Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 1-24. szám)

1923-01-17 / 12. szám

2 J^YÍRVIDÉK 1923. január 17 Munkanélkül Ínségben nyomorkodó, dolgozni szerető nők jelentkezzenek fehér- és ruhanemű varrásra. Varrásért kartont és vásznat kapnap. — ninden varrni tudó ruhát és fehérneműt szerezhet. Nyíregyháza, január 16. A Nyirvidék tudósi tójától. Megírta a Nyirvidék, hogy a városi Horthy-akció amellett, hogy a munkaképteleneket természetbeni adománnyal segíti, munkaalkalom nyújtásával segit azokon is, akik dolgozni Tudnak, családjuk megsegítéséért, dolgozni akarnak. A városi Horthy-bizottság a munkaalklalom nyújtását akként szervezte, hogy aki dolgozik, munkája fejében felső és alsóruhának vafót szerezhet magának és családjának. Most a varrni tudó asszonyokhoz intézzük felhívó szavunkat. Olyan munkás vagy tisztviseíőcsalád asszonyára gondolunk, aki mindennapi teendői mellett otthon szépen elvarrogat és ezzel megkeresi a maga vagy gyermekei részére a legszükségesebb fehérneműre való vásznat, vagy ruhára való kartont. A vászai at vagy kartont a Horthy-bizottság adja a munkára jelentkezőknek a szükséges kel fékkel együtt. Az anyagot a jelentkező hazaviszi, megvarrja és beszolgáltatja. A kész ruhaneműért megfelelő mértékben ellenértékül vásznat vagy kariont kap amiből aztán saját magának varrhat ruhanemű eket. Van pl. egy szegény asszony, aki otthon a maga tennivalója mellett még eldolgozhat naponként néhány órát. Eddig nem tudott ruhaneműhöz, fehérneműhöz jutni, mert ezek anyaga nagyon drága, nem tudja megfizetni. Most felmegy a városházára. jelentkezik felső ruha vagy fehérnemű varrásra. Kap megfelelő menvnyiségü hozzávalót, kartont vagy vásznat. Az anyag már ki van szabva, férfi és női ingeknek, gyermekingeknek, lábravalóknak, felsőruháknak, csak meg keli varrni. A kapót anyagot hazaviszi, annyit, ameny nyíre vállalkozik, otthon szépen megvarrja. A kész ruhát beszállítja a bizottságnak, ott átveszik és ő a varrás fejében vásznat vagy kartont ka]) a maga részére. Az ígv elkészült ruhákat munkaképtelen szegényeknek adják. Aki' varrást vállal, az jelentkezzék a Városházán az emeleten a 26. szobában Kardos István h. tanácsnoknál . A vármegye területén 300 gazdag ember felebbezte meg a jótékonysági adót. Indokaik jórészt elfogadhatatlanok voltak. Megtörtént, amire a jótékonyságot kettőzött mértékben sürgető nyomor idején alig számíthattunk, megtörtént, hogy a legtehetősebbek megfelebbezték a községek bizottságai által alapos mérlegelés után kivetett jótékonysági adót. A vármegyei Horthy-bizottság felebbezési albizottsága 11-én tartott ülést dr. Kállay Miklós főispán elnöklete alatt, a tagok teljes számú részvételével. A bizottság azokkal a felebbezésekkel foglalkozott, amelyek a községek bizottsága által az egyesekre megállapított jótékonysági adó ellen január 11-én a vármegyei felebbezési albizottsághoz beérkeztek. Eddig összesen háromszáz felebbezés érkezett a vármegye területéről. A bizottság a Telebbezések indokait több esetben elfogadhatatlanoknak találta és a felebbezést elutasította, sőt egyes esetekben fel is emelte a jótékonysági adót, mig voltak esetek, amelyekben törölte a bizottság. A beérkezett felebbezések érdekesen jellemző tanulságokat szolgáltattak. A kivetés ellen éppen azok foglaltak állást, akikről köztudomásu, hogy a közjótékonyságban legkevésbbé vesznek részt. Mind a hatszáz cipőtlen gyermek megkapja az ingven cipőt. Nyíregyháza, január 16. A Nyirvidék tudósítójától. A városi tanács által megindított cipőakció még e hóban teljes eredménnyel befejeződik. A városban összesen 600 olyan isko lás gyermeket írtak össze, akik ingyen cipőre szorulnak. Eddig 180 párat osztottak ki és ezzel ki is merült a gyűjtésből rendelkezésre rendelkezésre álló összeg. Már-már ugy látszik, hogy félbemarad az akció, amikor a városi tanács fokozottabb eréllyel dolgozott tovább. Rajtik Miklós alejgyző minden követ megmozditott a nagyszabású szociális mozgalom teljes sikere érdekében. A gyűjtés tovább folyt, a cipészek és csizmadiák ujabb áldozatkészséggel ajánlották fel munkaerejüket. Végre a Horthy-bizottság megtette az utolsó lépést és a hiányzó összeget a Horthyakcióra befolyt pénzből kerekítette ki. Nagy lendülettel folyt tovább a szegények ingyen cipőjének elkészítése. Megrendelték a szükséges anyagot, megkezdték a feldolgozást, ugy, hogy még ebben a hónapban elkészülnek a jó, erős téli cipők és az iskolákban feljegyzett szegénygyermekek mindegyike megkapja a tél hidegétől megóvó cipőt, amelynek látása arra tanítja, hogy a nyomor e napjaiban él a szivekben a jóság. Valódi teveszőr Szvetterok, keztyük Uri divat különlegességek. fíyiregy/iézi. Zrínyi Tlom ulca V A Leányegylet teazsurja. A vasárnapi teaestóly nagy sikere. Nviregvháza. január 16. Saját tudósítónktól. Ötödik éve már, hogy megkötötték a békét és még mindig háború dul a világon. A békekötés utáni évek még nyomasztóbbak, még elviselhetetlenebbek voltak a legteljesebb háborús éveknél, mint ha a háború felszabadított démonjai még mielőtt visszatérnek ketrecükbe, utoljára még egyszer és még kegyetlenebbül akarták volna megcibálni a szerencsétlen emberiséget. Most talán mégis, mintha pirkadna már. A szenvedélyek lecsillapodtak, a népek feleszmélnek és lassan-lassan ismét kezdik becsülni embertársaikban az embert. Serény, lázas munka folyik mindenütt, a nagy takarítás és az újjáépítés tevékeny munkája. A szeretet, amely meszsze száműzetett a háború és a háborús béke évei alatt, ismét visszaszáll a szivekbe és megkezd iáldásos munkáját Efí! flgoiidolatt vezette agilis Leányegyesületünket a békebeli, kedves és népszerű vasárnap délutáni jótékonycélu teazsurok felelevenítésével és ezt a' gondolatot pendítette meg a most vasárnapi első teazsuron dr. Walter Gézának alkalmi pro fogja is, amelyet Kovács Micike a Bessenyei Kör irodalmi matinéjáról ismert kitűnő előadó mutatott be mélv hatást keltve. A proíógnak első részét, amely a proletárdiktatúra borzalmait festi itt közöljük : E nagy időknek szemtanúi ti, Akik ma este összegyűltetek, Hogy mit fogtok mesélni unokáitoknak, Mint fehérhajú, tisztes öregek, — idézvén majd a multat, a jm« jelenét — Halljátok ime a mesét: Ide figyelj édes kicsi fiam, Igaz mesét mondok, bár szomorút, Bizonyság rá korán őszült hajam — Rossz emberek találták ki a háborút. Ezerkilencszáztizennégyet irtak, Mikor egy forró juliusi nap Az asszonyok, a leányok összesirtak S beborult az égbolton a ncip. Az utca hangos volt a katonáktól, Anyától elvitték fiát, a lánytól vőlegényét, A zöld gyümölcsöt tépték le a fáról — A drága vért oly olcsón, olcsón mérték S végig folyatták a

z egész világon Egy rettenetes, irtó pusztuláson. Szegény hazád oly ártatlan volt benne És ártatlanul annyit szenvedett, Hogyha Isten látta fenn a mennybe, Vele ejtett forró könnyeket. Mert a míg a harcmezőn « vér folyt S elhulltanak a nemzet jobbjai : Itthon örült, pusztító vihar volt — Fáj azt neked fiam elmondani — Hogy történt, az Isten a tudója, Keletnek pokla hogy került ide, — Testvér testvérnek lett gyilkol ója, Amint terjedt az ördögök hite. A lelket ölte meg tanával, A szépet, jót, a nemeset, — Egy rekedt, durva vad szavával Holttá némított ezreket. A szivet ölte meg kajánul, A szeretetnek templomát És a hitnek szentelt csarnokából Dőzsölésnek rakott palotát! A meggyalázott m

agyar égben Sirva fakadt Árpád apád — Orleánsi szűz az amerikai f Imrendezés mestermüve hétfőtől kezdve a Városi Szinház Mozgó mutatja be.