Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 1-24. szám)

1923-01-04 / 2. szám

2 JStYÍRYIDÉK 1923 január 4 A Szabolcs Törzs disztáborozása. Nyíregyháza, január 3. A Nyirvidék tudósítójától. Százhúsz magyar diák gyűlt össze pén teken este a tűzoltó laktanya nagytermében. Százhúsz szabolcsi egyetemi hallgató, hogy egy törzstáborozás keretében tegyenek tanúságot törhetetlen magyarságukról., régi virtusokról és nem utolsó sorban szabolcsi jókedvükről. A táborozáson résztvettek a Szabolcs Törzs nagyurai közül dr. Kállay Miklós Szabolcs és Ungvármegyék főispánja Lip tay Jenő, dr. Szesztay Zoltán, dr. Víetórisz József és dr. Mikecz Ődön. Pontban 9 órakor Enyedy Zoltán alvezér silentiumot rendelt s Szesztay András vezér köszöntette a nagyurakat és "bajtársakat. Vezéri megnyitójában méltatta a Szabolcs Törzs egyéves fennállását és munkásságát és uj irányokra, uj célokra mutatott rá. A Törzs ifjainak hármas munkásságát rajzolta a jelenlévők lelki szemei elé; maguk között a rend és fegyelem megteremtése és fenntartása, a tanulmányok pontos és lelkiismeretes elvégzése ezzel tetterős szellemi tőke kovácsolása és a honszeretet tüzének örök ápolására izmos karok acélozása, kard, mellyel e porbasujtott hazát feltámaszthatjuk. A táborozás első programmpontja Péter Zoltán és Mikecz Tamás alvezérré avatása, kik a debreceni, illetve pallagi szabót esi ifjúságnak vezetői. A fetavatottak nevében Péter Zoltán köszöni meg a felava. tást és a szomszéd egyetemen és főiskolán tanuló szabolcsi ifjak nevében hitet tesz az ősi szabolcsi földhöz való ragaszkodásról és a Törzs eszméi mellett való törhetetlen kitartásról. Ezután a Vezérség inemes urakká avatta Barzó Endre festőművészt, Dobránszky Sándor tanárt, Korányi Gyula árvaszéki jegyzőt, dr. Kovách Győző szolgabíró, főispáni titkárt, dr. Poüiiszky Pál városi tisztviselőt és Várallyay Sándor okileveles építészmérnököt, akiknek nevében dr. Kovách Győző köszönte meg meleg, közvetlen szavakkal az avatást. Seniorokká avatta a vezér Labay Károly, Tóth László, Cseiényi Gyula, Korányi András, Zeienka István, Bányai Károly, ifj. Radványi Sándor, Petrikovics László, Pál Jenő, Mayer Béla, Nagy László, Cseh Zoltán, Országh Gábor, Jeles Endre, Beíánszky Barna, Garbai Imre, Deák Endre, Cséngeri Géza, Díetz István, Márkus István és Márkus József junior bajtársakat. A felavatott szeniorok nevében ifj. Badványi Sándor köszönte meg a felavatást és ígérte, hogy fogadalmukat nemcsak szóval, hanem te'tekkel fogják va lóra váltani. Ezután Enyedy Zoltán alvezér köszöntötte buzditólag az összes fel avatottakat s markáns szavakkal ecsetelte különösen a debreceni bajtársak feladatait, akiknek a múltjáról megfeledkezni látszó kálvinista Bómába kell beoltaniok a szabolcsi föld egészséges nemes eszméit. Ezzel a táborozás formai része be is fejeződött és kezdetét vette a fesztelen, barátságos eszmecsere. Az első pohárt a Törzs vezére, Szesztay András ürítette hatalmas tetszés mellett Magyarország kormányzója, vitéz nagybányai Horthy Miklós egészségére.— A felzúgó tapsorkán lecsendesedtével a Törzs nagyura dr. KáUay Miklós főispán emelkedett szólásra. Beszéde elején megrázó erejű párhuzamot vont a vármegye Tisza-emlékünnepélye és a törzstáborozás között. Amaz ünnepélyen alragíkus véget ért nagy férfiú emléke a veszteség fölötti csüggedés érzését vitte a lelkekbe. Ez a mai ünnepség pedig a csüggedés elleni tiltakozás!! Ugy hiszi, ez a jövő hangja, mert végig tekintve a magyarság évezredes történelmén ő is csak erre a meggyőződés re juthat. Nincs okunk csüggedni!! Ennek a nemzetnek óriási hibái mellett óriási eré nyei vannak. Legtöbb hibája a magyarságnak, amitől különösen óvja az ifjúságot, az idegenek és az idegen eszmék túlzásba vitt imádása. Ez a föld Szent István ideje , óta menedéke volt a kóbor lovagoknak. A. magyarságnak ez az évezredes liberalizmusa hozta ránk a szerbek, románok és szlávok tömegeit s bizony törvényeink sokszor több jogot adtak ezen bévándoriottaknak, mint a magyar népnek. Nem azok ellen szói, akik dolgozni jöttek ebbe az országba, hanem azok eílen, akik vezérkedni óhajtottak ide bejönni. Ez ellen az idegen-imádat ellen harcol ma a nemzet. ö ugy tátja, hogy ebben a harcban mi már igen nagy eredményeket tudunk felmutatni. Hogy eredményeket értünk el, azt a magyarság egyik nagy erényének köszön hetjük s ez az, hogy a nehéz időkben mindig akadtak kiváló emberek, társadalmi csoportok, vagy akár egy osztály, amely emberfölötti kötelességérzettel magára vállalta a munkát a többi osztályok helyett a nemzet érdekében. Sok ember és sok osztály töltötte be a történelem folyamán ezt a szerepet s ma ugy látja, hogy a régi osztályok helyett ezt a küzdelmet az a társadalmi osztály vívja, amelynek talajából ez (a »Szabolcsi Törzs« kinőtt. Az ifjú intelligenciát, a magyar ifjúságot látja a magyar jövő legbiztosabb támaszának s hiszi, hogy ez az ifjúság ezt a megváltó munkát nemcsak akarja véghez vinni, hanem tudni is fogja véghez vinni!! A főispán kitörő tetszéssel fogadott be széde után dr. Szesztay Zoltán emelkedett szólásra. Beszédét dr. Kállay Miklós beszédéhez kapcsoíja és Tisza emlékéből két ragyogó vonást akar a fiatalság szivébe vésni: az egyik tanítás, amit Tisza emléke ad, hogy ne hajszoljuk a népszerűséget s ne adjuk el lelkünk jobb meggyőződését a tömeg tapsáért, a másik nagy tanul ság s ezt különösen lelkére akarja kötni a szabolcsi ifjaknak, hogy ne igyekezzenek az árral úszni. A rókától, vagy havasi nyúltól lehet érdem, hogy környezetük színéhez alkalmazkodnak, az ember épen azért ember s nem állat, hogy maga adjon szint és tartalmat a környezetének. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után Mayer Béta szavalta el óriási hatást keltve ifj. Badványi Sándor seniornak ez alkalomra irt ódáját, amelyet lapunk más helyén hozunk. Utána dr. Vietórisz József szólalt fel az "ő lelkesítő s lelkesedést sugárzó modorával. Bizonyos abban, hogy a magyar ifjúság erős hittel készül a küzdelemre. Ezt a hitet azonban cselekedettekkel kell élővé tenni- ezeknek a cselekedeteknek a gátja az önzés és a nagyzolás. Vesse azért minden magyar ifjú ezt a két hibát ki a szivéből. Szép beszédét viharosan megtapsolták. A táborozás további során Liptay Jenő köszöntette meleg szavakkal az ifjúságot, majd a megnyilvánult közóhajnak engedve dr. Mikecz Ödön emelkedett szólásra. Külföldön szerzett impresszióihoz kapcsolja beszédét s ugy látja, hogy a népeket naggyá nem az ünnepeik teszik, hanem a hétköznapok. Azért ő nem a messze célokra akar rávilágítani, hanem a hétköznapok szürke szálait akarja beleszőni ez ünnep bíborába. Perceiug ünneplik a szónokot és viharosan megtapsolják. Végezetül lelkes pohárköszöntőt mond tak Szesztay vezér Antal Jánosra, Kuzaila Péter alvezér Lipthay Jenőre és dr. Vietórisz Józsefre, Enyedy Zoltán Kállay Miklósra és dr. Szesztay Zoltánra; ifj. Radványi Sándor Szesztay Andrásra, Kuzaila Péter alvezér Mikecz' István, dr. Klekner Károly, br. Buttler Sándor és dr. Bencs Kálmánra, mint távollevő nagyúri párt. fogókra, Szesztay vezér dr. Mikecz ödönre a legfiatalabb nagyúrra, Schmitczer Béla dr. Tóth Lászlóra, mint a Törzs törekvéseinek támogatójára és Nádosy Sándor Nagymagyarország feltámadására. A szép és lélekemelő ünnepség után a késő éjszakai órákig maradtak együtt a lelkes fiuk s mikor dr. Kállay Miklós főispán és vele a többi nagyurak éjfél után eltávoztak, messze szárnyalt utánuk az énekszó... »BaIlag már a vén diák tovább, tovább... ...így végződött a szabolcsi fiuk disz táborozása és avató ünnepélye 1922-ben. Legszebb Nappa és szarvasbőr keztyük Llpi divat küIcnlcQ esse'qek. KyipcQyltáLé. ZruffiUana ufea V Az oláhok agyonvertek egy magyar külügyminiszteri tisztviselőt. Bakkanccsal rugdosták a fejét az oláh csendőrök. A Tiszántúlon sokan ismerték Radivojevits Vilmos volt tüzér hadapródot, ki mint erdélyi menekült került előbb Debrecenbe, — majd Békéscsabára. Egy évvel ezelőtt Radivoje'vits a magyar külügyminisztérium tisztviselője lett, hol nyelvtudása r£vén (öt nyelvet birt) hasznos szolgálatokat teljesített. Legutóbb szabadságot kért és kapott Radivojevits, ki a szabadságidőt édesanyjánál Temesvárott akarta eltölteni. Hazautaztában az oláh csendőrök Aradon elfogták, azzal a hazug ürüggyel, hogy közveszélyes őrült, behurcolták az elmegyógy intézetbe, leteperték, bakkanccsal végig ugrál tak rajta, fejét összerugdosták, majd amikor i súlyos sérüléseibe. eszméletét veszitette, véres testét felkötözték egy ablakrácsra s ott verték tovább botokkal és puskatussal. A vadállatok gyilkos kezei közül egy —• a tébolyda konyháján alkalmazott mészáros legény szabadította ki a félholtra vert szerencsétlen magyar fiut. A mészáros legény, amint megtudta,, mi történik, egymaga nyakonfogta és saját élete kockáztatásával kihajigálta a vérengző csendőröket Radivojevits Vilmos itt tényleg beleőrült szenvedéseibe s igy szállították haza hordágyon özvegy édesanyjához, majd ismét a tébolydába vitték, ahonnan most táviratilag arról értesítették édesanyját, hogy belehalt Henny Portén első filmje a szezonban szerdán és csütörtökön a Városi Szinház Mozgóban 5, 7 és 9 órakor.