakor. . Szombaton 7 és 9 óra- W kor. Vasáárnap délelőtt 11 órától félhelyárakksl. Vasár. nap d. u. 3, 5, 7 és 9 órakor. ^rTk Az esti 7 és 9 órai előadá­sokon szalon zenekar szol • gáltatja a kisérö zenét. ben beszerezhető. Is HÍREK. KIS NAPTÁR: Március 30. Péntek• Kath. Nagypéntek. Prot. Nagypéntek. A mozgószinházak ban nincs előadás. A gyógyszertárak közül as Osgyáni és Gergelyffy-félék tartanak Sjjdi iwél­gálatot. Március 31. Szombat. Kath. Nagyszombat. — Prot. Amosz. Városi Sz'uiház-Mozgó : Intolerance (7 és 9 órakor.) Apolló-Mozgó: Nincs előadás. Diadal-Mozgó : Carmen burleszk és A mgy mágnes, történet az unifor­misról és a civilruhákról (7 és 9 óda­kor.) A gyógyszertárak közül az Osgyáni és Gergelyffy-félék tartanak éjjeli szol­gálatot. A magyar Golgota Trianon, ahol keresztrefeszitették Árpád fe­jedelem örökségét, az ezeréves Magyarorszá­got. itt fejeződött be a magyarság szörnyű tragédiája, s egy £éItalan háború szenvedései, <ß töviskoszoru, lealázó gúny'és megkorbá­csoltatás után itt szögezték keresztre az agyon 'kínzott magyar géniuszt. Szóval elmondani, fóllal leírni, lefesteni, vagy márványba fa­ragni nem lehet azt a rettenetes kint, megaláz­tatást és kétségbeesést, amelyben osztályré r szílak volt és Van, de él bennünk a remény­ség, hogy amiképen a Megváltó, az isteni ige inkarnációja, dicsőségesen föltámadott halot­taiból, a magyarság kinszenvedett géniuszár rtak sírján is fölpattannak a pecsétek és mi egy verőfényes, boldog, szabad, sértetlen Nagymagyarország föltámadására virra­dunk ... — Névmagyarosítás. A m. kir. belügy miniszter Berkovits László hírlapíró az »Ábécé« szerkesztője családi nevének »Bodo« névre kért átváltoztatásét megi­•engedte. — A szívgárda csapat húsvét elsőnap­ján zászló beszerzésére a templom él ott gyűjtést rendez . — NagyheU istentiszteletek az evang. templomban. — Nagypénteken reggel 7 órakor tótnyelvű úrvacsora: Valent Máll­ton segédlelkész; tót passiót olvas: Krieger (Mihály, kerül, másodlelkész; háromne­gyed 11-kor magyar passió: Konecsny Sándor segédlelkész; diéli 12 órakor ma­gyar úrvacsora: Paulik János lelkész. — Ilusvéi vasárnapján: Reggel 7 órakor tót­nyelvű úrvacsora; Valent Márton; tótul prédikál: Paulik János; magyarul prédi­kál Geduly Henrik püspök; délután 2 óra­kor tótul prédikál: Krieger Mihály. — Húsvét hétfőjén: Reggel 7 órakor ma­gyarnyelvű úrvacsora: Valent Mihály; ne­gyed 9-kor népies magyal* istentiszteleten prédikál: Krieger Mihály; háromnegyed 11-kor magyarul prédikál: Paulik János, Délután 2 órakor magyarul prédikál: Ko­necsny Sándor.^- Húsvét keddjén: Reg­gel 7* órakor tótnyelvű urvacsorát oszt: Paulik János. A délelőtti istentiszteletek után szokásos offertóriumok. — Előfizetését a fővárosa laposa «« Ujságboltban ujltsa meg. S SUHANESZ LAJOS 5 Telefon: ailet 3-1«. bútorcsarnoka S3 Q^ 1*- kath. p üspöki palota . | 89BBSBSH "í"lf"•.-ifirrmaktfrrtFhMkTiri^iTif^BBWWBlMnaBBWMBBBi w^^m Ajánlja saját késsitraényü mfibutoralt éa * 18 kárpitosmunkáit. Háló, abédlfi, úriszoba, M szalon, leánysioba, bírbutorokban és | H egyéb bútorokban legnagyobb válaaiték. HB1MHHMMMMIHH

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom