Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 1-24. szám)

1923-01-18 / 13. szám

JMyíryidék 6 1923. január 18... A szivek megdobbanása a végeken. A ligetaljai járás községei is felemelték tiltakozó szavukat a trianoni békeszerződés ellen, a területi integritás mellett. Az esetnek jelentőséget ad a járásnak határszéli fekvése és azon körülmény, hogy román részről még ma sem szűnt mejg a külföldi agitátió ezen járás községeinek megszerzése iránt, de jelentőséget ad legfőbbként azon' tény, hogy a románok által megszerezni óhajtott és vérző szívvel itt hagyott két legnagyobb részben román ajkú község az, amelyik dokumentálja ezzel is feltétlen magyar érzelmét és a békeszerződés lehetetlenségét. Ragaszkodnak a románok Nyirábrány és különösen Nyiradony megszerzéséhez, mert ez a község volt hosszú- időn át a magyarság szivében a végvára a román aspirátióknak. Mert az volt, de nem a lakossága, hanem a vezetősége által. A mai román politikának szálai már évtizedekre vissza nyúlnak. Nagyon jól tudták azt, hogy miként kell egy telepítésből ide került s nyelvét és szokásait megőrzött kis szigetet megtartani a maguk számára. Jól tudták azt, hogy az egyház az, amely a vallásos érzelmű nép lelkével a legjobban össze van forrva s hogy aninak vezetői lehetnek legfőbb biztosítékai politikájuknak. Már a személyek megválogatásánál súlyt helyeztek arra, hogy a legértelmesebb és legkiválóbb egyének kerüljenek ide, akiknek küldetés volt az itt létük s akik derekasan meg is oldották a feladatukat, mert amig a mi részünkről a magyarosítás kimerült azon ténnyel, hogy a népszámlálás s egyéb statisztikai adatok kitöltésénél minden egyéin magyar ajkúnak íratott, addig az ő részükről a legfanatikusabb és legügyesebb módszerrel igyekeztek ápolni és fenntartani a román fajiságot. Hogy ez itt a magyar tengerben is lehetséges volt, azt legfőként előmozdította az a morális bátorság, amit az egyház vezetői Szabolcsvármegye volt m. kir. tanfelügyelőjétől nyertek, aki a románok kivonulásakor a legelsőnek ment Nagyszebenbe, .munkája megérdemelt gyümölcseként a külügyminiszteri államtitkárságot átvenni s munkatársaiul magához venni a nyíradonyi misszionáriusokat is. Sajnos, nagy áron tanultunk, de sokat. Mindezeknek hasznát fogjuk veinni a jövőr ben s hasznát kell venni nekünk, akik kötelességünk tudatában élünk tovább e nép között, hogy kitöröljük még az emlékét is a múltnak a lelkűkből. — Az alkalmas személyek ma erre meg vannak, a régi módszert megfordítjuk s az eredmény nem marad el. Nyiradony, 1923. január 14. Riczkó, főjegyző. Egy nyíregyházi heníessegéd szerelmi bánatában agyonlőtte magát. Nyíregyháza, január 17. Saját tudósító nk tói. Tegnapelőtt este 9 óra tájban fegyverdörrenés riasztotta meg az ' öszőlő-utca falusi csöndjét. Egy fiatal 20 éves hentessegéd dobta el magától meggondol alianni az életet azért, mert szülei nem akartak beleegyezni a házasságába. Kelemen István Öszőlő-utca 193. sz. alatt lakó hentessegéd régóta szerelmes volt H. Zs. öszőlő-utca 161. szám alatt lakó leányba, aki viszonozta a fiu szereiméi. A fiatalok gyakran voltak együtt s Kelemen István már a házasságot kezdte sürgetni, mert minél előbb szerette volna oltár elé vinni szive választottját. A házasságnak nem lett volna semmi akadálya, csak a fiu édesatyja tartotta még korainak a dolgot, különösen a katonai szolgálat szempontjából. Az óvatos apát ugyanis az aggasztotta, hogy mi lesz az asszonnyal, ha a fiút beveszik katonának és ezalatt távol kell lennie. A fiu nagyon szivére vette a dolgot, búskomor lett és az utóbbi napokban ívásnak adta magát. Már nem volt rendes állásban, hanem csak házakhoz járt sertést ölni s amit keresett, azt aznap el is itta. Tegnapelőtt este fél 7 órakor elment az ideálja lakására és ott beszélgetett a lánnyal egészen fél 9-ig. Ekkor hazafelé készülődött és búcsúzásnál megfogta a leány két kezét, megszorította és igy szólt: . — Isten vele Zsuzsika!! Ez már a pitvarban történt. Kelemen István pár fépést tett a sötétben az udvar közepe felé s a következő pillanatban eldördült kezében a revolver. A leány sikoltozva szálaidt be szüleihez, akik a szerencsétlen fiatalembert bevitték a szobába, bekötötték sebét és orvosért küldtek. Dr. Flegmáim Sándor orvos csakhamar megérkezett, de a fiu akkor már eszméletlen állapotban volt és dacára a rögtön alkalmazott orvosi segélynek, csak hamar kinszenvedett. A szerencsétlen fiatalembert ma temették el nagy részvét mellett. e2EűEB22ES Az állami tanitóképzőintézet tanári testülete üdvözli a jubiláló kir. tanfelügyelőt. A Sóstó és a Korona bériéte. j • i N* r pa -mr* További tárgyalás az ajánlattevőkkel Nyíregyháza, január 17. A Nyirvidék tudósilójától. A hétfő délutáni szakosztályi ülés foglalkozott a Sóstóvendéglőre és a Korona szállóra beérkezett ajánlatokkal. Az előbbire négy, az utóbbira mindössze egy ajámat érkezett be. A szakosztályok azt határozták, hogy a városi tanács ujabb tárgyalásokat kezdjen az ajánlattevőkkel. Végleges döntés tehát csak a jövő közgyűlésen. várható az bérletek ügyében. Az általános kereseti adó könyveléséhez :-: üzleti könyvek hitelesítve az UJSÁGBOLTBAN kaphatók. A leánygimnázium és az ipartestület házat vásárolnak a várostól. A Vadász-féle házat iskolának, a A Nyirvidék megemlékezett a nyíregyházi Ipartestületnek arról az alaposan megindokolt kérelméről, amelyet a napokban adott át egy küldöttség a polgármesternek s amely(ben azt kérik, hogy a város a Zöldség-téren lévő Bodnár-féle házat adja el az Ipartestület nek Székház céljára. Kérvényt adott be a városi képviselőtestülethez az ág. ev. leánygimnázium is, amelyben a Vadász-féle házat kéri az iskola céljaira. A két kérelemmel a hétfő délutáni szakosztályi ülés foglalkozott és elhatározta, hogy a kérelmek részletes elbírálására bizottságot küld ki. A város ugyanis mindenekelőtt az uj adóhivatalok elhelyezését akarja Bodnár-félét székháznak kérik. biztosítani. A városháza szűk s az uj adóhivatalok részére nem tud helyet biztosítani. Most meg kell állapítani, hogy a város külső épületei közül melyiklesz a legalkalmasabb az adóhivatalok elhelyezésére. Amikor ezt a kiküldött bizottság eldöntötte, végleges válasz adható a beérkezett kérelmekre, amelyek nek sorsa igy csak a jövő havi közgyűlésen dőlhet el. Jön. Diadal Mozgó ELGA Jön. A „Kék róka" főszereplőjével Tora Teje-vei. A tanfelügyelő válasza. — „A reményeknek élni kell". Nyiregyhaza, januar 16. A Nyirviuek ,, tudósítójától. Megírta a Nyirvidék, hogy Benkő András kir. tanfelügyelőt működésének harmincéves évfordulója alkalmából ragaszkodó szeretettel üdvözölte a vármegye tanitósága. Az üdvözlők sorában a helyibeír állami tanitóképző-intézet is részt vett, amelynek tanártestülete egyik utóbbi ülésén Kuzaila j Péter méltató szavaira jegyzőkönyvbe fog- j lalta a jubiláló kir. tanfelügyelő érdemeit s f üdvözletét jegyzőkönyvi kivonatban juttatta 1 hozzá. 1 Benkő András kir. tanfelügyelő aki dévai I tanfelügyel^sége idején együtt működött a 1 népnevelés terén Kuzaila Péter igazgatóval, f a dévai kir. állami tanitóképző-intézet akkor j volt tanárával, a jegyzőkönyvi üdvözlésre a j következőkben válaszolt : jj — A tanártestület határozatát örömmel vettem. — Az Igazgató ur Önagyságának erdélyi működésűnkre vonatkozó visszaemléke4 zése különösen 'értékes nekem. Egy boldogabb idő emlékeit ujitja fel, mikor sok reménnyel dolgozhattunk együttesen az egész boldog Magyarország nemzeti népneveléséért, és sok reménye csillogott fel annak, hogy összhangzásra tudjuk hozni a nemzetiségek érzelmeit a magyar nemzeti érzéssel. Reményeinkben erősen csalódtunk, de a reményeknek élni kell, hiszen (i csalódás valószínűleg mintegy közbeeső időre vonatkozhatik. Az elvetett magra az időjárás kedvezőtlen, de a talaj, mely a magot befogadta, nem pusztulhat el. Sok függ attól, hogy a történelmi nehéz időkben lesz-e bennünk kitartás, lelkes bizalom, tudunk-e a jövőért dolgozni. A tanártestületnek feladata igen nagyjelentőségű, mert a mostani is, de inkább a jövő tanítói fogják felnevelni azt a nemzedéket, amely Magyarországot ujjá fogja teremteni. Ha e nemes munkához segitő társ lehetek, igen nagy örömmel ragadom meg az alkalmat az együttes munkánál. Fogadja nagyságos Igazgató ur és a tanári testület mindenik tagja kiváló tiszteletem nyilvánítását. A kir. tanfelügyelő nemes idealizmustól áthatott válasza élénken jellemzi azt a felemelő bizakodást, mellyel ma a magyar nevelés munkásai a boldogabb jövendő alapvetését végzik. nem