Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 25-47. szám)

1923-02-01 / 25. szám

1923. február 1. s A személy és árufuvarozás tájékoztató dija vármegyénk területén. Nyíregyháza, január 31. A Nyirvidék tudósítónktól. Szabolcsvármegye törvényhatósági ár­vizsgáló bizottsága január 24-iki ülésében megállapította a Szabolcsvármegye területén érvényes áru- és személyfuvarozási dijakat. A községek belterületén kívüli személyfuva­rozás tájékoztató árát a bizottság egész Sza­bolcsvármegyére kötelező érvénnyel a kö­vetkezőképpen ál/apitotta meg : Egytől öt kilométer távolságra : Két lo­vas fuvarnak müuton 1000, egyéb uton 700 K; egy lovas fuvarnak müuton 700, egyéb uton 900 K a tájékoztató dija. Öttől tíz kilométerig két lovasnak mü­uton 1600, egyéb uton 2000 K; egy lovasnak müuton 1200, egyéb uton 1500 K a dija. Tíztől tizenöt kilométerig: Két lovas­nak müuton 2000 K, egyéb uton 2400 K, egv lovasnak müuton 1600, egyéb uton 2000 K a dija. Minden további kilométer • Két lovas­nak müuton 100 K, egyéb uton 120 K; egy lovasnak müuton 80 K, egyéb uton 100 K a tájékoztató dija. Az Árvizsgáló Bizottság ugyancsak a 24-iki ülésén megszabta Szabolcsvármegye egész területére kötelező érvénnyel az áru­fuvarozás tájékoztató díjtételeit is. Ezek a dijak a községek belterületére értendők s a következők : Egy mázsáig 200 K, 2 mázsáig 300 K, 3 mázsáig 390 K, 4 mázsáig 470 K, 5 má­zsáig 540 K, 6 mázsáig 610 K, 7 mázsáig 680 K, 8 mázsáig 750 K, 9 mázsáig 820 K, 10 mázsáig 890 K. — Minden további 100 kg. 60 korona. Egész vaggon tétel 6000 ko­rona. Műsoros délután a Vay Ádám utcában. Vasárnaponkint mind siirübb sorokban keresi fel városunk lakossága az állami tani­tóképző-intézet Vay Ádám-utcai termeit, ame­lyeknek egyikében az Oravszky Rezső igaz­gató lelkes, céltudatos szervező munkásságá­nak általánosan méltatott eredményeként az Ifjúsági Egyesület tartja műsoros délután­jait. A délutánok közszükségletet elégítenek ki a városban, ahol a szabadoktatási akció­nak igen szerencsés eszközeivel ért el jelen­tős kulturális sikert Oravszky Rezső. Az el­múlt vasárnap nagysikerű műsoros délután­ján újra szűknek bizonyult a tanítóképző rajzterme olyan intenzív érdeklődés nyilvá­nult meg az Ifjúsági Egyesület munkássága iránt. A délutánt a tanítóképző kiszenekará­nak hangulatos dalegyvelege nyitotta meg, majd Oravszky Rezső fejtegetése következett amelynek során az emberi boldogság felté­teleire mutatott rá emelkedett gondolatos elő­adásban. Ezután Schultz Lilly dalszámai kö- . vetkeztek. A zongorakísérettel, meleg tolmá* | csolásra alkalmas szép orgánummal, gondos kidolgozásban előadott Schubert dalok nagy hatást keltettek és forró tapsot érdemeletk ki. Kiemelkedő kulturális mozzanata volt a mii­soros délutánnak Dr. Bernáth Zoltán ügyvéd előadása, amelyben az életben nélkülözhetet­len jogi ismeretekbe vezette be ismert elok­venciájával a hálásan figyelő hallgatóságot. Tóth Illés III. é. tanitó növendék rátermett­séget éreztető monológja, Lakatos Zoltán III. é. növendék szépséges dalai, Vargha Dé­nes és Nyjka József IV. é. n. zenekisérete mellett nagy tetszést arat'ak. Pásztor Miklós IV. é. n. a hallgatóságot a török háborúk korára vezette vissza élénk figyelemmel és érdeklődéssel fogadott szines előadásával. Gyérmán Mihály IV. é. n. mélyen a szivekbe találó irredenta dalt énekelt zenekari kisé­ret mellett. A műsoros délután befejeztével a fiatalság táncos kedvben töltött el néhány félórát. A kereskedő, vagy a gazda csinálja a drágaságot ? K drágaság eineíkedésévei kapcsola- j losan mindtöbbször hangzik fei az a "kér- • dés. A társadalomnak e kétféle hivatásu illetőleg foglalkozású rétege mintha nem férne össze. Hányszor halljuk a keserű kifakadást a termelő részéről: drága a csizma, a ruha nem lehet olcsó a huza sem viszont a csizmadia ugyancsak em­legeti az előbbit ,mondván, hogy ha a buza olcsóbb lesz, a csizma sem kerül majd olyan sokba. — Ebből a hiedelemből azután kerekedik egy téves felfogás, amely ugy a kisgazdának, mint a kereskedőnek csak kárára szolgál. Nyugodtan állapit­hattjuk meg, hogy egyik sem a másiknak okozója, Ef kelf csendesülnie léhát a vád­nak, mert a drágaság oka nem csizmában rejtőzködik, sem pedig az acéíos buza­szemek között, hanem egészen" máshol: a korona romlásában, a kivitel csökkené seben és a behozatal emelkedésében, vé­gül a gazdasági erők meg nem felelő ki­használásában. Sem a mezőgazdasági ,sem pedig az ipari termelés nem szaporítható szüksé­ges mértékben a magyar kereskedelem erő teljes fellendülése nélkül. A többtermelés és a kereskedelem tehát egymással szo­rosan összefüggnek. Ma nagyon nehéz azt az utat végig járni, melyet a kereskedő­nek meg kell tennie, hogy a szükségleti cikk a fogyasztóhoz jusson Minduntalan akadályokba ütközik s a különl>őző adó és egyéb terhek leküzdése nagy megpróbálta­tás elé állilja. Ott van mint állandó fenye­gető rém a korona értékének ingadozása, a behozataíj kiviteli lehetőségek bi­zonytalansága. A termelő kisgazda helyzete sem sokkal jobb ennél. Elsősorban js minden erejével' és igyekezetével ű gazdasági erő­források megfelelő kihasználására kell törekednie és óvatosan ügyelni arra, hogy a hullámzó árviszonyok semmiféle na­gyobb megrázkódtatást elő ne idézzenek gazdaságában, mert minél alacsonyabban csökken teherbírása a külső határok foly­tán, annál kisebb mértékkel birja az ál­lamot fenntartani hivatott szolgáltatások tekintetében. Ha azt akarjuk, hogy a drágaság el­tem' küzdelem meghozza a kedvező ered­ményt ugy pénzügyi, mint gazdasági té­ren ~s a felborzolt hullámok immár végre valahára elsimuljanak, akkor a termelés­nek karöltve kelt' haladnia a kereskedelem meí és szorosan együtt kell működni a tár sadaiom és az ország jólétének előbbre­vitefe érdekében, mert a kibontakozás útja nagyon göröngyös ut, amelyen a haladás szilárd önbizalmat és erős akaratot kiván ugy a kereskedő, mint a 'kisgazda részé­ről egy arán t* K. S. Bajáky-Weisz ujabb „esetei" Dr. nemes Bajáky János alias Weisz István ügyében még mindig nem fejezte be a rendőrség a nyomozást. Mint kiderült Bajáky-Weisz úgyszólván az egész Cson­kamagyarországon végig szélhámoskodotl. Viselt dolgairól az ország különböző vá­rosaiból nap-nap mellett érkeznek a süií gönyök az államrendőrségre. A Dunán­túlon több lopást követett el s itt egy ró­mai katbolikas paptól lopta azt az értékes tigris-szőrmével bélelt téli kabátot, mely,­lyel másfélhéttel ezelőtt itt olyan nagy fdtünést keltett. A köpenicki határkiigazitó szélhámos azonban mindezzel nem érte be. Nemrégi­ben saját menyasszonyát is meglopta. A leány eleinte titokban tartotta a lopást, nem akarta vőlegényét lehetetlenné tenni, mikor azonban bebizoin'osodott, bog}' Ba. jáky-Weisz nem méltó az elnézésre, a meglopott menyasszony Is jelentést tett ellene. Kiderült továbbá ,hogy a nagystílű szélhámos nemcsak a üunántult és a Ti­szántúlt boldogította szélhámoskodásai­val, hanem a Duna—Tisza közét is meg­látogatta. Az elmúlt év decemberében ál" név alatt Bajára utazott. Megszállott a bajai Központi-szállóban s mint »Az Est« munkatársa az egész várost felültette és végigcsalta. A lefülelt szélhámos ügyében külön­ben a rendőrség tovább folytatja a nyomo zást, melynek befejeztével át fogják adni a debreceni kir. ügyészségnek. Hogyan történik a közadók kezelése? Abból a célból, hogy a közszolgáltatá­sok kezelésének végleges egyesítése köny­nyebb legyen, a pénzügyminiszter fnost ren­deletileg a következő átmeneti intézkedése­ket léptette életbe : Az együttesen kezelt közadókat e ren­delet életbelépésétől kezdve mindenki a köz­ségnél fizeti. A hadmentességi dij és nyere­ségtöbbletadó külön kezelése megszűnik. A hátralékokat és túlfizetéseket pedig az egye­nesadó főkönyvbe kell bevezetni. Az 1920— 21. évi jövedelem és vagyonadónak, vala­mint a hadinyereségadónak az állampénztá­rak által való külön kezelését 1923. junius hó végével beszünteti a pénzügyminiszter. A vá­rosok kötelesek az együttesen kezelendő ösz­szes városi adókat az 1923. év folyamán egyetlen községi pótadó főkönyvben előirni. A községnél fizetők terhére kivetett 1920— 21. évi jövedelem és vagyonadót még az állampénztárak kezelik, az 1922—23. évre kivetendő jövedelem és vagyonadót ellenben már az 1923. évi községi adófőkönyvben kell előirni. Hogy a nagymérvű behajthatatlan közszolgáltatásokat együttes kezelésbe már ne vegyék át, a közszolgáltatások kezelésével megbízott hivatalok és hatóságok kötelesek a behajthatátlan tartozások törlése iránti ja­vaslatukat megfenni. Az 1923. január 1-étől életbelépő uj adótörvények értelmében az adóiv kézbesíté­sének a felebbezési határidőkre már semirw befolyása sincs. Felhatalmazza továbbá a pénzügyminiszter a pénzügyigazgatóságokat, hogy az adófizetési halasztás iránt beadott kérelmeket már most a közadók kezeléséről szóló t.-c. értelmében intézzék el. PUTTY LIA legújabb alakítása Az őszi rózsa szerelem A Városi Szinhaz Mozgóban 7 és 9 órakor.

Next

/
Oldalképek
Tartalom