Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 25-47. szám)

1923-02-04 / 27. szám

ÚZ3. febru.ír 4. -jfÜmrmÉK tetüen azzal feleltek, hogy kedd óta nem mértek ki hust. Háröm napon át hiába küld­tek húsért a gazdasszonyok, a válasz az volt, hogy nem tudnak élőállatot vásárolni, nem tudnak a megengedett áron hust mérni. A helyzet súlya a hústalan napok során foko­zódott s csak azok a családok nem érezték, amelyek megszokták a vegetáriánus menüt. A hus hiányában a tojás és a baromfi kere­sett cikkekké lettek, de a tojás ára rögtön érezte a kedvező fordulatot és a lehető legr magasabbra szökött fel. Sajnálatos, hogy a hatóságok nem léptek idejekorán közbe, mert vagy igazuk van a husiparosoknak s akkor kérelmüket teljesíteni kell, vagy túl­zott a követelésük s akkor a közélelmezést súlyosan befolyásoló passzivitást, mely szinte a sztrájk jellegével bir, meg kell akadályozni. 4- dologban az az érthetetlen, hogy az élőállatokat tenyésztő gazdaközön­ségnek is van panasza, az, hogy a vásárló mészárosok nem akarnak megfelelő áitadni. A városi kezelésben levő egyik gazdaságban pl. tegnap egyik mészáros nem akart az elő­marha kilójáért 170 koronánál többet adni. Az Árvizsgáló Bizottság pénteken dél­után ülést hívott össze, amelyen újra tárgyal­ták a husiparosok kérelmét. A husiparosok érdekeit Barth Antal elnök részletes adatok­kal támogatta s rámutatott, hogy a husipa­rosok közül az utóbbi időben többen szün­tették be iparukat, olyan nyomasztó a hely­zetük. Az Árvizsgáló Bizottság a felsorakoz­tatott érveknek engedve a borjúhús árát 480, a marhahúsét 400, a sertését 480, a szalonnáét 760 koronában állapította meg. A husiparosok most valószínűleg megkezdik a vágást és a hus kimérését, de hangoztatják, hogy marhahús ezután sem mérhető, mert íí 400 korona mellett ném találják meg számí­tásukat. Az amúgy is nehéz anyagi körülménye­ket komplikáló összeütközések elkerülhetők volnának, ha a városnak hatósági mészár­széke volna, amelynek üzeme a biztos kalku­láció alapjául szolgálhatna. Mi mindenesetre élénkebb figyelemmel fogjuk kisérni a hús­árak hullámzását és a jövőben nagyobb idő­közökben közölni fogjuk az ország különbö ző vidékein életben lévő hus- és egyéb élelmi­cikk árakat. szemben, akiről lapunkban legutóbb az Ibsen Nórájában a fővárosi színpadon tör­tént, általános figyelmetkeltő fellépése alkal­mából írtunk. A műsort S. Schack Magda énekesmüvésznő vezette be hatásos kompo­zicióju Ave Máriájával, amelyet Dienz Osz­kár zongorán, dr. Németh Sándor hegedüni kisért. A művésznő kivált a zenei subtilitár sok festésére alkalmas organumával, a rau­zsiftalitásával, választékos előadói stíljével a műsoron továbbra is nagy sikerrel szere­pelt s különösen Dienzl Oszkár remekbe ké­szült Altató dalával keltett mély hatást. Forró tapsokat kapott, többször kellett újráznia s | a tapsok lelkesen köszöntötték a komponis- * tát is. 1 Garay Etta Petőfi Élet vagy halál, Sze­retlek galambom, - Szülőföldemen c. ícölte­ményeit, Ady néhány dalát adta elő a sza­való-müvészet egyéni eszközeivel, az inter­pretáció magas nívóján. Orgánumának sajá­tos mély és meleg zengése kristályos tiszta­ságban érvényesült, beszédmüvészetének mindig izes magyarsága, a léleknek s különcl­seri a vers hangulat egységének a mondatok zenéjével való festése az ismert legkiválóbb előadómüvésznők sorába emeli. Az érzésát­adás művészi megoldása minden költemény­nél teljes volt s kivált Petőfi szerelmi lilá­jának tolmácsolásával hatotta át a 1/ikesen tapsoló publikumot. Dienzl Oszkár finoman kulturált muzsikája most is a legnagyobb sikerrel találkozott S mint zeneszerző is ün­nepelt szereplője volt az estnek. A nagyha­tású műsor után a fiatalság tánca kezdődött meg s a legpompásabb kedvben tartott reg­gelig. A közönségnek gazdag és olcbó büffé állt rendelkezésére. Az est nagy sikerében Margócsy igazga­tóval a tanártestület agilis tagjai közül kü­lönösen a fáradhatatlan Domány — — professzor osztozik. § íssv^assaffiss A ruhrvidéki események nem veszélyeztetik a Máv. szénellátásáí. Nem kerül sor forgalomredukcidr*?. — Angliából kapunk szenet a mezőgazdák számára. A kereskedeimi iskola műsoros estje: A városi kereskedelmi iskola, ame­lyet kezdettől fogva vezetői gondosság, elevenség, a pedagógiai célkitűzés világos­sága és ehhez képest a fokozódó fejlődés jellemez, csütörtökön este a Korona nagyter­mében "nagysikerű műsoros estet és táncmu­latságot rendezett. A rendelkezésre álló ter­mek újra szűknek bizonyultak, az iskola iránt mindenkor megnyilvánuló meleg szimpátia és a támogatás készsége az egész város pub­likumát megmozgatta s a Koronában csak nehezen fért el a több száz főnyi közönség. Ez a hatalmas és mindenoldalú érdeklő­dés magában véve az iskola életből kiváltó­dottságának tanújele. A nagyfokú érdeklő­dés azonban nem jelentékeny mertékben az illusztris szereplőknek szólt. A programmon S. Schack Mag'da énekes művésznő, komponista, Garay Etta a főváros művészvilágában előkelő nevet érdemelt előadómüvésznő, Dienzl Oszkár zongoramű­vész, zeneszerző, mind olyan nevek, amelyek csengésére a nyíregyházi közönség szivéből a szeretet szava csendül vissza. Kettőzött in­tenzitással él ez a meleg érdeklődésben kivál­tódó szeretett Garay Etta előadómüvésznő­vel, a kereskedelmi iskola volt tanárnőjével Budapest, február 2. A magyarországi szénellátást, melynek igen jelentős része a saarvidéki szénbányák termeléséből került ki, komoly veszedelem fenyegette azáltal, hogy a franciák a Ruhr területet megszállták, a szénvonatokat lefog­lalták és kijelentették, hogy minden, bárkivei történt egyezséget törölnek. A magyar kor­mány az Országos Szénbizottság utján pedig saarvidéki szénnel fedeztette egyrészt 'az ál­lami, másrészt az ország magánosainak szén­szükségletét. A franciák szénstornója igen kellemetlen szituációk elé állította a kor­mányt. A tél derekán vagyunk, az ország tü­zelőszüksséglete igy még óriásibb quantumo­kat igényel. Megpróbáltak a lengyel'állami szénbányák igazgatóságával uj mennyiségek szállítására tárgyalásokat folytatni, amik azonban kudarcot vallottak, mert a lengyel bányák termelőképességét már igénybeverték különböző helyekről történt szénlekötöttsér gek. Kérdést intéztünk tehát az országos szénellátás ügyéhez közel álló körökhöz, ahonnan a következőkben informáltak ben­nünket : — Bizonyos, hogy az ország szénellátása komoly veszély előtt állt azáltal, hogy a franciák a Ruhr-területek megszállásával be­jelentették, hogy a lekötött szénszállításokra tovább már nem vállalkozhatnak. Tekintettel arra, hogy a kormány ép a saarvidéki szénnel fedezte le ugy a közüzemek és közhivatalok, mint a magánosok bejelentett szénszükségle­tét, ami milliárdos szénbehozatalt tett volna ki és ami olyan szénmeninyiség, melyet a m;<­gunk bányatermelésének kiegészitésekép hoz­tunk volna be, ettől elesni nagy katasztrófát jelentett volna. A kormány, az Országos Szénbizottság utján sürgős tárgyalásokai kezdetett először a iengyel állami szénbá­nyák igazgatóságával, hogy a békeszerző­désbeli megállapított köteles szénkontingen­sen felül szállítson a nekik megítélt porosz— sziléziai bányák termeléséből egy, a saarvidé­ki szénkötéshez hasonló mennyiségű szenet. Az állami szénbányák igazgatósága azon­ban a tárgyalás legelején közölte már a kor­mánnyal, hogy szénszállításra a bányák túl­terhelése miatt nem vállalkozhatnak. Megj­kereste tehát az Országos Szénbizottság az angol magán és állami bányák igazgatósá­gait, amelyek hajlandónak mutatkoztak ar­ra, hogy ugyanazt a mennyiséget és ugyan­azon szállítási feltételek mellett, amelyeket a franciák storníroztak, leszállítják. — A kormány az Angolországból im­portált szénnel elsősorban a közüzemeket, másodsorban a közszolgálati alkalmazottak magánszükségleteit fogja lefedeztetni. Köz­vetlen utána, a később érkező szénmennyi­ségekkel á gazdasági gépmunkák teljes szük­ségletét elégíti ki, igy tehát a gőzekeszántás­hoz szükségelt szénquantum biztosítva van, amit az angol szénszállítmányok beérkezése után az Országos Szénbizottság azonnal szétoszt a jelentkezett igénylők között. — Az államvasutak szénszükséglete tel­jes mértékben telik a magyar bányák pro­duktumából. Nem forog fenn tehát az a ve­szedelem, hogy az államvasutaknál üzem és forgalom redukció következzék be. A kor­mány már jóelőre ugy intézkedett, még ha a magyarországi ipari üzemek látszólagos rová sára is, hogy a Máv. a hazai bányákból fe­dezhesse szükségletét és ne legyen ugy a személy-, mint az áruforgalom kellemetlen korlátozásoknak kitéve. A nyíregyházi leányiskola Petőfi ünnepe. A helybeli községi polg. leányiskola az elmúlt vasárnap, f. hó 28-án délután ünnepelte nagy költőnk PeLőfi születésé­nek százéves évfordulóját. j Sok jói sikerült ünnepélyt élveztünk már végig a polg leányiskolának, de ez talán valamennyinél impozánsabb volt. Az ünnepély; szónoka Starky, Henrik tanár, aki nagy gonddal elkészitelt mü­1 vét Petőfi költészetének ismertetését lelke­sedéssel adta elő. Ügyes megoldással az ünnepi beszéd keretében ehilitett némely költeményét Petőfinek egy-egy leányka szólaltatta meg. Igy: »"Jövendólés« sza­valta Frankfurt Olga IV. o. t. »TéU esték< előadta Timarofszky, Margit IV. B. o. t., odoma omora hétfőtől a Vá­rosi Szín has SRozgóban. Azonkívül a CLEMENCEAU-ÜGY Francetka Berlinivel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom