Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 25-47. szám)

1923-02-15 / 36. szám

ím február 15. ni. Az íróasztal mellett, amelyről virágok mosolyognak ránk, munkába mélyedve találjuk a fáradságot nem ismerő, igazán önfeláldozóan tevékenykedő Kardos Istvánt, aki egy-két hét alatt áttekintette a szociális és kulturális kérdések labirintusát és ezeknek szálait biztosan tartja kezében. Kérdezőskö" cíésűnkre megtudjuk, hogy most főként a Horthy-akció 1 ebonyolitása foglalkoztatja. Az Énekes János kanonok által javasolt megoldás nagyszerűen bevált. A szegény munkás és tisztviselőtársadalom köréből számos jelentkező akadt a Horthy-akció pénzén vásárolt vászon és karton feldolgozására. A ruhafélék ugy. a megmunkálók, mint a szegény munkanélküliek örömére elkészültek és a kiadott utalványod beváltása még egyre tart. Ennek befejezése után a misszió konyha a tüdőbetegek Szanatórium Egyesülete s más jótékony intézmény részesül támogatásban, majd, amennyire a rendelkezésre álló összeg megengedi, újra vásárolnak nyersanyagokat és tovább folyik a dolgozni akarók munkával való ellátása. E kérdéssel egyidejűleg a Szegényház ügyének rendezése, a 63 elhagyott szegényházi lakó ruhával való ellátása foglalkoztatja a kulturtanácsost, aki amellett a felmerülő aktákat is elintézi. Miután az uj városi hivatali szoba meglátogatásának befejezésekor, a bucsu pillanatában olyant Ígértünk meg, amit inem szoktunk betartani, tudniillik, hogy nem irunk a látogatásról semmit, azzal az érzéssel váltunk el a kulturtanácsosi szobától, hogy városunk nagy lendülettel halad előre a szociális és kulturális cselekvés mezején akkor, amikor megszervezte a kulturtanácsnoki állást és annak élére a polgári fiúiskola volt kiváló direktorát és a város kulturális mozgalmainak egyik legtevékenyebb tényező jét állította. j r, | Üt a boldogság felé. Magyarország ipari termelésének keleten kell piacot teremteni. öudaptst, február 14 Ismeretes, hogy a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara kebelében áruminta vásár bizottság alakult, amely egyrészt közvetítő szerve volt a magyar ipariparnak a külföldi piacok felé, másrészt Budapesten az Iparosamokban rendezett évenként legalább egy árukiáilitást. — Folyton fejlődő iparunk részére piacot biztosítandó szükségessé vált, hogy, ennek a meglevő mintavásárt rendező bizottságnak szervét teljesen kiépíti, különös súllyal arra, hogy a magyar ipari termelés számái'a keleten létesítsen piaoot. A kereskedelmi kormány egy delegátusa utján, gyakorol ellenőrzést a bizottság működése fölött, különösen az irányban, hogy iparunk a meglevő piacaikkal való nekszust fenntarthassák. Ez az ellenőrzés kiterjed a rendezendő áruminta vá» sárok előkészületeire is, amelyeken fontos érdeke az országnak, hogy az egész magyar ipar reprezentálva legyen. A kormány egyébként elhatározta, hogy Budapesten egyelőre nem rendeztet többé nemzetközi kiállítást. Szüksége van a magunk iparának arra, hogy egész terjedelemben nyilvánosság elé kerüljön. A nemzetközi ipari csoportosulás pedig ab ovo lehetetlenné tetle azt, hogy iparunk minden rétege szóhoz jusson és ezeken a kiállításokon csupán a nagy vállalatok produklusai kerülhettek bemutatásra. Szükségesnek tartottuk, hogy fertői a nagyjelentőségű újításról véleményt kérjünk a budapesti Kereskedelmi és Iparkamara igazgatóságától, ahol a következő Felvilágosítást adtáJk: — Kétségtelen, hogy az eddigi nemzetközi kiállításoknak nagy jelentősége volt a magyarországi tranzitó 'megteremfeésében Ma azonban elértük már azt az állomást, ahol a magunk ipari termelésének teljes portálásában is megpróbálkozhatunk. Meg keli áll api tanunk, hogy a mi *^>roduktumaink qualitás és quantitás tekintetében egészen versenyképesek a külföldi ipari terméssel, amelyek fölött gazdasági szerencsétlenségünkben azt az előnyt is nyertük, hogy árkalkulációnk sokkal kedvezőbbek az összes környező államokéinál. — Az első magyar ipari kiállítást május 19-én nyitjuk meg a budapesti Kereskedelmi és iparcsarnok összes meglévő és hozzáépítendő pavillonjaiban. Ezen ki fogjuk hozni az egész csonkaország iparát. Az előkészítési tnunkálatoknak legfőbb célja az, hogy az országban működő Valamennyi kis és nagy iparág részére kedvező kiállítási fórumokat építsünk. A kiállításra meghívjuk tehát az egész magyar ipart. Gondoskodunk arról, hogy megfelelő propaganda által iparunk felső ilyen tömeges megjelenésére a külföld figyelmét is felhívjuk. Mert ezután a kiállítás titán nagy iramban kezdjük meg a magyar iparnak a keleti államok fővárosaiban való bemutatását, amivel a régóta szükséges keleti piacot akarjuk megteremteni . — A kereskedelmi kormány kezdeményezéséből amennyiben a külpolitikai viszonyok erre alkalmat adnak, még ebben az évben áruminta vásárokat rendezünk Bukarestben, Belgrádban, Szófiában és Konstantinápolyban. Ezeken a kiállításokon azonban csak a zsűrik által ajánlott ipari produktumokat, árumintákat fogjuk bemutatni. Ut a boldogság felé. 5 • •II1W MM IMIIIII m—H——» goru korifeusaihoz, mondják meg ott, van-e arany a verssorok, a gondolatok kötetébeitElküldte kéziratos kötetét a Petőfi Társaságnak, amelynek titkára, Szávay Gyula szeretettel olvasta át a sok szép verset, elolvasta elejétől végig, mert az első sorokból a tehetség mélyről zengő szava szólt feléje. Szávay Gyula olvasás közben margóra vetette az egyes müvekre vonatkozó észrevételeit, majd azokat levélbe foglalva visszaküldte a tekintélyes kötetet Gregorinak. A válasz elismerő, bátorító volt, s most már az illetékes helyről érkezett értékelés arra késztette Gregori Józsefet, hogy a verses kötetet bemutassa a Szabolcsvármegyei Bessenyei Kör főtitkárinak, Kardos Istvánnak. Gregori a Petőfi fellépése nyomán támadt iskola nemes népiességének utján jár. Tiszta ritmikáju, friss, belső energiát tükröző népdalokat irt, amelyekből a magyar falu üde levegője csap szivünkbe. Van egy komikus eposza, vannak érdekes genreversei, szellemes épigrammszerü versei, örömmel és az uj szabolcsi poéta szeretettel való köszöntésével lapoztuk át a kötetet, amelynek több egészséges darabja valóban nevelőhatást gyakorolna, ha nyomtatásban sokszorosítva a nép könyvpiacára kerülne. A Bessenyei Kör legközelebbi matí* néján be fogja mutatni Oregorit a nagyközönségnek is. A nagy erkölcs-film: A nagyváros hiénái péntakan, szombaton és vasárnap ac Apollóban. A József kir. Herceg Szanatórium Egylet hangversenye. A József Kir. Herceg Szanatórium Egylet nyíregyházi fiókja február hó 19-én, hétfőn este 8 órakor a Korona szálló dísztermében jótékonycélu hangversenyt rendez a tüdőbeteg-rendelő intézet javára. Ennek a hangversenynek támogatására városunk polgársága demonstratív eréjü egységben fog; felsorakozni a legfájdalmasabban sújtott embertársak felsegitése céljából. A' verseny műsora a következő lesz: 1. Grieg : Eros. Énekli Takácsy V. énekes nő. 2. Saint-Saens: H-moll hegedűverseny. Előadja Rákosi Arnold hegedűművész. 3. Schumann : Novelette (fis moll.) Előadja Molnár Antal Jenő zongoraművész. 4. Schubert ' a) Frühlingstraum, b) Der Tod und das Maedchen ; Mendelsohn : a) Auf Flügeln des Qesanges, b) Winterlied. Előadja Takácsy Vilma. — Szünet. 5. Massenet. Nagy ária Herodias operából• Előadja Takácsy Vilma. 6. Chopin : Polonaise (fis moll.) Zongorán előadja Molnár Antal Jenő. 7. Csajkovszky : Serenade melancolique, SaintSaens : Havanriaise. Hegedűn előadja Rákos Arnold. 8. Tarnay : a) Óh bár mehetnék... b) Bucsu; Lányi : a) Boldog éjjel... b) A szeretőm nyalka gyerek. Előadja Takácsy Vilma. — A' zongora kiséretet MolnáV Antal Jenő látja el. JÖn! A Diaijai Mozűába «Wn! Zola Emil regénye filmen: Az igazság (LA VERITE) — A Saabol»s» Naptár (Nyire*yhJfcH » SaabolGsTárrtfegye leijtt címtára) ható a Jéba-nyoittdábaii, Fweneriö*), W biiffuwtf — t*&!i#«*l. Ara §49 harwM Napfényre került költemények. Egy uj flzabolcsi poéta. Nyíregyháza, február 14. A Nyirvidék tudósítójától. A poéta emberek nem mindegyike siet a nyilvánosság elé. Mig a legtöbben első második költeményükkel a nyilvánosság elé sietnek, mig a lantot pengető kezdők türelmetlenül ostromolják a szerkesztőségi ajtókat, sokan, vivódó, önmagukkal szemben szigorú mértéket alkalmazó poéták éveken át rejtegetik a költeményeket, mig aztán a véletlen, vagy egy-egy merészebb lendület, elhatározás a megismerés felszínére veti őket. Az igazi tehetség, igazán nemes ta<talmu £s formai értékek embere szegény, elvonuló és nem egy példára tudnánk hivatkozni itt Szabaictbm fc, ttafear pattiját csak véletlen fedezte fel a nyilvánosság számára. Van Nyíregyházán egy szerény elvonultságban élő, finoman kulturált ízlésű, talentumos íróember, aki évek hosszú során át dalolgatott önmagának s kincseit fiókjában tartotta. A költeményekkel, dalokkal, népies elbeszélésekkel, szatirikus rajzokkal szemben szigorú kritikát gyakorolt. Annyit megtett, hogy szép sorjában, kaligrafikus írással lemásolta őket, de sohasem gondolt arra, hogy a helyi lapok hasábjain a nagy nyilvánosság napfényére hozza alkotásait. Ez a poéta Gregori József pénzügyi tisztviselő Mikor irásai tekintélyes kötetet töltöttek be, ezek sora után elhatározta, hogy elküldi a lqplletékartfcli htfoTi, az iroíalnu ií*is