Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 1-24. szám)

1923-01-21 / 16. szám

JSCyíhstidék 1923 január 21­Levéí a szerkesztőhöz. Dühöng a sovinizmus a letépett országrészeken. A »Nyirvidék« f. évi 18-iki számában a nyiradonyi főjegyző és a szabó Icsvárme­gyéi kir. tanfelügyelő közös témát érint tudósító illetve válaszadó jegyzékében. (Nagyon divatba jött a »jegyzék« szó, liasz náljuk mi is.) Ez a két (tudósító és Válaszadó) jegy­zék közelről érdekli a népnevelés ügyét. — Bocsásson meg Szerkesztő ur árva fejem­nek, ha kifejezést merek adni annak a gondoltának, mely ezek olvasásakor eltöl­tötte a lelkemet. Nincs mit bánkódni a múlton. Nincs mit jerémiádázni a lepusztult országon. Arra se™ érdemes rámutatni: hot és mi­ben követtek el mulasztást elődeink. — Azt behunyt szemmel látjuk (mert fü­leink hallják), mint dühöng a sovinizmus a letépett országrészeken. Mi befogadtunk mindenkit; adtunk a boldogulás eszközeibői boldog, boldog­talannak a széleken, meg a sik Alföldön, de egyet nem adtunk, egyet, a lélek föld! megnyeréséhez, 'nem adtuk azt a nemzeti templomoL (népiskolát), melyen keresztül juthatott volna a nemzedék az életbe. — Hagytuk magukra. Szomjúhozta a Iélek­föld a kulturát; a nemzet késett, építet­tek másat, ofyant, amilyenből pokoltorná­ca tett. Istenem, de nagy, de nemes, die bölcs lélek is volt az a magyaré. Szerzett, meg­védett házat, földet-, hiazát. Oda prezen­telte a jövevénynek javait és... és., a jö : vevény hála helyett megostorozta, bi­lincsbe segítette vern iazt a jobbot, mely számára életet, javakat bizlositott az Ár­pádok kora óta. Ugyan mit nyerhetett, milyen felvi­lágosító • szókat kaphatott attól a szabol­csi tanfelügyelőtől az a gör. kat. telepit­vényes, aki a gyulafehérvári összejövete­len* hazaárulónak jelentkezett s külügy­miniszteri államtitkár lett belőle. Hatal­mas ugrást tett. A szabolcsi oláh telepit­vényeken milyen emlékett hagyott maga után. A nyirábrányi főjegyző gyüjthetné ehhez az adatokat. A jelenlegi tanfelügyelő mint töltse szerepét ilyen előd után, hogyan tudja összbangzásba hozni a nemzetiségek ér­zelmét a magyar nemzeti érzéssel. A nép­nevelés terén voltunk gyengék. Nem okul­tunk a külföldi példákból. Kormányunk (az az osztrák minta) szabadjára hagyta a felekezeteket, melyek a zenitig enged­ték nőni az államellenes érzéseket Az ál­lamnyelvek az iskolából, templomból, községházából elsikkasztották. Voltak di­cséretes kivételek. De oly kevés, nagyon kevés. • Benkő András, tanfelügyelő, a nyír­egyházai tanítóképző intézet igazgatójá­hoz küldött köszönőlevelében annak a hi­tének ad kifejezést, hogy abból az intézet­ből kikerülő, hazaszeretet tüzétől átita­tott tani-tónemzedék nevelhet majd igaz hazafiakat, megérző, érdek szolidaritásba gyülekező állampolgárokat, ugy a férfiak mint a nők során. Ez a tanfelügyelő nyilatkozat tolja tollam alá azt az ötvenöt esztendővel ez előtt történt dolgot, mely az itteni taní­tóképző intézetre a legszebb dicséret. — Ebben a múltban a jóhirnevü pedagógus Bánhegyi István volt az igazgató, aki év­végi jelentésében igy nyilatkozott az in­tézet szelleméről: — »a lefolyt iskolai év­ben is ugy mint eddig, politikai tekin­tetben oly szellemben igyekeztünk ve­zetni az intézetet, hogy az alkotmányt be­csüln itudó, a szabadságot megértő, tör­vényt tisztelő, egyházi tekintetben pe­dig nem rajongó, mystikusokat, hanem ofy tanítókat neveljünk, kik igaz vallásos­ságtól áthatva egykor hü ápolói legyenek az általános ker. erkölcsös és vallásos élet nek anélkül, hogy a haza jövendő polgárai közt a felekezeti viták, meghasonlások s visszavonás átkos magvait szórnák, kik a különféle nemzetiségek és felekezetek gyermekeit egymás melleit békés megfé­résre s kölcsönös szeretetre tanítsák. — Tudományos tekintetben pedig folytonos összeköttetésben maradunk a pedagógiai téren mintául szolgáló külfölddel, "hogy ez intézetet a nevefészetí tudomány szín­vonalán tartani folyton képesek legyünk.» .Teles professora volt ennek a nyíregyházai intzetnek, népnevelési főiskolának dr. Emericzy Géza, a kitűnő metodista, ki it­teni állásából Iglóra került igazgatónak. A Bánhegyi Emericzy gondos vezetése alól kikerült apostolok közül vájjon há­nyan jutottak saját hazájokban hajlékta­lanokká a sovinizmustól gőgös megszál­lók mártírjaivá. A Szerkesztő urnák készséges híve: Dökényi Dániel. A nagy Petőfi film! csütörtöktől látható az Apollóban. Minden ma gyarnak kötelessége megnézni a Petőfi filmet. — Jegyek már előjegyezhető*. Madách és Bessenyei. 'A Nógrádvármegyei Madách Társaság Balassagyarmaton tartott országos ünnepé­lyén elmondta Kardos István. A Szabolcsvármegyei Bessenyei Kör és Szabolcsvármegye hódolatát és háláját tol­mácsolom Madách szelleme és költészete előtt. A Nyírség hóval borított halmai felett hideg északi szél fuj. Szivünkben is a magyar tél dermesztő hidege alig engedi a remény­ség szálait kisarjadni, de meghatott lélekkel vándoroltunk ide a százados bölcsőhöz, hogy a nemzeti oltár fellobogó tüzéből meleget reményt, erőt merítsünk és vigyünk arra a helyre, hol Bessenyei született és hol a Ma­dách-családnak is ősi birtokai voltak. S ha magányos, csendes óráinkban el­gondolkodtunk sorsunkon, a magyar sorson, hogy — Madách szerint — ugy járunk Mint a kisgyermek, ki játék közben elesett •Anyjának karában keres menhelyet, hogy ez anyánk milyen egyforma sorsra, szenvedésre formálja nagyra hivatott gyer­mekeit. Bessenyei és Madách élete munkássága is olyan sok meglepő hasonlóságot mutat, melyek tanúságokkal figyelmeztetnek s re­ménységgel bátorítanak ezekben az ünnepi percekben. Mindkettő ősnemesi család hajtása és hivatásuk a régi dicsőség romjain egy uj és szebb kor előkészítését munkálni. Bessenyei az úttörő és tüzes ébresztő éppen olyan szomorú kor harcosa, mint Ma­dách a politikai és szellemi elnyomatás ide­jében. Madách korára is ráillenek Beöthy Zsolt szavai a testőrirók idejéről, hogy ahol kul­turát látott, ot* fogyatékos a magyarság, ahol magyarságot látott, fogyatékos a kultura. Bessenyei a császárváros káprázatos pompájában látja maga előtt meg­nyílni a világot, Madáchot ífjükori gondos nevelése, pesti egyetemi évei s közös német és francia nyelvi tanulmányai készítik a nemzeti művelődés szolgálatára. Bessenyei első drámai munkája az ) Ágis<i, éppen ugy klasszikus tárgyú, , mint Madáchnál a Commodus, s nagyon érdekes ta­lálkozása a két szellemnek, hogy ezután mindkettő a magyar nemzeti mondakörhöz fordul ugyanazon témáért. Bessenyeiinél At­tila és Buda, Madáchnál Attila fiai, hot ugyancsak a két testvér közötti ellentét szítja a viszálykodás tüzét. Bessenyei a magyar hazafias dráma első alapvetője, Madách parnasszusi magaslatra emeli ezt a műfajt élete főmunkájával. Filozófus lélek mind a kettő, kik azt érzik, hogy az életcélok, reménységek mind szétfoszlanak, meg a szerelmi és hazafi ál­mok egyaránt. — Ez a sorsa egyénnek, nem­zetnek. Ez a sorsunk nekünk is, kik a kései bánat nemzetének tagjai vagyunk. Az ember tett tönkre bennünket is. Ember, te nagyszerű méregfa, Környezeted is megmérgezed... mondja Madách. Egyaránt szeretik a magányt, természe­tet, s a szerelem bűvös világa nem számukra nyit kábító illatú virágot. Lírájuk sem a szines kápráztat szavakkal való játék, melyek elhomályosítják a gondo­latot, a darabosságban és nyersességben a mély érzés, a nyelv zengő érce, a gondolat a főerejük. Életük közös csalódás, aztán csendes ( szemlélődés, visszavonultság Madách szerint: \ Csak lemondásoknak lánca éltünk, | Mely bői nem marad más emléknél csupán... És közös a mi sorsunk is. Nógrád és Szabolcs is végvár lett. Nincs más kincsünk és reményünk, mint két elszakított sir, egyik Pusztakovácsiban, másik Alsósztregován, ho­va csak a gondolat szállhat emlékezni és könnyezni. Te sáppadt homlokú, érző szívű ember, mit üzensz nekünk Petőfi és a te százéves bölcsődtől, mikor Kölcsey Himnusza is éppen százesztendős s kezünk tördelve mondjuk: Szánd meg isten a magyart, Kit vészek hányának.,. Mit üzensz nekünk ? Küzdjünk-e ? Bíz­zunk-e ? A nyírségi dombokon hideg északi szél sivít. Szivünkben is dermesztő a hideg. Hadd melegedjünk hát oltárod tüzénél Hadd tegyük le hálánk szerény koszorúját emléked elé. Legszebb báli újdonságok Úpj divat különlegességek. Hflni JááM. ZrujpVom ulna V ZSOLDOS TABÜTÉZET Budapest, VII,, Dohány-utca 84. . Telefon József 124 — 47. sz. a legjobban készít elő 385 7 magán vizsgák ra. halhatatlan emlékének á do/uak, ha m g néz­zatnagymavét a gOLOND ISTOKOT a Városi Színház Mozgóban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom