Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 1-24. szám)

1923-01-20 / 15. szám

Í9Í3. január Í0„ jftisamts: A jubiláló Hangya. Csonka flagyarorsz^gon 2000 szövetkezet működik. Hat milliárd áruforgalom. Nyíregyháza, január 1Q. A Nyirvidék tudósítójától. A jövő hét keddjén, január 23-án délelőtt megkondulnak a Te Deumra hivó harangok szerte az országban, üran-epi hivó szózat zengő nyelvén hirdetik Szabolcs községeiben és Nyíregyháza városban is a kis emberek erejéből hatalmassá lett Hangya szövetkezet negyedszázados jubileumát. ~ A töméntelen szerteágazó, de a közönyösség homok sivatagába vesző akció között jóleső örömmel látjuk a győzelmes szövetkezeti mozgalomnak ünnepét, amelyet a sok százezer ember a jól teljesített -munka, az okos előrelátással való összefogás öntudatával ül meg. Ezekben az ünnepi órákbam valóban további akcióra bátorító a lelkeken visszavonhatatlanul uralkodó Hangya mozgalom múltjára való emlékezés, a huszonöt éves fejlődési ut két állomásának összevetése. Foglalkozzunk a kisemberrel. A Hangya alapitója néhai gróf Károlyi Sándor volt. Mielőtt a néhai Qróf az agrárpolitikai mozgalmat megindította volna, a kör vetkező felhívást intézte munkatársaihoz egyik előkészítő értekezleten. »Az összetartozandóság fejlesztését kezdjük a kis embernél, a legkisebbnél és menjen fel ez a társadalmi osztályokon végig, a legfelső régiókig, s olvadjon össze mind, mert mindannyian egy érdeküek vagyunk. A munkás és a kisbirtokos érdeke egy alapon áli a nagyobbéval. Ajánlom én ezt a mi magyar értelmiségünk és a magyar földbirtokos osztály vezetőinek figyelmébe. Kötelesség, hogy foglalkozzunk a kis emberrel. — Kötelesség melytől áthatottan méltóztassanak innen eltávozni és ezt elmondani mindenkinek és bizonyára győzni fogunk«. E felhívás nyomán egymás után alakulnak a hitelszövetkezetek, a Magyar Gazdaszövetség, 1898. január 23-án a Hangya, majd ezt követi később több szövetkezeti intézmény megalakulása. — A Hangya nagynevű alapítója, bár minden a magyar föld népét gazdaságilag erősbbitő mozgalmat, ha kel lett, anyagilag is készséggel támogatott, legkedvesebb alkotásának mégis a Hangyát tekintette, talán éppen azért, mert ennek kellett megküzdeni megértés hiányában a leginagyobb nehézségekkel. 2000 szövetkezet. Hogy minő fejlődésen ment át a Hangya az elmúlt 25 év alatt, az alábbi adatok mutatják. — Az alakulás első évét 29 működő szövetkezettel kezdte, mig ma Csonka Magyarországon 2000 szövetkezet működik, jól lehet, hogy a trianoni békeszerződés 1327 szövetkezetet szakított el a Központtól. Egy szük kis helyiségben, két tisztviselővel kezdte meg a Hangya működését, akik közül az egyik almási Balogh Elemér későbbi vezérigazgató, aki már a megalakulásnál igaz fiúi szeretettel állott a nagynevű alapító jj mellé. — Ma 1400 alkalmazottja van a Hangya központnak. — Az áru-ellátást a központi raktárakon kívül 15 vidéki kirendeltség és három tranzitó raktár végzi. Három jelentékeny kirendeltséget ugyaincsak a trianoni békeszerződés elszakított tőlünk. Hat milliárd forgalom Áruforgalom az első évben 49457 korona volt, mig 1922-ben meghaladta a 6 milliárd koronát. — A csonka országban a kötelékébe \ tartozó fogyasztási szövetkezetek utján nem | kevesebb, mint 4.000.000 fogyasztót lát el, azonkívül a szövetkezetek 2500 üzletvezetőnek, tehát mondhatni majdnem ugyanannyi családnak adnak kenyeret. Balogh Elemér, Meskó Pá{ A Hangya központ működését 16000 korona alaptőkével kezdte meg, amely 1922. év végén meghaladta az 500.000.000 koronát. A Hangya nagy fejlődése az alapító gróf Károlyi Sándor hathatós támogatásának, főként pedig almási Balogh Elemér vezérigazgatónak érdeme, aki a Hangyával együtt fáradságos munkában eltöltött és érdemekben gazdag 25 éves szolgálati évfordulóját szintén most üli. — Nem tehet megfeledkezni azonban a szövetkezetek apostoláról, Meskó Pálról sem, aki bár néhány évvel később, de annál nagyobb munkakedvvel és a magyar nép iránt eltelve igaz szeretettel állott segitő társul Balogh Elemér mellé. A nyíregyházi mozgalom. Szabolcsban a háború első éveiben izmosodott meg a szövetkezeti gondolat. Az akkori levegő Nyíregyházán nem volt kedvező a Hangyára, de lelkes férfiak nem rettentek meg az akadályoktól és szívósan folytatták a toborzás munkáját. A lelkes férfiak élén Báró Buttler Sándor sikerre vezette az akciót s ma Nyíregyháza az ő fáradságot j nem ismerő vezetésével, meleg magyar szí- • vének lelkesedésével folytonosan fejlődő ' szövetkezeti központtá lett kirendeltségi székhely élén a nagyszerű agilitásu és kiváló kommerciális képességű Balog Kálmánnal és a gazdák szövetkezeti boltján kivül-J Hangya-boltja van. Az ünnep lelkesedése gyújtó hatással viszi a kisemberek összefogásának ügyét előre. Az Ev. Leányegylet műsoros estélye. Nyíregyháza, január 19 Saját tudósi tónktól. Az evangélikus Leányegylet jótékony céljainak minél nagyobb mértékben való megvalósítása érdekében 21-én, vasárnap délután 6 órai kezdettel a főgimnázium dísztermében műsoros eslélyt tart. A műsor egyes számai kiváló gonddal vannak összeválogatva s méltó érdeklődésre tarthatnak számot. Belépődíjat a Leányegylet nem szed, hanem az áldozatkész közönség nemes szivére bízza, hogy jótékony célú adományaival mennyiben járul hozzá a Leány egy let nemes céljaihoz. Az estély tartalmas műsorát a következőkben közöljük: 1. Nyitány, játsza a főgimnázium zenekara. 2. Beszédet mond Duszik Lajos miskolczi ev. lelkész. 3. Zongorán játszik: Kozák Istvánná úrnő. 4. Reviczky. Pán halála. Szavalja: Polster Erna úrhölgy. 5. Szerenád az Ocskay brigadérosbóí. Gordonkán játsza: Radványi Ottó, zongorán kiséri Zwick Vilmos. 6. Várady. Mennyország. Szavalja Konecsny Sándor. 7 Hiszekegy. Énekli az Ev. Énekkar. A tegnapi választás. Az uj tanácsnok és a másodaljegyző Nyíregyháza, január 19. A Nyirvidék tudósítónktól. A városi tisztújítás eredményét, amely tegnap délben egy órakor volt megállapítható, a Nyirvidék már közölte. Itt a választásról szóló rövid híradásunkat kiszélesítjük egyes részletek közlésével. A kulturtanácsnok megválasztása, mint ismeretes, szavazás utján történt. Az első és másod aljegyző megválasztása egyhangú volt. A harmadik aljegyzői állásra első helyre Tóth Lászlót, másodikra Helmeczy Ferencet, harmadikra Bányay Károlyt, negyedikre Medgyessy Pált 'kandidálta a jelölő bizottság. A jelöltek névszerinti szavazást kértek, de ettől közvetlenül a szavazás elrendelése előtt elálltak. így Tóth László meg választása egyhangú volt. Az orvosi állásra első helyen Dr. Hartos Jánost, második helyen Dr. Valent Mihályt jelölték. A leadott 168 szavazatból Dr. Valent 91, Dr. Hartos János 76 szavazatot kapott, egy szavazat érvénytelen volt. így Dr. Valent 15 szótöbbséggel orvossá választatott. A számvevői állásra a következő sorrendben kandidálták a pályázókat: Nagy József, Térjék Lajos, Borsy Sándor, Aszalós István, Szántó József. Névszerinti szavazást nem kértek, Nagy Józsefet egyhangúlag választották meg. Az alszámvevői állás kandidáltjai a következők voltak : Borsy Sándor, Aszalós István, Cseh András, Nagy Gyula, Sepsy István, Szántó József. Névszerinti szavazást nem kértek, Borsyt és Aszalóst egyhangúlag választották meg. Az adótiszti állásra pályázókat a következő sorrendben jelölte a kandidáló bizottság : Cseh András, Maresch Pál, Nagy Gyula Vizely Sándor. Névszerinti szavazás volt. Leadtak 135 szavazatot. Cseh András 64, Vizely 52, Marcsek 10, Nagy Gyula 6 szavaza tot kapott. így Cseh András szótöbbséggel választatott meg. Az utbiztos megválasztasa egyhangúlag történt. A Nagy József megválasztásával megüresedett Ulszámvevői állást is egyhangúlag töltötték be Szántó Józseffel és a Borsy Sándor megválasztásával megüresedett adótiszti állást Maresch Pállal, aki orvosi pályáról lépett a harctéren szerzett súlyos sérülése s így rokkantsága következtében a közigazgatási pályára. A tegnap megválasztott tisztviselőt valamennyije Nyíregyházán jól ismert s értékelt munkása a városi közigazgatásnak. Az uj tanácsnok és a másod aljegyző menekült tisztviselőket, akiket itt mutatunk be közelebbről a nyíregyháziaknak : Az .uj tanácsnok Az uj városi tanácsnok, dr. Szentpétery Endre, 33 éves és 12 éve áll közszolgálatban, amelyet édesatyjának, id. Szentpétery Endre miniszteri és királyi tanácsos, Beregvármegye kir. tanfelügyelőjének kezei alatt kezdett meg. A beregvármegyei kir. tanfelügyelőségnél eltöltött egy évi dijnokoskodás után a budapesti királyi magyar tudományegyetem jog- és államtudományi karának doktori oklevele megszerzése és a beregszászi m. kir. pénzügyigazgatóságnál eltöltött egy félévi dijnokoskodás után közigazgatási pályára lépett és dr. Gulácsy István, Beregvármegye alispánjának kezei alá került. Egy évi közigazgatási gyakornokoskodás után Bereg vármegye törvényhatósági bizottságának 1913. évi tavaszi rendes közgyűlésében Jön a világszenzáció filmje Szodoma.Gomorra Tekintettel a rendkívüli nagy érdeklődésre, jegyek már előjegyezhetek. a Diadal Mozgóban