Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 1-24. szám)

1923-01-19 / 14. szám

1923. január 19. J^lMBfTDfiK Hangya. Ma két éve tartotta a Magyar Gazdaszövetség 25 évi jubiláris közgyűlését. — Az idén pedig a Hangya fogja negyeid százados jubileumát megünnepelni. — Tehát 27 küzdeíemteljes esztendő telt már ef. azóta, hogy gr. Károlyi Sándor egy kis gárda élén a szövetkezés zászlaját kibontotta és 25 éweí ezelőtt alakult meg hazánkban az első hangyaszövetkezet. A mindenhol gáncsra találó kis, de ma már megizmosodott hadsereg jelszava az volt, hogy keveset beszélni, de annál többet tenni, dolgozni a népért. A cél pedig e keresztény erkölcsi alapon való gazdasági szervezkedés volt. És ha most a 27, illetve a 25 év nehéz és fáradságos munkájára visszatekintünk ugy azt látjuk, hogy a Magyar Gazdaszövetség és a kebelében alakult Hangya szövetkezet a keresztény erkölcs és a faji érzés szent eszméjétől vezetve a magyarság és a kisemberek védelmet nemcsak zászlójára irta, hanem ezért zajtalanul ugyan, de annái nagyobb eredménnyel küzdött, fáradt és dolgozott. Vármegyénkben 20 éwei ezelőtt alakult meg az első hangya, mégpedig Bujon. Itt ringott hát szűkebb körű hazánkban a szövetkezés bölcsője, ahová a Hangya jubileuma alkalmából el kellene zarándokulnunk, hogy magától az egyszerű nép gyermekeitől, a községtől tudnánk meg, hogy 20 év alatt micsoda áldásos munkát végzett itt a még ma is sokak áltai gáncsolt és rágalmazott Hangya szövetkezet. Ugy a buji, mint azon időben úgyszólván az összes szabolcsi szövetkezeteket Andrássy Kálmán református lelkész szervezte. Titáni harc volt az, amelyet nem handa-bandázássaí lranem céltudatos és SZÍVÓS munkával kellett a sok ellenséggel szemben megvívni. Mások talán a sok huzavonába belefáradtak volna, de 'Andrássy Kálmán nem. Pedig, még az ellene felbujtatott híveivel is szemben találta magát, akiknek tulaj donképen az erkölcsi és anyagi jólétén fáradozott. Sőt, hogy a keserű pohár egész tele legyen, a közért folytatott tisztességes és becsületes munkában megőszüft lelkipásztornak a szövetkezésből kifolyólag rosszakaratú besúgás és vádaskodásra, mint kommunistának, még a vádlottak padját is meg kellett járnia. Láthatjuk tehát, hogy nálunk Szabolcsban a szövetkezés ösvénye nagyon rögös és burjános volt s még ma is bozótos, mert aki rálép, gyakran akadátyokba ütközik és ha elgáncsolni nem tudják akkor nehézségeket okozva más-uton-mŐ(dón kellemetlenkednek neki. De dacára ennek, ma már liáía Isten Olt állunk, hogy vármegyénkben alig van vagy talán nincs is falu, ahol Hangya szövetkezet ne volna. A szövetkezés lánglelkü apostolának Meskó Pálnak a szülővárosában Nyíregyházán ezeíőtt 4 éwei alakult meg á'Hangya s ma már 1 fő 1 különálló és 7 fióküzlettel rendelkezik. A Hangyakirendelllség pedig nemcsak a megyebeli, hanem a szomszéd csonka vármegyék Hangyáinak is erős összetartó kapcsa és egyben gyámoía és irányitója. Hogy a Hangya Nyíregyházán a kizsákmányolás barikádjait áttörve igazi mély gyökerei verjen, egy báró Buttler Sándornak keílelt jönni, akinek pusztán a neve említése is a valóban keresztény erkölcsöt, a megtestesült faji érzést és a kisemberek érdekeit szolgáló szóvetkezeti eszmét juttatja eszünkbe, aki nem Csupán • z emelvényről beszél a munkáról és hirdeti a löbbtermefést és nemcsak a fehér asztal mellől nyújtja jobbját a munkások a kisemberek felé, hanem a cselekvésből is kivéve a részét, nemesítő munkában egyesül velünk. fis most az a kérdés merülhet fel, hogy mily módon ünnepeljük meg méltóan a Hangya 25 éves jubileumát? Részvényjegyzésünket ke'l sokszorosita ni és ha eddig nem voltunk a Hangya tagjai, ugy nagyobb részvénvjegyzésseí lépjünk be!! Bevásárlásainkat pedig a Hangyából eszközöljük és erre másokat is buzdítsunk!! Hogy miként kell pártolni a szövetkezetet, erre példát hozok fel. Fábri Pál nyíregyházi gazda utolsó hadgyakorlatát közvetve a háború kitörése előtt töltötte be és Gömörmegye Szirák nevű falujában az a baleset történt meg vele, hogy eltört a pipája. Negy szó ez a pipás embernél. Elindult hát, hogy vesz egy pipát s már egy bolt előtt volt és szakértői szemmel nézegette az ablakba kitett pipákat, hogy melyiket is vegye meg', amikor hátulról a vállára nehezedik egy kéz. Oda tekint s egy paraszt ember szólítja meg, hogy vitéz ur talán venni akar valamit? Igen Volt rá a felelet. Eltört a pipám s ahelyett akarok venni egy másikat. Erre a civil, karonfogta a katonát s azt mondta, hogy akkor jöjjön a mi boltunkba s elvezette az ottani Hangyába, ahol 6 fillérért veit is pipát. Amikor kifizeLte és menni akart, a gazda visszahívta és azt mondta neki: Engedje meg vitéz barátom, hogy — miért egy szavamra eljött velem s a mi Hangyánkból vette meg' a pipát, amibe sok dohányt kívánok — egy pohár sörrel, megkínáljam. Ue ezt már a gazda fizette ki. A közelgő jubileum alkalmából mennél több ilyen öntudatos és erős lelkű tagot kívánok a Hangyának!! H. v. Diadal Mozgó Január 19, 20, péntek, szombat Az enyveskezü King (A milliomos inas ) Kalandor vígjáték 5 felv. — Kísérő nim Ludas Matyi. Kékszakai hercegnő (FE3VSINA.) —Egy démoni nő szerelmei. — A címszerepben Italia Almirante Manzini. előadásait csak felnőttek nézhetik meg — Bemutatja hé főtől az Apolló, szobrászművész alkotása, melyet a kiváló tehetségű művész egy nagyobb Petőfi szobor terveként készített s amely Kozák István tanár tulajdona. — A szobor Petőfi alakja felett a magyar géniusz lángoló pafossal áll. A szobron kivül hatásos díszítő elemei a kirakatnak a Petőfi-képek, Pelőfivonatkozásu zenemüvek egészítik ki a cesntennárium alkalmából készült kirakatot, amely mellett minden járó-kelő kegyeletes érzéssel áll meg' s amely élénken jellemzi a magyar könyvkereskedők lelkét átható hazafias szellemet s hangsúlyozza azt a nevelői feladatot, amely a magyar könyvkereskedőkre minden időkben várt s amelynek, ismerjük el, mindenkor meg is felelnek. Ezt a Ferencikönyvesboltjának Petőfi kirakata előtt örömmel állapítjuk meg. Petőfi kiállítás a Ferenczi féle könyvesboltban. A Petőfi centennárium sikerében nagy mértékben osztozó magyar könyvkiadócégek és könyvkereskedők magjailelkiségük sugárzásaként országszerte Pelőfi-kiállitás rendezését határozták el. A gyönyörű tervhez lelkesedéssel csatlakozott Nyiregyháza régi könyvesboltja, a Ferenci-féle könyvkereskedés, amelynek kirakata szombat óta Petőfirőf beszél az érdeklődéssel nézegető nyíregyháziaknak A kirakat ízléses elrendezésében állítja elénk a régibb kiadású, a centennárium alkalmából napvilágot, látott Petőfi kiadásokat és a különböző Petőfi-tanulmányt és albumot. A Petőfi-kiadások közül pompás érdekessége a főváros jubiláris Petőfi kiadása s nagy kincs a Mehnerféle első albumszerii Petőfi-kötet. A kirakat központjában hatásos Peiőfi-szobor 1 van, Somogyi István szabolcsi születésű f Nagy sikere van a munkáltató Horthy akciónak Nyíregyháza, január 18. A Nyirvidék tudósítójától. A városi Horthy-akciónak az a terve, hogy munkaaíkaiom nyújtásával segit elsősorban a szegényebb, de dolgozni akaró társadalmi osztályon, te'jes sikerrel járt. A Nyirvidékben tegnap megjelent felhívásra mindjárt az első napon nyolcvan asszony jelentkezett azzal, hogy szívesen vállalja a szegények ruhaneműjének megvarrását a felajánlott karton illetve vászon fejében. A jelentkezőket mind akceptálták s minthogy a karton és vászon kiszabása a holnap folyamán befejezést nyer, a vállalt munkához már a napokban hozzáfognak a dolgos asszonykezek. A Horthy-akció ezúton a legszerencsésebben oldja meg feladatát s mindenképpen kivaló szociális érzékre vall, az a terv, a melyet e téren Énekes János prépost-kano nok terjesztett elő s amely a legnagyobb sikerre vezet, amikor a munka utján nyújt segítséget. A Gazdasági Ejesület közit mánjei. 'Meghívó. Van szerencsém a Szabolcsv. Gazd. Egyesületnek folyó év február 1-én délelőtt 10 órakor a vármegyeház kistermében tartandó igazgató választmányi ülésére a t. választmányi tag urakat meghívni — s tekintettel a tárgyak fontosságára — szives megjelenésűket kérni. Nyiregyháza, 1923. január hó 15-én. Szalánczy Bertalan 6. k., e. elnök. Meghívó. Van szerencsém a Szabolcsvárm. GazdEgyesületnek folyó évi február 1-én délelőtt fél 12 órakor a várrtiegyeház kistermében tartandó közgyűlésére az egyl. t. tagjait meghívni, — s szives megjelenésöket kérni. Nyiregyháza, 1923. január hó 15-én. Szalánczy Bertalan s. ic., e. elnök. Tárgyak: 1. Jelentés az egyl. 1922. évi működéséről. 2. Az igazgató választmány előterjesztése a tagdijak felemelése tárgyában. 3. Az igazgató választmány előterjesztése az alapszabályok módosítására. 4. Az egyl. 1923. évi költségelőirányzat megállapítása. 5. Az egyesület tagjai által — a közgyűlés előtt legalább 4 nappal az elnökséghez — benyújtott esetleges indítványok. Jön a világszetná»ié filmje Szodoma.Gomorra a Diadal