Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 48-72. szám)

1923-03-29 / 71. szám

1923. március 2» Szabolcsban a serdületlen korban levő ifjak akadálytalanul látogatják a korcsmákat és mulatóhelyeket. A vármegye alispánja szigorú rendeletben tette szóvá a mélyen elszomorító jeleneéget. — Nyíregyháza polgármestere intézkedett, hogy 15 éven aluliakat ne tűrjenek meg a korcsmákban. Nyíregyháza, március 28. A Nyirvidék tudósítójától . Mikecz István alispán értesülve arról a lesújtó valóságról, hogy a vármegye községeiben és Nyíregyháza városban a serdületlen ifjúság mindinkább korlátlanul látogatja az egészséget és erkölcsöt romboló korcsmákat cs mulatókat, szigo ru rendeletet intézett a főszolgabirákhoz és a város polgármesteréhez a gátló intézkedés haladéktalan megtétele érdekében. A főszolgabírók dobszó és hirdetmény utján hívták lel a lakosság figyelmét a lör vénybe ütköző jelenségre s mindent megtettek annak méggátlására. Ugyancsak erélyes lépést tett ez irányban dr. Bencs Kálmán polgármester is/aki tegnap a következő, minden sorában megszívlelendő hirdetményt tette közzé: Ujabban többször fordult elő az a mélyen elszomorító tünet" hogy serdületlen korban levő ifjak akadálytalanul látogatják a korcsmákat és mulatóhelyeket. A szeszes italok mértéktelen élvezete, dohányzással, léha mulatozásokkal és üres szórakozásokkal összekötve ebben a korban a legkártékonyabb, mert nemcsak az egészséget ássa alá, hanem veszélyezteti azt is, hogy az ifjak erkölcsi tekintetben és jellemben megerősödhessenek. A kérdés nagy jelen tőségét mélyen átérezve, szükségét látom annak, hogy a bajok orvoslására, aZ érvényben álló s ide vonatkozó szabályrendeletek szigorú betartását állandóan ellenőrizzem s az azokkal vétőkkel szemben kivétel nélkül éreztessem a törvény teljes szigorát. Elrendelem ennélfogva, hogy a 15 éven alól levő gyermekek nyilvános mulatóhelyeken meg nem jelenhetnek s korcs mákat, sörházakat és pálinkaméréseket nem látogathatják. 1. E hirdetményemet minden koi'csmá ban, ital mérésben s általában a felnőttek látogatására szánt nyilvános helyiségben a vendégek által könnyen észrevehető helyen ki kell függeszteni. 2. Felhívom a lakosság figyelmét, hogy azt a szülőt vagy gyámot, aki 15. évét még be nem töltött gyermekét kávéházban korcsmában, sörmérésben vagy más, csupán felnőttek által látogatott nyilvános mulatóhelyen időzni, vagy nyilvános táncmulatságban felügyelet nélkül megjelenni engedi, 1000 koronáig terjedő pénzbüntetéssel fogom sújtani. 3. A kávéházak, korcsmák, sör- és pálinkámé rések s egyéb, csupán felnőttek által látogatható mulatóhelyek tulajdonosait, vagy bérlőit pedig figyelmeztetem, hogy aki 15 évet be nem töltött gyermeket az emiitett helyiségekben, illetve táncmulatságon felügyelet nélkül időzni enged, 1000 koronáig terjedő pénzbírságra fogom megbüntetni. Amennyiben pedig fenti kihágás elkövetése és emiatt egyizben történi elitéiLetés után ellenök ujabbi feljelentés tétetnék az ital mérési jogosítvány megvonása iránt a szabályszerű eljárást azonnal folyamat ba teszem és a szükséghez képest intézkedem az üzlethelyiség rögtöni bezáratása iránt is. Nyíregyháza, 1923. március 20-án. — Dr. Bencs Kálmán polgármester. Reméljük, hogy sem az érdekeit szülők, sem pedig a korcsmárosok és mulatóhely tulajdonosok nem várják ezekután be, hogy a rakoncátlan fiafaiság miatt súlyos "kellemetlenséget, anyagi és erkölcsi kárt szenvedjenek el. A magyar szív jósága Amerikából is hazaszáll. Egy dollár a nyíregyházi hadiárváknak. — Üzenet a jó Emma néninek. Jávor János Amerikában a nyíregyházi ág. h. ev. egyházra, a hadiárvákra és a rokkantakra gondol. A messze Amerikába vándorolt nyíregyházi magyarok szivében olthatatlan a szabolcsi föld utáni vágy, lelkükre árnyékot vet a megcsonkított haza, a rokkanttá lett magyar testvérek, az árva kis leányok, fiuk sorsa. Verejtékes munkájok közben a gondolat szárnyán itthon teremnek s pihenésük idején minden otthoni hirt megtárgyalnak. A Nyirvidék több példányban száll át a tengeren, lapunknak több előfizetője van. Ilyen a Nyireházáról Amerikába került Jávor János is, ez a melegszívű magyar munkás, aki a napokban levelet irt Nyíregyházára. Ez a levél jellemző a messze idegenbe került honfitársak aggódó hazagondolására. Jávor János a Nyírvidékből értésült, hogy Nyíregyházán a Pacsirta-utcában árvaház nyílt meg a háborúban apátlanná lett árvák részére és a hír lelkiismereti kérdéssé duzzad az ő gazdagon érző lelkében. Egy dollárt küld a levélben az adományra annyira rászorult intézetnek, de nem azért, hogy ebben lerója kötelezettségét. Ezt a dollárt, amint irja Emma néninek, az Erzsébet hadiárvaháe szívvel-lélekkel magasztos hivatásának élő igazgatónőjének, Ruszinkóné juszt Emmának bélyegköltségekre küldi s okos tanáccsal szolgál, mit lehetne tenni a hadiárvák intenziv megsegítése érdekében. Azt iria Jávor János, hogy irjon kérvényt Emma néni Amerikába egy ottani ág. h. ev. lel 1 kész urnák, hogy ő adja tudtára az Amerikába került nyíregyháziaknak az otthon megalakult árvaház hírét s szólítsa fel a jólelkű testvéreket az árvaház javára való adakozásrai Adjon mindenki — irja Jávor János honfi társunk — hála Istennek van miből. Dolgozunk éjjel-nappal, mint mikor háború volt. Tegye mindenki jóvá, amit elmulasztott. Ezt irja Jávor János, de ir mást is és tegyük szivünkre kezünket, néki igaza is van. Mintegy nekünk, nyíregyháziaknak tesz szemrehányást azért, hogy mindezideig nem fordultunk segítségért az Amerikába kikerült nyíregyháziakhoz. A néma gyermeknek — irja Jávor — az anyja sem érti kívánságát. Eddig minden falu, minden város felhívta a népet, csak Nyíregyháza tengődik a magáéból. Vártuk lestük — irja tovább — mikor jön a hir szülővárosunkból, de a mai napig senkisem jelentkezett. Pedig, ha Őexellenciája, Qeduly Henrik püspök ur felhív bennünket, hogy adakozzunk harangra, akkor az lett volna aztán a szép összeg, amit mi összeraktunk volna. Azután otthon, Nyíregyházán, amint a Nyírvidékből olvassuk, Bőrgyár Részvénytársaság alakult, bankokról is halljuk, hogy részvényeket adnak el. Az ilyen esetben elvártuk volna, hogy tudtul adják nekünk. Többeket ismerek, akik pár száz dollárt fektettek volna bele s magam is megtettem volna. A polgármester urnák is fel kellett volna hivni az amerikaiakat, hogy adakozzanak a rokkant katonák és az özvegyek javára. Ezeket irja Jávor János messze Amerikából s egyben kéri a rokkantak névjegyzékét is hogy átolvasva állapítsa meg, nem akad-e közöttük egykori ismerősei közül. Értesülésünk szerint Ruszinkóné juszt Emma, az Erzsébet hadiárvaház igazgatónője e levél utmutatása nyomán meg is irta a szive ket inditó kérvényt Amerikába. Hisszük, hogy |ez a lépés eredményes is lesz s kívánjuk is, mert hiszen a városunkban létesült hadiárvaház valamennyiünknek szivéhez van nőve. Ami az egyház cimére szóló üzenetet illeti, azt hisszük, hogy ha a most tervezett énekeskönyv költségeire gyűjtés indulna meg a Jávor János által jelzett módon az amerikai hivők között, ez sikerre is vezetne. Országos kongresszusra készülnek a magyar szőllősgazdák. A pénzügyminiszter legutóbbi beszéde pánikot keltett a szőlőmivelők között. — „A szölömivelós elhanyagolása második Trianon lenne." — Három pezsgőgyár nem képes az ország bortermesének leldclgozására. — A Magyar Siöllösgazdák Országos Egyesületének ügyvezetője a gazdák panaszairól. Budapest, március 28. A szőlőmüveiők egy küldöttsége előtt a pénzügyminiszter tudvalevően legutóbb élesen kifakadt és kéréseik teljesítését azzal utasította el, hogy felesleges a túlzott bortermelés az országra, mert a feleslegek értékesítésére sem itthon, sem a környező államokban nincsen megtelelő piac. Rámutatoli még a miniszter arra is, hogy a borédesités megengedésével lehel csak megkísérlem boriéiesiegeink exportját. A miniszter kijelentése, bár azok tel jjesen a tényeken alapultak és csupán elkeseredett hangú regisztrálására szolgáltak borkivitelünk meghiúsulásának, a gazdák körében nagy elkeseredést váltott lak ki. Felkerestük a Magyar Szőlőgazdák Országos Egyesületének ügyvezetőjét Baross Endre dr-t, aki a következőkben vázolta a helyzetei munkatársunk előtt: — Borkivitelünk csődjének okát főleg abban látjuk, hogy a kormány az ország határozott agrárjellege ellenére is iparpolitikát akar csinálni. Bele kellene nyugodnunk abba, hogy ipari cikkekben tényleg importra szorulunk és amiért megnyitjuk határainkai az ipari cikkek előtt, viszonzásul szabad utat kellene biz tositani mezőgazdasági termékeink s elsősorban bortermelésünk számára. Magyarországon 360000 katasztrális hold szőlő van, évi bortermésünk kétmi.[pó Hl. — Természetes, hogy ezt a mennyiséget a belföldön elhelyezni tehetetlenség, viszont a kivitelt az hiusítja meg, hogy a környező államok horribilis bevite.i iíleté kekkel drágítják meg annyira borainkat, hogy azok elvesztik versenyképességüket. A környező államok eme eljárásának kizárólagos indoka az, hogy mi viszont megnehezítjük saját iparmik védelme cimén az iparcikkek behozatalát. — A trianoni szerződés tudvalevően megfosztotta az országot teljesen az ipar fejlesztéshez szükséges nyersanyagoktól, széntől, viszont csaknem teljes egeszükben megmaradtak bortermővidékeink. — Ahelyett léhát, hogy importált nyersanya gok és drága külföldi szén segítségével a belföldi szükséglet fedezésére elégtelen, külföldön pedig nem versenyképes ipart igyekeznénk csinálni, gondoskodni kellene a megmaradt értékek lehető teljes kihasználásáról. Magyarország bortermelése ugy kvalitás, mini kvantitás dolgában vetekedik Franciaország termelésével, mégsem tudjuk ezt a felbecsülhetetlen előnyt javunkra értékesíteni.