Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 1-24. szám)

1923-01-16 / 11. szám

Nyíregyháza, 1923. január 16 Kedd XLIV. évfolyam. * 11. szám Előfizetési Arak helyben és vidéken: E«y hóra 400 K. Negyedévre tlOO K. Köztisztviselőknek és tanítóknak 20% engedmény. — ' Alapította JÓBA ELEK Főszerkesztő : Dr. S. SZABÓ LÁSZLÓ. Felelős szerkesztő : VERTSE K. ANDOR. A magyar konszolidáció és a kisantant. A bukaresti és prágai hivatalos sajtóügynökségek csodálatos összjátéka magyar részről elkövetett fegyveres határincidens és határátlépés hirével szórják tele a külföldet, különösképen azt a nyilvánosságot, amelynek sajtóját az elszakított és rabbá tett magyarság verejtékes adófilléreiből pénzelik. A kisantant sajtóügynökségednek a tevékenykedése, mely nem egy, úgynevezett szenzációt adott a kulturvilágnak, odatartozik, ahhoz a SZÍVÓS és pompássan kiépített rágalom szervezethez, mely egyedül való feladatának a magyarság politikai, erkölcsi és gazdasági elrágalmazását tekinti. Magyarország a múltban ki volt szolgáltatva egy nagy hatalmi politika pompás sajtószerkezetének, amely az antant hatalmi céljait mozditotta a világháború felé. Ma a nagyantánt propagandászervei, miután Magyarország sorsa megpecsételtetett és elintéztetett, nem foglalkoznak többé ezzel a szerencsétlen országgal. Szerepét átvette a bocskoros antant, a rabló államoknak az a bűnszövetsége, mely a trianoni békét geográfiai politikai és érzelmi ellenhatások dacára fenn akarja tartani, hogy kipusztítva földjéről a magyarságot, magát bekonszolidálhassa, hatalmát örökra biztosithassa. Azok a jelenségek, amelyek napról-napra határozottabban és élesebben szöknek szemünkbe, arra vallanak, hogy a kisantant kormányai, amikor a trianoni békét aláírták, számításba vették, hogy a magyarság elkeseredése és impulzív ereje a kétségbeesés fegyveres kalandjába hajtja ezt a stratégiai határoktól pompásan megszabadított államot. Az antantpolitika lélektani, gazdasági és politikai okokat mérlegelve egyre nem számitott: arra, hogy a magyarság ezer esztendős politikai iskolázottsága és érettsége ellensúlyozni fogja azokat a törekvéseket, melyek belülről irányuló kalandokkal szeretnék megoldani a megcsonkított magyarság problémáját, melyet azonban csak egy történelmi folya mat oldhat meg. Nem számitott arra, hogy minden csábitás és minden romantika ellenére a magyarság a reálpolitika eszközeivel szervezi meg a maga belső társadalmi rendjét és politikai erejét és ezen a maradék földön sokkal tökéletesebb és teljesebb társadalmi rendet épit a magyar értékek védelmére, mint amilyen rendet és rendszert a kisantant a maga szuronyaival rá tud kényszeríteni a maga lakosságára. A kockázat és a romantika szorosan együvé tartoznak ; a magyarság, amelynek történelme kétségtelenül teli van romantikus vonásokkal, a kisantant kedvéért nem hajlandó vállalni a mult romantikáját, hogy azzai a jelen értékeit kockáztassa. Amikor ez a tény mindjobban és mind határozottabban demonstrálódott, a kisantant offenzívába lépett a magyarsággal szemben és pompásan kiépített sajtóhálózatával és a diplomáciának egyéb eszközeivel hirdeti bele a nyilvánosságba azt, amit valónak szeretne látni. Rendszeres rágalomhadjárat indult meg a magyar állam ellen, melyszerínt Felsőmagyarországot kitűnően szervezett magyar kémrendszer hálózza be, mely, a cseh államgondolatot nem engedi kifejlődni azon a földön, amelyet neki a trianoni béke juttatott. Hasonló kémhálózatról beszél a belgrádi politika és ugyanezt mondja a bukaresti kormány ezer meg ezer sajtóbérence. A cél világos : Magyarországot diszkretitálni kell, Magyarországot ugy kell odaállítani Európa rosszul tájékozott közvéleménye elé, mint amely ország örök veszedelme az európai békességnek és ellensége annak a konszolidációnak, melyet a nagyantant a maga részéről szükségesnek tart. A kisantant belátta, hogy Magyarország nem Macedónia, tehát a sajtón keresztül kell Macedóniává tenni. Az aradi határincidens, amelyről teli -szájjal beszél a kisantant minden hírszolgáltató szerve, tökéletes befejezését jelenti a rágalom hadjáratnak, amely eddig a sajtóban folyt s most a diplomácia szerveire kivánja áthangolni, miután belátta, hogy a kitartó sajtópropaganda nem elégséges arra, hogy Magyarországot elrágalmazza. A magyar közvélemény teljesen tisztában van e pompás összjátékkal, nem lepi meg a mesterséges- határincidens és nem lepi meg az azt követő diplomáciai lépés sem. E lépéseket a kormányunk a maga eszközeivel erőteljesen fogja visszaverni, a nyugati közvéleményeket pedig a tények letagadhatatlan ereje vezeti rá arra az aljas és hitvány aknamunkára, mely Magyarországból külföldi használatra Macedóniát akar csinálni, hogy ezzel megtudja okolni minden jogtiprását és minden erőszakosságát saját magyar alattvalóival szemben és megtudja okolni azokat a támadó lépéseket, mellyel nekünk most szándékozik ugrani. A magyar közvélemény egészen nyugodt ezekben a kérdésekben, mi nem voltunk Macedónia és nem leszünk soha, de viszont nem adunk fel nemzeti céljainkból semmit, s e nemzeti célok kivivására tartogatjuk és szervezzük továbbra is a magunk belső konszolidációját, társadalmi, politikai és gazdasági rendjét. Kik kaphatnak felmentést a kereseti adókönyvvezetés alól? A január 1-én életbelépett általános kereset iadó könyvvezetést tesz kötelezővé minden adófizetőre. Könyvet lcetl vezetniök a szellemi foglalkozásuaknak, orvosoknak. ügyvédeknek, mérnököknek, de ugyanúgy a fizikai foglalkozásoknak, iparosoknak és kereskedőknek is. .'Mivel az általános forgalmi adóval kapcsolatos j könyvvezetés mellett ezzel a rendelkezés- | set ujabb alkalmatlanság származik az adófizetőkre, illetékes helyen kérdést intéztünk aziránt, hogy kik és miképpen kap hatnak felmentést az általános kereseti adónál kötelező könyvvezetés alól. Kérdésünkre az alábbi választ kaptuk: — A törvény végrehajtási utasítása kimerítően intézkedik a könyvvezetésről. Az utasítás szerint január 1-től az Szerkesztőség és kiadóhivatal: SZÉCHENYI-UT 9. SZÁM. Telefon szám 139. Postacheque 29550. Kéziratokat nem adunk vissza. adófizetők már kötelesek könyvet vezetni, mert az adófizetés kötelezettsége január 1-én beállt. Az adóösszeg beszedésénél a saját alkalmazottaival szemben jó példával. jár elől az állam, az állampénztár már most levonja a köztisztviselőktől az általános kereseti adót. >. — A pénzügyigazgatóság mégis adhat olyan felmentést a könyvvezetés kötelezettsége alól. A felmentésre igényt tarthalnak a segéd nélkül dolgozó 'kisiparosok, azok a kiskereskedők, akiknek nincs üzlethelyiségük, olyan iparosok, üzemeké, amelyek természetük miatt nem foglalkozhatnak könyvvezetéssel, ilyenek például a mészárosok. Természetszerűleg felmentik a könyvvezetés alól azokat az adófizetőket, akik nem tudnak írni és olvasni. Felmentheti a pénzügyigazgatóság a kötelező könyvvezetés alól azokat a nagyobb vállalatokat is, ahol feltétlenül megbízható, pontos és kifogástalan üzleti könyvelés van. — A könyvvezetés alól azonban önmagukat a felsorolt jogosultak sem menthetik feí. Mindenkinek külön kérvénnyel kell fordulnia a pénzügyigazgatósághoz, amelyben a felmentés iránt folyamodik a könyvvezetés alól. A kérvényeket már most be (ehet nyújtani s már eddig is érkeztek ilyen irányú kérelmek a pénzügyigazgatósághoz. A felmentést a pénzügyigazgatósághoz indokolt esetben rövid idő alatt feltétlenül megadja. A kereseti adó. A Nyirvidék az uj kereseti adó életbeléptetéséről szóló miniszteri utasilás alapján két folytatásban már közölte az Uj adó legtöbb tudnivalóját, ezúttal a még hátralevő általános érdekű fejezeteket közöljük azz alábbiakban: A munkaadó vonja le az az alkalmazzon adóját A rendelet szerint a szzolgálati és munkabérviszonybőt származó jövedelem után járó kereseti adót szavatosság mellett a munkaadó vonja le az alkalmazott illetményéből, illetve munkabéréből. A levonás mindenkor az illetmény kifizetésekor történik. Mindlen munkaadó köteles ezt a levont adót a levonás napját követő hónapnak 15-ik napjáig a városi — községi'adópénztárba befizetni és egyben az előirt forma szerint illetményjegyzéknek, (amely 1G oldalból áll) két példányát ugyanott beszolgáltatni. A végrehajtási rendelet 64 szakasza szerint a szolgálali és munkabérű leim ények után járó kereseti adót a munkaadók minden előzetes kivetés nélkül kötelesek az alkalmazott illetményéből levonni és kifizetni. Az alkalmazottak és munkások kereseti adóját tehát első izben 1923. évi február 15-ig kell befizetni. A munkaadók inuíasz. lásának bünleése A rendelet szerint a munkaadókat enyhébb esetekben 5000 koronáig terjedhető bírsággal, illetve a késedelmes adóAi*a 20 korona.