Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 25-47. szám)

1923-02-07 / 29. szám

1923. február 7. JffiESWÉK s piros arcú fánkkal, elsülyedt farsangokkal s valóban bánatos bünbánásokkal a hamvazó első böjti napon. j Szeretném, ha Ön igazat adna nekem Barátom, de még jobban szeretném, ha meg­győzne valaki arról, hogy a Ma arcát is őszintének és mosolygós-barátomnak lás­sam. FregoLt. Sodorna és Gomora 6 és 9 órakor a Városi Szii ház Mozgókan. A gazdák a kereseti adótörvény végrehajtási módja ellen. A polgári fiúiskola Petőfi ünnepe. Iskoláink mindegyike olyan komo­lyan, annyi nemes idealizmussal készül az ifjúság ha Ihatatlan költő fejedelmének, Petőt i Sándornak megünneplésére, hogy a Petőfi ünnepeket lelkesen látogató kö­zönségünk mindenhonnan a meglepetést keltő, felemelő érzelembe vonó ünnepi számok feledhetetlen emlékével távozik. Ebben a magasztos hangulatban távoz­tunk vasárnap délután a polgári fiúis­kola magasztos Petőfi ünnepélyéről is, a melyet Luka Jenő tanár dicséretes agili­tással tervezeti meg. A polgári iskola tor­natermében délután 5 órakor kezdődött az ünnepség, amelyre a nagytermet zsúfo­lásig megtöltő közönség jelent meg. Az ifjúsági énekkar a Hiszekegyet ad­ta elő, majd Luka Jenő tanár jellemző szavakban világit rá az ünnep jelentősé­gére, Petőfi emberi és költői értékeire. A lelkes tapssal fogadolt megnyitó után Mi­lialik László IV. o. t. nemes hévvel szaval ja el Sz-epessy: Petőfi szobra c. melodrá­máját Kovách Árpád tanár zongorajáté­ka mellett. Cimbolinetz Endre IV. o. t. aki az Ízlésesen elrendezett kis színpa­don népies magyar ruhában, árvalány­hajas kalappal jelenik meg élénk tet­széssel fogadják. A kedves megjelenésű ifjú kellemesen csengő hangon, közvet­len inelegségü előadásban Kovách Árpád tanár zongorákiséretévef énekli el Petőfi néhány legszebb dalát. Forró tapsot kap. A következő szám Kozma Imre megható színjátéka: Petőfi szülői. A polgári iskola növendékei meglepő illúziókeltéssel vará­zsolták elő a legdrágább szülői otthont. A rendelkezésre álló eszközökkel, amelyeket a szini hatást elgondoló Luka Jenő és Szalay Pál tanárok művészi leleménnyel alkalmaztak, őszinte érzést fakasztó elő­adást produkáltak a férfi és női szerepe­ket egyaránt kitűnően ábrázoló növendé­kek, akiknek valamennyiét a legnagyobb elismerés illeti meg. Az öreg Petrovicsot Weisz Sándor IV. o. t., Petőfi édesany­ját Grósz Sándor III. o .t. alakította pom­pásan maszkírozva. Márkus József IV. o. t. PeLőfi és a Szabadságharc c. olvasott fvel s közben Herskovils Sándor mutatott be érzelmes, lelkes előadásban, jó Petőfi maszkban néhány jellemző Petőfi dalt. Most újra a pörge kalapos, magyar prusz­likos Cimbolinetz fiu lép a színpadra s Petőfinek Befordultam a konyhára kez­detű dalát adja elő olyan szépen, hogy a parancsoló taps ujrázásra készteti. Művé­szi eszközökkel ható volt. A hadak megin­dulnak c. költői színjáték bizony sokakat igaz könnyre fakasztott. Mihalik László IV. o .t. festői Szent Péter volt. Petőfit Herskovits Sándor alakította. A magyar korona Angyala, Mezei, a Székely: Fried, a délvidéki magyar: Móna, a komáromi magyar: Cimbolinetz meleg átérzéssel telt összjátékkal varázsoltak a legenda vi­lágában. A nevelő hatásban gazdag mű­sort Szalay festőművész tervezte szépsé­ges élőkép zárta be. A tanári testület ér­tékes pedagógiai munkásságára jellemző Petőfi-ünnepségről meleg elismeréssel tár jvoztak aezüíők és az iskola barátai. Budapest, február 7. A gazdák körében egyre nagyobb ér­deklődés nyilvánul meg az adiőkérdések iránt. A Magyar Gazdaszövetségnek most folyamatban lévő kerületi gyűlésein csak ugy, mint a gazdatársadalom országos jellegű egyesületeiben belek óta az adókér­dések vannak vita alatt. Mióta pedig az ál­talános kereseti adóról szóló törvény vég­rehajtási utasítása megjelent, amely tud­valevőleg a gazdasági cselédek eddigi adó­mentességét megszűnte!i és nemcsak ke­reseti adó alá vonja, de az adó összegé­nek megállapítását, beszedését és be­szolgáltatását a gazda kötelességévé teszi, az adókérdésnek ilyen problémája a gaz­dák érdekképviseleteit nagyobbarányu ak­cióra késztette. Az OMGE adóügyi szakbizottsága teg­nap tartott értekezletet, amelyen Hadik János gróf elnökölt. A gyűlés végleges ha­tározatot nem hozott és a bizottság tanács kozásait a napokban folytatja tovább. Az uralkodó hangulatból azonban erősen ér­ződik, hogy a gazdák komoly akcióra ké­szülnek és kívánják, hogy a kormány a ke reseli adótörvény őket érdeklő részét és annak végrehajtásii utasítását módosítsa. Munkatársunknak alkalma volt be­szélni a Magyar gazdaszövetség egyik igazgatójával, aki az adókérdés közvetlen előadója is és aki erről az igen jelentős mozgalomról a köselkezőket mondotta: — Nézetem szerint a kereseti adóról szóló törvény végrehajtási utasításának 1 egyetlen hibája az, hogy a pénzügyi kor­mány a régi szokástól eltérően nem kérte a gazdák véleményét és nem hallgatta meg őket a rendelet kibocsátása előtt, hanem befejezett tények elé állitolt ben­nünket. Mert ha előzőleg véleményt mondhattunk volna, maga a pénzügymi­niszter sem került volna abba a kellemes helyzetbe, hogy a már kiadott rendelet­nek egyes intézkedéseit pótrendeletekkel legyen kénytelen enyhíteni. így pedig ez fog történni. Mivel a rendelet a gazdasági cselédek természetbeni járandóságai­nak értékelése tekintetében igen lág teret nyitott a községi elöljáróknak annyira, hogy egyes gazdasági cselédek évi ádója a tízezer koronát is meghaladhatja, • mert a pénzügyminiszter ujabb rendeletben 200—210 ezer korona közötti összegben jelöli meg egy gazdasági cseléd évi jöve­delmét. — A gazdák elsősorban azt tartják sé­relmesnek, hogy a kormány az eddigi létminimum alatt nyilvánított gazdasági cselédeket megadóztatja. A másik sére­lem az, hogy ennek az adónak készpénz­ben való kiszámítása, levonása és befize­tésére a közigazgatási hatóságok helyett a gazdát kötelezi. Ám a gazdák még ezt az ódiumot is vállalnák, ha a cseléd kész­fizetése országszcr'.e hatvan-nyolcvan szá}­zalékkal nem volna kevesebb, mint a mennyi általános kereseti adót kell fi­zetnie. A gazda tehát a természetbeni já­randóságokat lenne kénytelen visszatar­tani. Búzát vagy más gabonanemüt. De ki "állapithatja meg ennek az ériékét? — Hiszen ez az állapot felborítaná a gazda és cseléd közötti jóviszonyt, ami az egész köz érdekére volna katasztrofális kiha­tással!! — Éppen ezért reméljük, hogy utóla­gos felszólalásunk a pénzügyminiszter­nél meghallgatásra talál és az általános kereseti adóról szóló törvénynek mint végrehajtási utasításnak megfelelő módo­sítása nem maradhat el. A nyíregyházi tűzoltóság műsoros estje. Tüzoltóhál. Gondos, alapos, követke­zetes rendezői munka, amelyre csak pá­ratlan fegyelmezettsége tűzoltóink képe­! sek, gazdag leleménj'ességet tápláló lel­kesedés, a közönségnek minden oldalról megnyilvánuló szeretete és a sikernek sok más nemes tényezője minden évben elővarázsol egy kedves nyíregyházi estét, a tűzoltóság műsoros táncestjét. Az idén február 4-én volt a tüzoltóest, amelyen ezaIkalommal s ott láttuk városunk egész társadalmának reprezentánsait, amint­hogy a tűzoltóság gárdájában is képvisele­tet nyer minden társadalmi réteg. Az ér­kező * vendégeket diszes diadalkapu, fák­lyafénnyel világító tűzoltók, feszesen tisztelgő őrség, fenyőlombokkal ízlésesen felékesített lépcsőház és bálterem fogadta mely színültig megtelt közönséggel. A mű­sor élén dr. Vietórisz József szelleme­sen fordulatos prológgal lelkesiietle a hallgatóságot. A műsoron két sikerült bo­hózat volt, amelyet dicséretes készültség­gel, kacagásra derítő eszközökkel adtak elő a szereplők: a Jaj a fogam c. bohózat­ban Belánszky István, Palomby Gábor és Kazár Margitka, a Tót asszonyok a bíró­ság előtt c. bohózatban. Palomby Gábor, Ifj. Fábián János, Belánszky István, Bánszky István, Palomby Lajos, Ballá András, Heiling Károly. A két bohózat között Schumann "Fraumerer és Rubin­stein: Melodie c. müvét Szabó László he­gedüjátéka, Radványi Ottó gordonkája, szólaltatta meg, finoman a kultivált mu­zsikában. A zongorakiséretet Krecsák László látta el figyelmet keltő műgonddal. Mé­lyen megindító száma volt az estnek Áb­rányi Emii: Mi a haza c. költeménye, ame lyet Smiják Istvánné adott elő értelmes és átéreztető interpretálásban. A szavalat ha­tásos hátteréül Jakab József finom zongo­rajátéka és Hajdú Annuska kellemes or­gánumával" jól érvényesülő dalszám; i szol­gáltak. Friss hatású volt a tűzoltó toborzó amelyet a mindvégig nagy sikerrel sze­replő Timarovszky Irénke és Timarovszky Juliska, Belánszky István és Palomby Gá­bor mutattak be. A szűnni nem akaró tapsra meg kellelt ismételni a nagyhatású toborzót. A műsor lendületes befejezése­ként művészi értékkel megtervezett élő­képet mutattak be a tűzoltók. A magyar­ság boldog együttesbe fogását jelző Nem, nem, soha c. előképet Bajdik András ál­lította össze. A lelkesedés hullámai nem tudtak elcsendesedni a nagyhatású élőkép láttára s a függöny többször nyílt meg a felzúgó tapsokra. A sikerült műsort a legkellemesebb hangulatban eltelt tánc követte reggelig. Diadal Mozgó Éva asszony múltja Meonyilt! Moqnyjlt! | Groszmann Frigyes rőfös- és divatáru üzlete Be»»enyei«tóp 9. szám. A Kisvasutak állomással sze mben. Raktáron tartok a legjobb gyártmányú árukat, u. m. eriffon, oamut és cérna­vásznakat, azonki»ül törlők törülközők, zsebkendők és mindennemű rőfös áru­cikkeke', melyek a legjutáoyosabb áron beszerezhetők. 668-2

Next

/
Oldalképek
Tartalom