Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 25-47. szám)
1923-02-06 / 28. szám
1923. február 6. 3 Miskolczy Lajos három vármegye főispánja csütörtökön éjjeí meghalt, hosszas és kinos szenvedés után. Álmosdon temetik cl hétfőn. Mezötelegdi Miskolczy Lajos, Debrecen város, Hajdú és Biharvármegye főispánja csütörtökről péntekre virradó éjjel, hajnali két órakor hosszas és kinos szenvedés után meghalt. Halála nem jött váratlanul, súlyos betegségéről elterjedt hirek mindenkit előkészítettek a végre, de a szomorú hír mégis széles körben keltett mély részvétet. Az elhunyt főispán betegségeMiskolczy főispán régebben is betegeskedett, de mióta három főispánság terhét vállalta el, szervezete megroppant. Tulajdonképen még a mult év utolsó hónapjaiban kezdett súlyosabb mértékben betegeskedni. A harmadik fiőspáni állásra, Cso nka-Biharmegye főispánjává való kinevezése már gyengélkedő embert talált benne. Nem érezte jól magát, mikor Berettyóújfaluba ment installációra. A város ötös fogatán tette meg az utat Debreceiitől Berettyóújfaluig ; ott nem volt alkalmas hely az installációra, küldöttségek fogadására : a közgyűlést megelőzően vagy harminc ur volt összezsúfolva egy füstös kis helyiségben — mindez nem tett jót egészségének. Már ott gyengeség fogta el, hogy alig birta letenni az esküt Azért mégis annyira erőt vett magán, hogy hosszú beszédét állva és energ'ikus hangon mondta el. December első napjaiban influenzába esett. Mikor a 39-esek ezrednapján József Ferenc főherceg és Soós altábornagy Debrecenbe jöttek, fogadtatásukra ki akart menni, de nagy láz lepte meg és ágyba került. Ettől kezdve nem hagyta el szobáját De még heteken át azért személyesen intézte a három törvényhatóságnak a főispáni álláshoz kötött ügyeit; intézett aktákat, minden ugydarabof betegsége dacára rismerni akart. Háziorvosa, dr.'Nagy Kálmán kezelte, ki, mikor látta, hogy a főispán állapota nagyon súlyosbodik, kijelentette, hogy nem vállalhatja tovább a felelősséget. Január 4-én kérték fel a nagy beteg kezelésére Csiky egyetemi professzort, ki csak azzal a feltétellel fogadta el a megbízást, hogy a beteg megkíméli maBndapest, február 5. Ismeretes, hogy 'a mult év végén a trieszti gazdaság' tanulmányi társaságnak mintegy nyolcvan tagja Budapesten járt a magyar közgazdasági viszonyainak tanulmányozására. Az ^ttjártak közül Ursus néven II. Ríeeeío című újságban részleletesen beszámol azon impressziókról, melyeket a vagonlakók látása reája gyakorolt. Az igen terjedelmes cikkből adjuk a következő szószeri-nti szemelvényeket: — Vastag hóréteggei takart mellékvágányon át jutottam el a pesti pályaudvarok egyikén azon hosszú vagonsorokhoz, amelyekben azok a menekült családok laknak, melyek a trianoni békeszerződés által oly bőkezűen elosztogatott területekről utasíttattak ki. A románok, csegát minden izgalomtól és nem dolgozik. Csiky professzor a modern orvostudo, mány minden vívmányát felhasználta a beteg megmentésére, de nagy mértékben meg volt támadva a beteg szive és tüdeje. Különböző komplikációk állottak elő, ugy, hogy életbenmaradásához mindinkább kevesebb remény mutatkozott. Az utolsó órák. Hétfő óta csaknem állandóan eszméleten kivüli állapotban volt a nagybeteg. Orvosai injekciókkal próbálták az utolsót is megkísérelni, de hasztalan. Csütörtökön már minden percben várható volt a katasztrófa bekövetkezése. Délután öt órakor oly nagytokú ájulásba esett a -beteg, liogy szívverése csaknem teljesen kimaradt. Később az ájulásból magához tért, de aztán ismét önkivüh állapotba esett és többet nem is tért magához. Lázálmában levezetett egy egész közgyűlést. A halálos láz is azokat a képzeleteket és helyzeteket vetítette a felbomló agy elé, amiket életében átélt. Ágyában fekve, súlyos lázálmában, éppen ugy, mint a valóságban, megr . nyitotta az elképzelt közgyűlést, fennhangon, csaknem összefüggően beszélt. Arról beszélt szaggatott mondatokban, hogy nagyon nehéz, válságos helyzetben vagyunk. Azután tárgyakat is megnevezett, sőt még csengőt is kért és két szónokot, kiket lázálma hozott elébe, rendre utasitott. Azután elcsendesült önkívülete. Éjjel félkettö és háromnegyedkettő • között heves csuklás fogta el, elakadt a szívverés és Miskolczy Lajos megszűnt élni. A halálos ágy körül ott volt az egész gyászoló család. Pénteken délben a gyászoló özvegyhez megérkezett a miniszterelnök és a belügyminiszter részvéttávirata. A kormányt Petri Pál kultusz államtitkár fogja a temetésen képviselni. Három törvényhatóság a maga halottjának tekinti Miskolczyt. hek és szerbek által kiűzött emberek olv nagy számban özönlöttek Magyarországija. hogy épületekben nem jutott máiszámukra hely, amiért vagonokban kelt magukat meghuzniok. Most már csak ezren vannak, de egyidőben sokkai többen voltak és Magyarország minden nagyobb városának pályaudvarát ellepték. - Ma is mindenfelé láthatók azonban ezek az elszomorító lakók és lakások, emlékeztetve azon vadállati elbánásra, a hogy a háború után vad ösztönöktőf. hajt va e szánalomra méltó lénveket kiüldözték. — E boldogtalan menekültek szomorú tábora sziveitépő kétségbeejtő képet nyújt. Aggastyánok, asszonyok és gyermekek vannak a legkegyetlenebb szenvedéseknek kitéve és erős és munkaképes, férfiak, kik mnnkájukkal családjuknak a szükségeseket megtudták szerezni, a tétlenségre kárhozottságuk folytán a nélkülözéseknek, megaláztatásoknak vannak áldozatul dobva. E sorsüldözöttek között különösen sok a kézimunkás, de láttam soraikban tisztviselőket és birtokosokat is, kik valamikor szorgalmuk és munkájukból el tudták tartani családjukat, akiknek megvolt a maguk háza és akiket számtalan kötelék fűzött szülő-" földjükhöz. Most mindezeket a békeszerződések által teremtett uj urak üldözési és gazdasági vágyaktól indíttatva brutális módon kiűzték tűzhelyeiktől és városaikból. — Mindent el kellett hagyniok ezek—nek és elhagyatottan, szívszorongva vágtak neki az igazán idegennek.. Sokan vannak ilyenek: egyeseket mint Veszett kutyákat és vadállatokat kergettek ki a megszállók, mások ugy kényszerültek u'tra hogy örültek, hogy életüket menthették meg legalább, miután mindenükből kifosztották és átélték a kinoztatások legkülönbözőbb skáláját, a bolozást és bőrtönt. Ugy azok, akik Erdélyből és a Bácskából menekültek, mint akik Északmagyarországot kellett, hogy elhagyják. — A románok, szerbek és csehek közt nincs különbség, amikor arról van szó, hogy a nemzeti kisebbségeket kifosszák és kiirtsák, különösen pedig a magyarokat, akik az elcsatolt részeken a legképzettebbek és a legnagyobb számúak voltak és igy különösen félelmet okoztak az uj uraknak. A románok még a vakokat és süketeket is kikergették Kolozsvárról. E szerencsétlenek menete nemcsak a legmélyebb szánalmat keltette, de a legteljesebb felháborodást okozta. Az antant missziók nem egy tagja tette máiszóvá ezeket az eseteket, azonban ugy látszik egyik se vett arra fáradságot magának, hogy ellene Bukarestben tiltakozzék, illetve a kisebbségi jogok betartásának kötelezettségét említse. — Amint végigjártam a vagonokat — végzi a szerző — és azok lakóinak tragikus odisszeáira és szenvedéseik borzalmas részleteire gondolok, ugy érzem, hogy annak a társadalomnak, amely civilizáltnak meri magát nevezni, meg kell mondanom, hogy minden tette hazugság és hipokrizis!!.. Megnyílt 1 Megnyílt! Groszmann Frigyes rőfös- és divatáru üzlete iessenyeUtói 1 9. szám. A Kis va»ut»k Állomással szemben. Raktáron tartok a legjobb gyártmányú árukat, u. m. chiffon, pamut és cérnavásznakat, azonkiv&l törlők, törülközők, zsebkendők és mindennemű rőfös árucikkeket, melyek a legjutányosabb áron beszerezhetők. 668-2 Egy teljesen jókarban levő üzletberendezés eladó. Megtekinthető s FODOR FERENC*ctg üzletében Nyirsgyhása, Zrínyi Hona utca 5. siám. — PeHoityi hatóságok SKsi legalkalmasabbnak ítélt megrendelési és any«ybesü»ra<éw kértyvek kaphatók «« Uj«átfb<?7t toa*. Olasz hangok a magyar vaggonlakókról. AA—MM———— 1.11 IIN'II II •••' mmammmmmm^mmm^^. H.IIIMII.I II I I MI N. IM»> IUIII JRIT H» IMI MA A» AGEAM5AP' ' LL L' »IM«MWBM———BB mütt Ti J fftifiiifffli jm^ w w ifii, nnranim .&•> w®m> hétfőtől a Vábzoaoma uromora r^r** 6 6. o órakor. Azonkívül a CLEMENCEAU-ÜGY Francetka B«rtini«ef. a és o érakor.
