Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 25-47. szám)

1923-02-11 / 33. szám

1923. február 11. JSftntglDÉKj A Horthy inségakcíóból a főiskolai hallgatók segélyezésére kezeimhez juttatott egymillió koronát a januári és februári segélyezésekre használtam fel, ugy, hogy ennek folytán a társadalmi uton összegyűjtött terményből ér­tékesíteni nem volt szükséges. A februári hónapra járó segélyt ennélfogva ugyanolyan mértékben állapítottam meg, mint az előző hónapok alatt. A február havi segélyekre előre kifizetett összeg eddig 696.600 koro­nát tesz ki, ugy hogy a tanulmányi segélyek a hő végéig terjedő időre a négymillió koro­nát meghaladják. A további segélyezésre rendelkezésemre áll egy vaggon buza, 2 vaggon rozs és mint­egy másfél vasúti kocsi mennyiségű, elföl­delt burgonya. Ezenfelül Nyíregyháza vá­ros hátralékban van 33 mm. szemes termény­nyel és egy vaggon burgonyával. Mivel a havi szükséglet 25 mm. buza .75 mm. rozs, 70 mm. burgonya és 90.000 korona, ugyanazért a rendelkezésre álló anyagi eszközök csupán a március—április— májusi szükségletet biztosítják, ugy, hogy ennélfogva az utolsó havi segélyezés érde­kében a gyűjtést a tavasz folyamán még to­vább kell folytatnom. Gyógyszerészi jogosítvány elvonása. A forradalom és a proletárdiktatúra alatt Polgár községben vezér- és lázító szerepet játszó, majd a méltó büntetés elől megszál­lott területre szökött Kazár Iván polgári gyógyszerész gyógyszertári jogosítványának elvonása érdekében több izben előterjeszr tést tettem a népjóléti miniszter úrhoz. A népjóléti miniszter urnák most érkezett le a döntése, amelyben Kazár Iván gyógyszertári jogosítványát elvonta. A népjóléti miniszter ur rendelete alap­ján a gyógyszertárnak hatóságilag való be­zárását és működésének beszüntetését azon­nal elrendeltem s egyszersmind pályázatot hirdettem az üresedésbe jött gyógyszertári jogosítvány elnyerésére. A lakosság lis*tj\ A vármegye lisztellátása a mult hónap­ban zavartalan volt: a közélelmezési minisz­ter ur többszöri előterjesztésemre, amelyben a 6 kilós fejadagok kiadását kértem, a vár­megye havi kontingensét január hónaptól kezdve 400 mázsáról 461 mázsára felemelte, tekintettel arra, hogy még ezen mennyiségi­ből sem adható ki teljesen a megállapított fejadag, ujabb előterjesztést tettem a kon­tingensnek 500 mázsára való felemelése iránt. Községek mozgalma­Örvendetesen kell megemlékeznem arról hogy ujabban Qyüre, Gyulaháza, Tiszadob, Kemecse, Bököny, valamint a nyíregyháza —nyirbaktai törvényhatósági közút mentén fekvő Oros, Napkor, Apagy, Levelek közsé­gek csatlakoztak azon — hova tovább —• mind nagyobb arányokat öltő mozgalomhoz mely a helyi érdekeltségeknél önön gazdasá­gi érdekeik helyes felismeréséből mindjob­ban megnyilvánul abbain az irányban, hogy az állam súlyos pénzügyi helyzete folytán lehetetlenné vált kormányhatósági támogatás hiányában maguk gondoskodjanak saját útjaik kiépítéséről. Nevezett községek a kö­zelmúltban megtartott képviseleti üléseikben tekintélyes hozzájárulásokat szavaztak meg útjaik, különösen vasúthoz vezető útszaka­szaik kiépítésére, mely határozatokkal a tör­vényhatóság legközelebb tartandó rendkí­vüli közgyűlésében fog érdemileg foglal­kozni. Az útépítés akadályai. Sajnos azonban e (nemes felbuzdulás da­cára az épités kivitele szinte elháríthatatlan akadályokba ütközik legfőként azért, mert a hazai kőbányák a most már mintegy 100 kilométer hosszban kiépíteni kivánt útszaka­szokhoz szükséges ' mintegy tizenötezer va­súti kocsi kőanyagnak csak alig számba ve­hető részét képesek kitermelni s azokat a korlátolt vasúti teheráru forgalom mellett fe­szállitani nem tudják. Ennek dacára több irányban tájékozód­tam aziránt, hogy a vármegye e nemű szük­ségletét az eddig igénybe vett bányákon kí­vül mások is hajlandók-e biztosítani. Egyide­jűleg azonban a kiépítés alá vett utakra szükj­ségelt kőanyag szállítása sem szünetel, ugy, hogy az épités illetve a kőszállítás a jelenlegi lehetőség szerint ma is folyik. Vasúti megálló "Ajakon.• A m. kir. kereskedelemügyi miniszter ur f Ajak és Berencs községnek az ajaki hadiki­térőnek korlátolt forgalmú vasúti megállóvá átalakítása iránti kérelme ügyében póteljá­rást rendelt el az állomáshoz vezető ut fenn­tartási költségeihez való hozzájárulási arány megállapítása végett, amelyen január fíó 12-én Ajak községben' akadályoztatásom folytán helyettesem vett részt. Időközben a kereskedelemügyi miniszter ur engedélyezte hogy a szükséges átalakítási munkálatok végrehajtásáig is a közlekedő vonatok a kitérőnél megálljanak. Január hó 3-án Kisvárda községben a Stern és társa fatelepére vezető iparvágány engedélyezése ügyében tartatott meg a közig­bejárás s az ideiglenes engedély kiadatotS. Az alispáni jelentés után a tiszti jelen­tésekre tért át a bizottsági ülés. A kisiparosok élet-halál harca részvénytársasági kisüzemekkel. Budapest, február 9 Az 1922. évben szankcionált uj ipar­törvény végrehajtásáról szóló utasítást most bocsátotta kí a kereskedelmi mi­niszter. Az a parlamenti tárgyalás alatt is észlelt nagy elégületlenség most a vég­rehajtási rendelet körül teljes erővel ki­tört, különösen a kisiparosság körében óriási nyugtalanság a törvény 4 paragrafu­sa míátt, amely szabályozza és megha­tározza a jogi személyek (részvénytársa­ságok és szövetkezetek) késiparüzési jogát A kisiparosság érdekképviseletei arra az álláspontra helyezkedtek, hogy a tör­vényben előirt korlátozások nem védik meg eléggé őket a jogi személyek tényle­ges terjeszkedésével szemben. Helyzetü­ket komolyan fenyegeti az a veszély, hogy elvesztik a mai nehéz viszonyok mellett amúgy is kétséges egzisztenciájuk érvénye­sülési" lehetőségét. A legutóbbi napokban a budapesti ke­reskedelmi és iparkamarában nagy gyű­lést tartottak az összes kisipari érdekelt­ségek, amelyen a legélesebb állást foglal­ták el a jogiszemélyek terjeszkedésével szemben. Határozathozatalra nem "került még sor, amennyiben az értekezletet még 1 e héten folytatni fogják, annyi azonban bizonyos, hogy feliratot terjesztenek a ke­reskedelmi miniszterhez sérelmeik sür­gős orvoslása ügyében. Szávav Gyula, Budapesti Kereskedel­mi és Iparkamara igazgatója erről a meg­indult akcióról a következőket mondta munkatársunknak: — A kézműves iparosság általános tiltakozása tulajdonképen a tavaly módo­sított ipartörvény végrehajtási rendelete ellen szól. Azt kifogásolják, hogy a kor­mány nem nyújt ebben elég védelmet a kisiparosságnak a folyton terjeszkedő részvénytársasági 'és szövetkezeti kisipart űző vállalatokkal szemben, amelyek tőke­erősségűk miatt is előnyben vannak és igy magát az eddig virágzó magyar kéz mű és kisipart alapjában veszélyeztetik. A végrehajtási utasítás ugyanis előír­ja, hogy a törvény negyedik paragrafusa szerint jogiszemélyek a képesítéshez kö­tött ipart a kézműves jellegű iparűzés szokásos kreetein belül csak maximált korlátozásokkal űzhetik. Ilyenek áz elemi erővel hajtott munkagépeket használó és állandóan legalább 10 alkalmazottat fog­lalkoztató üzemek; az ugyanilyen munka­gépeket használó és legalább 20 alkalma­zottat foglalkoztató és végül azok az üze­mek, amelyekben elemi erővel hajtott munkagépeket nem használnak ugyan, de legalább 25 "alkalmazottat foglalkoztatnak. — A kisiparosság ezeket a korlátozá­sokat azonban nem látja elég biztosíték­nak arra, hogy a jogiszemélyek terjesz­kedése át ne haladhasson a kézmű és kisiparosság életfeltétel határvonalán és azt kívánják, hogy a kereskedelmi kor­mány a korlátozásokat ugy állapítsa meg, hogy képesítéshez kötött kisipart jogisze­mélyek csak akkor gyakorolhassanak, ha üzemeikben legalább 30 lóerős munkagé­pet használnak és állandóan legalább 25 alkalmazottat foglalkoztatnak. Vannak még ezenfelül felállított kö­veteléseik is. Azt kívánják, hogy vegye a kormány revízió alá az összes eddig ki­adott jogi személyeknek szolgáló iparen­gedélyt abból a szempontból, vajon egy­részt az iparűzés céljára bejelentett tő­két tényleg arra a célra fordítják, amely­re a bejelentésben hivatkoztak, másrészt, hogy a jogi személyek birnak-e közvetve vagy közvetlen szaktudással és van-e er­kölcsi garanciájuk arra, hogy komoly munkát végezzenek. Mert az utóbbi idő­ben keletkezelt kisipari, úgynevezett rész vénytársaságok és szövetkezetek ügy a külső, mint a belső piacokon csak ron­tották a magyar kézműipar munkahitelél és nívó alá sülyesztették az eddig virág­zó magyar kézműipart. A Kereskedelmi és Iparkamara pártolja a kisiparosságnak azt a törekvését, mely szerint rendelné el a kereskedelmi kormány, hogy jogi személyek részére minden ezután kia­dandó iparengedélyt adják át felülbirá­lat és ellenőrzés végett a Kereskedelmi Iparkamarának, amely testület a kérelme­zés sikerére kiható kontrollt gyakorol­hassa. Érdekes előadás Bulgáriáról. Nyíregyházán a jövő hét csütörtökén a Bessenyei Kör liceális előadásainak so­rán illusztris tudós fővárosi előadót lialL­gathat meg városunk közönsége. Wagner János kir. főigazgató, természettudomá­nyi író, a kiváló tudós botanikus tart elő­adást Wagner János a Balkán alapos is­merője s természettudományi kutatá­sai során gyalog járta be a balkáni hegy­vidék nálunk alig ismert "helyeit. A ve­lünk rokon s előttünk olyan szimpatikus bulgár föld és nép alapos ismerője s igy előadása, mely közvetlen élményeiből fog meríteni, a legmelegebb érdeklődés­re tarthat számot. Szodoma Gomora II-ik része hétfőn 5, 7 és 9 órakor a Városi Színház Mozgóban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom