Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 1-24. szám)

1923-01-23 / 17. szám

JSfmfflDÉK Az általános kereseti adó. Dr. Diczig Alajos előadása az Ipartestületben. 1923. január 23. Nyíregyháza, január 22. Saját tudósí­tónktól. Dr. Diczig Alajos, a debreceni Kereske­delmi és Iparkamara fogalmazója, a nyíregy­házi Ipartestület tegnap délelőtt 10 órakor megtartott nagy gyűlésén, a városháza dísz­termében, előadást tartott az általános kere­seti adóról és kapcsolatban a jövedelem adó­ról. A gyűlést pont 10 órakor nyitotta meg Pisszer János ipartestületi elnök, üdvözölvén az előadói termet zsúfolásig megtöltő hallga 1­tó közönséget, amelynek soraiban az ipar­testületi tagokon kivül ott láttuk a hatósá­gok képviselőit és a kereskedelmi élet számos kiváló tagját. Dr. Diczig Alajos történelmi visszapil­lantást vetett az adózás terén Magyarorszá­gon uralkodó állapotokra. A negyvennyolcas évek előtti időkben a magyar nemesség nem fizetett adót, s II. József császár adózási rendelete nagy visszatetszést szült közöttük. A vonakodásnak az lett az eredménye, hogy amíg a magyar mezőgazdasági termékek és ipári cikkek csak 30 százalék vám lefizetése után mehettek külföldre, addig az osztrák iparcikkek csak 3 százalék behozatali vámot fizettek a magyar határon. Ennek lett a kö­vetkezménye a magyar ipar teljes elsenyve­dése és aránytalanul nagyobb kárt okozott az országnak, mintha megfizettük volna a kive­tett adót. 1848. után a Bach-korszakban vir­tus volt adót nem fizetni és a fináncot be­csapni. 18Ó7. után Jókainak kellett felvilágo­sítania a nemzetet, hogy most már más világ járja, s hogy az adó nem fizetése óriási kárt jelent az államháztartás szempontjából. Az általános kereseti adó alapelvejt már lQQ9-ben dr. Wekerle Sándor akkori pénzügy miniszter állapította meg, azonban ez a gya­korlatba nem ment át, hanem az I., II., III. és IV. oszt. kereseti adó továbbra is érvény­ben maradt. Hegedűs Lóránt pénzügyminisz­ter a forgalmi adóról szóló törvényjavaslat benyújtásakor tett Ígéretet arra, hogy a négyféle kereseti adót megszünteti, s he­lyébe az uj adónemet lépteti. Ez azonban csak most, az 1922. XXIII. t.-c. alapján f. év ja­nuárjában lépett életbe. Egyidejűleg az ed­dig érvényben volt négyféle adónem meg­szűnt. Ezekután előadó részletesen ismertette a törvényt és végrehajtási utasítását, amelye­ket előző számainkban mi is részletesen hoz­tunk. Az ismertetés után kiterjeszkedett azok­ra a könnyítésekre, amelyeket a pénzügymi­niszter a Baross-Szövetséghez intézett leira­tában megigért, s amelyekről külön rendelet fog majd megjelenni. A nagy tetszéssel fogadott előadás után Hoffmann Mihály szólalt fel, aki a kereske­dők nevében köszönetet mondott dr. Diczig Alajosnak élvezetes előadásáért, s annak a véleményének adott kifejezést, hogy az év­ről-évre reánk zuduló rendeletek kötelezett­ségei között alig marad idő az iparosnak és kereskedőnek rendes foglalkozásának üzésé­re. Hogy ezek ellen védekezhessenek, szük­séges, hogy a kereskedők és iparosok fogja­nak össze. Fried Salamon felszólalásában a forgalmi adó blokk-rendszer ellen kelt ki és annak különösen a sörházakban való tart­hatatlanságáról beszélt. Dr. Diaiig Alajos felvilágosítása és Pisszer János elnök záró­szavai után az ülés egynegyed 1 órakor vé­get ért. Tudomásunk szerint a nyíregyházi Ipar­testület az általános kereseti adóra vonatko­zólag az Ipartestületek Országos Szövetsege által megindított országos mozgalomhoz csatlakozik és kívánja a könyvelés kötelezett­ségének teljes eltörlését és az alkalmazottak adójának levonása és egész kezelése alól való fölmentését. Az ujfehértói „Pukkantó" korcsmában agyonvertek egy dohánykertészt Hét gyermeke maradt árván. ' Ujfehértó, január 22. Saját tudósi­lónktól. Az ujfehértói Lónvay birtokon szom­baton fejezték be a dohányszáílitást, a dohányosok megkapták rendes osztalékukat s ősi, megrögzött szokásukhoz hiven be­mentek a »Pnkkantó« korcsmába a do­hánytermelés! szezon ünnepélyes befeje­zése céljából. Ezeket az áldomásokat rend­szerint tökrészegen fejezik be a résztve­vők, akikben ilyenkor felbuzog az ősma­gyar virtus. A szekérlőcs, bálfa és egyéb súlyos szerszámok ilyenkor fegyverekké válnak s a küzdelemből az kerül kí győz­tesen, akinek keményebb a feje. Gyakran végződik halállal az ilyen verekedés, mint a szombati is, amikor egy hétgyer­mekes családapa maradt holtan a korcs­mai porondon. Szombaton este már vig volt a han­gulat a Pukkantó« csárdában. A petró­leumszagu, füstös korcsmahelyiségben mulattak a Lónyai uradalom dohányker­tészei, köztük Hegi"dus József és (pornók Tusár István. Az utóbbi igás kocsis volt, j de részt akart venni a mulatozásban. — Egyszer csak Hegedűs József kötölőzköd- j in kezdett Csernok Tusárral. Szót szó követett, mire Hegedűs csákányt ragadott j és azzal akarta kettéhasítani a Csernok ko ponyáját, azonban ez senr voTt rest, föl­kapott egy bálfát és azzal ugy »vaksze­men« vágta Hegedüst, hogy az azonnal szörnyet halt. Hegedűs Józsefnek hét gy pr meke" maradt árván. Csernok Tusár Ist­vánt a csendőrök letartóztatták és bekí­sérték a nyíregyházi ügyészségre. Ltgizebb báli ujdanságok 1 Apolló­Hétfő, kedd ( szerda, 7 és 9 órakor í SEZTKékszakái hercegnő " (Femint.) Egy nagystílű nő szerelmi 7 felv. Főszereplő ltalia Almirante Manzini. A német példa. Mosi, hogy a francia gyűlölet-politika kétes győzelmének eredményeként a Ruhr vidéken francia katonák szeges bakancsa alatt nyög az ősi német föld, a fegyverek csörrenése és az ágyuk dübörgése felrázta a nemzetet s elszánt egységbe kovácsolta az eddig ellentétesen érző lelkeket is. Leomlot­tak a válaszfalak, melyek pártokra különiiet­ték a nemzetet. Az élet vágy halál mesgyéjén minden német rá eszmélt arra az igazságra hogy egy nemzet életét csak az együttes erő és akarat mentheti meg­Egymásra ismert most Németország min­den fia, testvérként ragadta meg egymás ke­zét a német nagytőkés s a legszegényebb munkás, kinek lelkét dühös spartakhus taní­tásokkal mételyezték meg a moszkvai agitá­torok. A nemzeti öntudat vaspáncélja mögött néz ma műiden német farkasszemet az ellen­séggel. A bányák tárnáiban elhallgatott a fúrók berregése, kihűltek a gyárgépek kazánjai, nincs munkás, aki csákányt venne kezébe francia parancsra, nincs tisztviselő, aki ér­vényt szerezne a francia akaratnak, a vállal­kozó nem állitja üzemét az 'ellenség szolgáloY tába. Az egész Németországon a tiltakozás szava zug végig elemi erővel: a társadalom egy hatalmas vétóban egyesül­Megkapó példák sorozata igazolja, mi­lyen hatalmas annak az egységnek a z ereje mely a német társadalmat vaskapocsként tartja össze nemzeti megpróbáltatásának e súlyos idején­De legeclatánsabb bizonyság erre a bú­dén i példa. Degoutte tábornok szenet ajánlott fel Bádennek kedvező feltételek mellett- Ezt az ajánlatot azzal utasította vissza Báden, hogy a többi német államokkal szemben semmiféle előnyt nem kiván élvezni a franciáktól. Ez és ehhez hasonló példák világosan igazolják, hogy ma az egész Németország egy frontban áll a franciákkal szemben. Az egészből csak az a szomorú tanulság, hogy erre az erős egységes nemzeti öntudatra csak most eszmélt a német nemzet, amikor az államot romboló, nemzetet felforgató törek­vés ott is végig söpört pusztító orkán gya­nánt Germánía feje felett megkondult a halálharang. A német példából pedig m'- l s levonhat^ nánk egy s más tanulságot. Gyűjteményem bronzkora. Irt* : Dr. S&áry Sándor. i VII. V. számú kard. A lelő által súrolással pa­tinájától megfosztott bronz markolatos, ovál korongu, nádlevél alakú, kétélű, egyenes bronz kardnak hossza 60 cm. bengéje 4 cm. széles. Többi része mindenben megegyező, a harmadik és negyedik számú kardéhoz — va­lószínűleg egy mester készítette — de az egész kard díszítetlen. Ugy látszik közem­beré volt. VI. számú kard. A hatvanas években gróf Vay Ádám birtokán Vaján a Ravasz­hegy tövében talált bronz kardnak a máso­lata. Eredetije az én tulajdonom volt s álta­lam a szabolcsmegyei muzeumnak lett aján­dékozva s érdemes megemlíteni, hogy nem pénzért vettem, de id. Gaál Ede főlevéltár­nok Irénke leányának szerencsés meggyógyi­tásáért kaptam jutalmul Gaál Ede földjén tengericsutka vágásra használta s iefrrie a célra is kitűnően bevált... A bronzkori enlberek kik e bronz kardokat csak harci eszközül Úri divat kü/önIeQcssc'C>ek. Nylrrffhóu. ZrírjfiSoiu utca V. A Diadal Szodoma Gomorra Mozgóban WHGT' és Jan. 25, 26, 27, 28, csütörtök, péntek, szombat, Yasárcap 3, », 7 és 9 órai kezdettel kerül bemutatásra

Next

/
Oldalképek
Tartalom