Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 1-24. szám)

1923-01-13 / 9. szám

Ara 20 korona. Nyiregyháza, 1923. január 13 ' Szombat XLIV. évfolyam. * y. szám Előfizetési árak helyben és vidéken: Egy hóra 400 K. Negyedévre 1100 K. Kőrtiiztviselőknek és tanítóknak 20% engedmény. Alapította JÓBA ELEK Főszerkesztő : Dr. S. SZABÓ LÁSZLÓ. Felelős szerkesztő : VERTSE K. ANDOR. Az oláh orvosok guzsbakötve botoztatják véresre a tüdőbetegeket. Az aradi kórházat kinzókamrává EíáII a lélegzetünk annak a baromi vadságnak a hírére, amelyben a legelső oláh országos lapok egyike, a »Dimineata« az oláh kezelés alatt íevő aradi kórház jelenlegi állapotát rajzolja. A kórházi vezetőség terrorja afól megszökött néhány szegény beteg vallomása alapján a nagy oláh lap pápuák közzé illo borzalmakat derít fei az aradi kórház éietébőI. Elmondották a boldogtalan »meneküftek« többek közt, hogy az aradi kórházban 9 férgektől nyüzsgő szennyes szalmazsákokon vagy istállóba illő, pucér padlón fetrengenek az ápoltak. Orvosságot csak akkor látnak, ha az orvosok ötlet szerűen nagy ritkán bebotfanak hozzájuk. A 4-es számú teremben meztelenül jajgatnak é

s dideregnek a szerencsétlen beteg asszonyok az alom ! má szennyesedett szalmán. Es mikor két | tette a hegyi franciák kulturája. tüdőbeteg gondosabb kezelésért könyörgött, gúzsba kötözték és egy; küíön szobában orv

0s jelenlétében botozta véresre őket két ápolónak nevezett pribék. A boldogtalanokat végül is a többi kétségbeesett béteg asszony hisztériás sikoltozások közben tépte ki a hóhérok ke zéből. Azokat a beteg nőket, akik kötést, orvosságot, vagy vizet mertek kérni, vizes lepedőbe kötözve 3—4 napig is kínjára hagyták egy külön szobában. Az Isten nyomorultjai közül mái* nem egy igyekezett szabadulni ugy az emberleíeiiségnek ebből alüízes poklából, hogy éjnek éjszakáján pőrén és beiegen kiugrott az aűIakon a hideg télbe és elrejtőzött, hogy az oláh humanitás egyik legjellemzőbb' intézményének a tájékát se lássa többé. Persze, a trianoni urak most nincsenek sehol, hogy lássanak végre egy kis őseredeti, hamisítatlan »latin« kulturát!! A vád és a védőbeszéd a debreceni vallásgyalázás főtárgyalásán. Debrecenből jelentik : Az egész országmegbotránkozást keltett az a hír, hogy L. Lóránt József debreceni hírlapíró egy kabaréelőadáson gyalázó szavakkal sértette meg a hallgatóság vallásos érzületét. A közmegütközést keltő eset nyomán a kir. ügyészség vádat emelt L. Lóránt ellen, akinek pőrében kedden volt a főtárgyalás. A bíróság vallás elleni kihágásban mondotta ki bűnösnek L. Lóránt Józsefet és hat napi elzárásra ítélte. Az érdekes főtárgyalás részleteiről a következőket jelenti debreceni tudósítónk : A debreceni járásbíróság a vallás elleni kihágással vádolt L. Lóránt József ügyét január 10-ére tűzte ki. A vádlott orvosi bizonyítvánnyal igazolta, hogy beteg és arra kérte a bíróságot, hogy ügyének főtárgyalását halasszák el addig, mig egészségét visszanyeri. Hogy pedig semmi gyanú ne férkőzzék elhalasztási kérelméhez, kérte, hogy megvizsgálására küldjék ki a törvényszéki orvost Dr. Horváth Arthur tegnap meg is jelent L. Lóránt József betegágyánál és a vizsgálat eredményeképen igazolta, hogy a vádlott állapota nem engedi meg a tárgyaláson való személyes megjelenést, egyben a törvényszéki orvos kérte a bíróságot, hogy a tárgyalást tartsa meg a bíróság, mert az ügy elintézése kedvezőleg fog hatni a vádlott idegállapotára. Ilyen előzmények után került sor a főtárgyalásra. A főtárgyaláson beigazolódott a tanúvallomások során, hogy L. Lóránt József a kereskedelmi utazók estélyén konferálása köz ben a következőket mondotta : A Nép és a Szózat valahogy ugy vannak a rendtörvény javaslatokkal, mint ama gé nuai cselédlány, aki — mint Anatol Francé hires regényében megírja — igy fohászkodott Szűz Máriához: »Oh Szűz Mária, aki gyermeket szültél anélkül, hogy vétkeztél volna, engedd meg, hogy én is vétkezhessek és — sőt a vádlott emlékezetem szerint a fokozás kedvéért hozzá tette azt is, hogy élvezhessem az életet anélkül, hogy gyermeket szülnék. A Szózat és vidéke is vétkezni szeretnének anélkül, hogy más állapotba jutnának. A bizonyítási eljárás befejezése után a vádbeszédre került a sor. Gergits Károly ügyészségi elnök a vádbeszédében legelőbb is leszögezte, hogy a vádlott hírlapi nyilatkozataiból, a tanuk vallomásaiból, a rendőrségi jelentésből megállapítható, hogy a terhelt a vád tárgyává tett nyilatkozatot megtette. A vád álláspontja szerint e kijelentés nyilvánosság előtt, megbotránkoztatásra alkalmas módon a szeplőtelen fogantatás dogmáját a katholikus vallás tiszteletének tárgyát, Sziiz Máriát gyalázta meg. Mélyen járó fejtegetések kíséretében tér át a dogma megvilágítására. Valamennyi keresztény vallás szerint Jézus Krisztus Isten volt, de emberi módon született. A katholikus hit Isten anyját, minden földi gyanútól mentesiti és azt vallja, hogy Jézus Krisztus születéséhez a földi szerelem gondolata hozzá nem férkőzhetik. Isten fia megszületett anélkül, hogy a földi Szerkesztőség és kiadóhivatal: SZÉCHENYf-UT 6. SZAM. Telefon szém 139. Postacheque 28660. Kéziratokat nem adunk vissza. szerelem felérhetett volna hozzá. Ez a dogma a szeplőtelen fogantatás dogmája. Ez a dogma oly szép még a nem hivő katholikus szemével nézve is, hogy a legnagyobb szégyen bemocskolni. A legnagyobb művészeket inspirálta hallhatatlan alkotásokra. Még a cinikus Heinet is gyönyörű költemény megalkotására ihlette. A vádlott a katholikus vallás évezredes kultuszának tárgyát rántotta a fertőbe, éppen abba a fertőbe, melytől a dogma távol akarja tartani, éppen abba a gondolatkörbe vonja be, melytől a dogma távoltartja, mikor a Szűz Máriát a vétkezni kívánó cselédleányhoz hasonlítja. Világos, hogy a vádlott azt akarta a hallgatóságnak bemagyarázni, hogy amilyen ostobaság a géniuai leány kívánsága, olyan nevetséges a szeplőtelen fogantatás. — Ezzel gyalázta meg a római , katholikus vallás tiszteletének tárgyát Szűz Máriát. Kétségtelen az is, hogy előadásával botrányt keltett minden jóérzésű emberben, igy kimeríti a kihágási büntetőtörvény 51. szakaszát. A büntető igazságszolgáltatás érdekében óhajtok még egy megjegyzést tenni, folytatta az ügyészségi elnök. A bűncselekményt, melyet a terhelt elkövetett, sokkal súlyosabbnak tartom, hogy ilyen csekély büntetés, melyre mód van, kellő megtorlás lehetne. Oka az, ami oka annak is, hogy éveken át közkézen foroghatott az a könyv, melyből a terhelt idézett. Mikor a büntetőtörvénykönyvet megszerkesztették, a jómódú emberek tudatában éltünk, azt vallottuk, hogy az államalkotó pillérek, melyekhez tartozik az egyház, megingathatatlanok és nem féltettünk ilyen kis piszkálódásoktól. Most azonban a forradalmak rombolása után, mikor a pilléreket újra felakarja épiteni a társadalom, minden olyan kísérlet, mely rombolni akar, nagyobb súllyal veendő figyelembe és olyan eszközökkel torlandó meg,amilyenek csak rendelkezésre állanak. Indítványozza, hogy a bíróság alkalmazza a törvény teljes szigorát, a maximális büntetést rójja ki. A védőbeszéd. Dr. Jakabovits József védő tartja meg ezután a védőbeszédet. Védence számára felmentést kér azon az alapon, hogy védencénél nem forgott fenin szándékosság és hiányzik a közmegbotránkoztatás ténye. Hosszasab ban foglalkozik védence múltjával. Elmondja hogy 14 éve újságíró és mindeddig nem gyűlt meg a baja a bírósággal. Aki hivatkozhatik arra — úgymond — hogy egy évtizedes közéleti szereplése tiszta, annál nem tételezhető fel a szándék, hogy bárkinek a vallását gyalázni akarta volna. Védencem — úgymond — évekig katona volt, harctéri szolgálatot teljesített. Éveken keresztül viselte azt a katonaköpenyeget, mely négy helyen van keresztül lőve. Csonka, rokkant lett a háború alatt egész testére-Ielkére nézve. 1916-ban, mikor önként jelentkezett a harctérre, repülőtámadás folytán idegzete is tönkrement. Arról, ki igyharcolt hazájáért, fel nem tételezhető, hogy vallásgyalázást akart volna elkövetni. Határozottan ízléstelenség volt, amit védence elkövetett, de szándékosság nem forog fenn. Ami a közmegbotránkoztatás kérdését illeti — úgymond — a közönség nagyrésze