Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 25-47. szám)

1923-02-16 / 37. szám

Nyíregyháza, 1923. február 83 * Csütörtök XL1V. évfolyam. * 42. szám Ezzel egyidejűleg vérebre vfrtek egy zsupaiii tőt hivatalnokot, aki Hlinkál védelmezni próbálta. A kassai főutcán vasárnap a déli órákban magyar ember számára életve­szélyes vall a közlekedés. No kel és gyer­mekeket ís űzőbe fogtak kázott alakok. egVes Kepálin­Csak a véletlennek köszönhető, hogy vérontásra nem korüli » sor A város őslakossága körében rendkívül elkeseredett a hangulat. A villamosvilágitás árammérő órái és a nagyközönség. Mi a villamos társulat álláspontja az órák pontatlansága esetében ? Nyíregyháza, február 14. A Nyirvidék tudósítójától. A városban az utóbbi időben egy ma­gánvállalkozó jár a villamos áramot fogyasz­tóknak és a villamos árammérő órák szer­kezetének megvizsgálására megbízást fogad el. Miután a közönség tájékozatlan abban a kérdésben, hogy a villamos órák ilyetén való költséges megvizsgálása jár-e valame­lyes eredménnyel, felkerestük Komáromy Lajos villanygyári igazgatót, akihez a tó­vetkező kérdést intéztük : Van-e tudomása Igazgató umak arról, hogy egyes fogyasztók egy magánvállalkozó által megvizsgáltatják áramszámlák) óráju­kat és ez a magánvállalkozó több áramszám­láiéról megállapította, hogy siet. És mi a villamos társaságnak az álláspontja ily ese­tekben ? Komáromy igazgató a következőket mondotta munkatársunknak. Mielőtt az ügy érdemi részére rátérnék, felemlíteni kívánom azon tényt, hogy a legjobb gyártmányú sveici kronométerek is elromolhatnak és egy idő­től kezdve elkezdenek sietni vagy késni, hogyne történhetnék meg ez tehát egy sokkal durvább szerkezetű áramszámláiénál ! Üzemközben nemcsak késések és sieté­sek fordulhatnak elő, de maguk a számlálók teljes pontossággal, ugy, hogy azok külön­böző terheléseknél se ne siessenek, se ne késsenek, a számlálók szerkezetéből kifolyó­lag a legritkább esetben állíthatók be és ezen körülményt a mértékhitelesitési törvény is figyelembe vette az által, hogy már magánál az uj számlálónál bizonyos százalékos ké­sést és ugyanilyen százalékos sietést enged meg. Mi az óra leolvasási adatok beérkezte után a legtöbb esetben csak azt tudjuk meg­állapítani, hogy valamely számláló késik, mert a hirtelen csökkent fogyasztásból kö­vetkeztethető ez. Az ilv számlálókat megf vizsgáltatjuk, beszabályozzuk, esetleg kicse­réljük és bizony gyakran konstatálunk 40— 50 százalékos késéseket is, de olyan esetünk még sohasem fordult elő, hogy a számláló késését maguk a fogyasztóink jelentették volna be. Ha ellenben egy fogyasztónk áramfo­gyasztása megnövekszik, jogosan feltételez­hetjük, hogv- nagyobb égőket kapcsolt be, különböző melegítő edényeket, vasalót, eset­leg termofort használ és ezen feltevésünk a legtöbb esetben valóságnak is bizonyult. Ha ellenben fogyasztóink az áramfo­gyasztását sokalja és nekiíhk ezen körül­ményt bejelenti, mi a számlálót külön e célra alkalmazott revisorunkkal kötelességszerűen díjtalanul megvizsgáltatjuk és beállittatjuk. Nem szükséges tehát a közönségnek magas költséggel vizsgálatokat eszközöltetni, annál kevésbbé, mert visszamenőleg még a szám­láló sietése esetén sem adunk semmiféle megtérítést, mert hisz megállapítani nem tudjuk, hogv a számláló mikor kezdett el sietni. Idegen, rajtunk kivül álló egyén által történő számláló-vizsgálatnak ezek szerint csakis akkor van célja, ha mi már a számlá­lót beállítottuk és a fogyasztó beállításunk helyességében nem bízik. H» ily általunk be­állított számlálón a törvény által megenge­dett eltérésnél nagyobb eltérés állapitható meg, ezért minden tekintetben vállaljuk a felelősséget. Ha a számlálók pontossága hosszú évekre terjedő lenne, nem alkalmaznánk nagy költséggel egv külön szakerőt, aki a felszerelt összes számlálókat, akár van azoknak hibájuk, akár nincs, évenként lega­lább egyszer felülvizsgálja. Fogyasztó közönségünk minden pana­szával bizalommal fordulhat hozzánk, így felesleges pénzkidobás mivel mint fennebb is említettem a számláló esetleges sjetésé­ből kifolyólag visszatérítést nem adunk — ha az ajánlkozó, talán nem is megbízható műszerekkel rendelkező egyénekhez fordul számlálójának megvizsgálása végett. Még mindig tart a rendőri szolgálatra való felvétel. Ki lehet rendőr? — A Nyíregyháza, február 15. A Nyirvidék tudósi tójától. Az egész ország területén, így várme­gyénkben ís javában tart a rendőr legény­ség szolgálatba vétele. Amikor erre újra felhívjuk az érdekeltek figyelmét, a fel­vételről a következő felvilágosítást adjuk: Rendőr lehet minden magyar polgár aki 21 éves elmúlt, katona volt. magya­rul ír és olvas, ép és egészséges, büntetve nem volt s jó magaviseletű. A rendőrnek egy esztendei kezdő készpénzjárandósága Budapesten — ha nőtlen — 138000 korona, vidéken 124000 korona, ha pedig nős és családos ehhez az évi 950 K családi pótlékon kivül csa­rendőr járandóságai. ládtagonként Budapesten még további 40000 K, vidéken 33000 K élelmezési adag­váltság járul." Ezek a járandóságok az el­töltendő szolgálat tariama szerint Buda­pesten ezidőszerint 201800 koronáig, mig vidéken 100800 koronáig emelkednék. Kap ezenfelül a rendőr lakbéri is, vagy pedig ingyenes elszállásolást, a sa­ját részére ingyen felső ruhát, bundát, köpenyt, blúzt." nadrágot, lábbelit: csiz­mát, bakkancsot és kezlyül. továbbá fehér neműt: inget, alsónadrágot és kapcát. Aki rendőri szolgálatba akar belép­ni, az az illetékes község vagy Város í helyhatóságánál jelentkezzék, ahol a öbbi tudnivaló veie közölve lesz. A román halár msgállapitá ís jMtitdi bizottság munkaprogramja. Bukarestből jelentik : Február elsején összeült a hadikárok megállapítására és jóvátételére kiküldött bizottság. A bizottság miniszteri vezértitkárokból, semmitőszéki bi­rákból és képviselőkből áll. Erdélyben nagy elkeseredéssel tárgyalják, hogy a bizottság­ban Erdély nem kapott képviseletet. A bizott­ság feladata a hadikárok megállapítása, il­letve a kártalanításra vonatkozó prog'ramm elkészítése. Az első ülést Bratianu Vintila pénzügyminiszter nyitotta meg. Expozéjában kifejtette, hogy az állam képtelen polgárai teljes kárát megtéríteni, viszont a németek nek a jóvátétel kérdésében tanusitott maga­tartása alapján Románia nem fűzhet nagy várakozásokat a volt ellenségektől behajtható jóvátételhez. A további tárgyalások során a bizottság megállapította, hogy a hadikárok összege 1916. évi értékelés szerint nyolc milliárd léi, amiből öt és fél milliárd esik a régi király­ságra, négy és fél milliárd a csatolt terüle­tekre. Határozatílag kimondotta a bizottság, hogy csakis az 1921. április hó elsejéig be­jelentett károkat és csakis a bíróság által 1921-ben megállapított összeg alapul véte­lével téríti meg. Későbbi bejelentéseket, il­letve olyan károkat, melyeket nem támogat bírósági határozat, csak abban az esetben térítenek meg, ha a volt ellenséges államok­tól Románia jóvátételt kap. A bizottság he­tenkint háromszor tart ülést. A bizottság határozatai óriási elkesere­dést keltenek egész Erdélyben. Erdélyben ugyanis a kárbejelentések felett nem hoztak bírói határozatokat,, tehát az ottani károsul­tak a fentiek szerint nem számithatnak kár­talanításra. Az erdélyieknek a kártalanítási akcióból való kirekesztésére irányuló tenden­ciát igazolja az is, hogy a bizottság 1916. évi értékelés szerint és csak az addig felmerült károk megtérítését helyezi kilátásba, holott a károsodás Erdélyben tudvalevően csak 1918—19. években kezdődött. A bizottságnak eddig nyilvánosságra ho­zott programmja alapján jólinformált körök kevés várakozást fűznek ennek további mun­kájához. Erdély lakosságának elkeseredésén kivül Románia lakói is felháborodva vesz­nek tudomást arról, hogy a nagy hűhóval megindított kártalanítási akció során tényle­ges kárának legfeljebb 5—6 százalékát haj­landó megtéríteni a kormány. ———>——————————————> , A cipészek bálja. A nyiregyházi cipész és cipőfelsőrész­készítő mesterek szakcsoportjának február 18-án, vasárnap este 8 órakor lesz nagysike­rűnek ígérkező táncmulatsága a Korona nagytermében. A cipészek bálja egyike szo­kott lenni a szezon legjobb mulatságainak s most, hogy kissé megritkult a báli naptár annál biztosabb ennek a táncmulatságnak a sikere. A szokott világposta, konfetti- és szerpentin-csata csak fokozni fogja a hangu­latot. Belépődíj 200 korona, családjegy (3 személyre) 450 korona, kispáholy 600 korona nagypáholy 800 korona. Jegy csak a meg­hívó felmutatása ellenében váltható, s másra át nem ruházható. Felülfizetések a jótékony' célra való tekintettel köszönettel fogadtatnak A tiszta jövedelem 10 százaléka a rendőrség nyugdíj alapjára, 20 százaléka az elaggott cipésziparosok segélyezésére lesz fordítva. Jegyek előre a Kohn I. Ignác cipő-üzletében (Bessenyei-tér 15.) válthatók. <*JSt &maM •fe. csütörtökön és pénteken 4, 6, 8 és 10 órakor a Városi Szinház Mozgóbani Ut a boldogság felé

Next

/
Oldalképek
Tartalom