Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 1-24. szám)

1923-01-11 / 7. szám

1983. január 11. jfiirarmÉK 8 Magyarország a Jugoszláviának járó külön állat­jóvátétel helyett gépeket, építési és vasutanyagot akar szállítani. Köztudomásu, hogy Magyarország Ju­goszláviának külön jóvátételfizetésre van kö­telezve, amit megállapított élőállatállomány­ban tartozik teljesíteni és amit nagyrészében teljesített is már. Azonban, hogy országunk állatállománya veszedelmesen megfogyatko­zott, viszont hangzottak el félhivatalos ju­goszláv kormányvélemények arról, hogy Jugoszlávia hajlandó volna a magyar jóvá­tételt ipari anyagokban is elfogadni, a ma­gyar kormány hozzájárulásával lépések tör­téntek Belgrádban ilyen irányú megállapo­dásokra. Jellemző az egész jóvátételi felfogásra, az alább adott belgrádi hivatalos sájtótudó­sitás, melyből kitűnik, hogy nem is kell Ju­goszláviának állatfizetség akkor, midőn Ma­gyarország viszont ezzel a legsúlyosabb köz­élelmezési helyzet elé sodródott. A jelentés, melynek nem mindem részletét erősítette meg külügyminisztériumunk, szószerint a követ­kező : — A belgrádi magyar ügyvivő jegyzéket adott át a jugoszláv külügyminisztériumnak, melyben felkéri azt, hogy közvetítsen a kor­mánynál a magyar kormány érdekében. A magyar kormány ugyanis azt kéri, hogy a jóvátétel címén szállítandó élőállatok helyett gépeket és vasúti anyagot adhasson. A ma­gyar kormány azzal indokolja meg kérelmét, hogy az ez évi háziállat szaporulat Magyar­országon olyan jelentéktelen, ami a^ hazai szükségletet sem tudja fedezni. A belgrádi magyar követség bízik abban, hogy a jugo­szláv kormány elfogadja ajánlatát annál is ' inkább, mivel Jugoszlávia állatállománya sza- J porodott, viszont gépekben és vasüti anyagod , ban állandó szükséglete van az országnak. A jugoszláviai jóvátételfizetés ügyében kérdést intéztünk a külügyminisztériumhoz, ahonnan a "következőkben informáltak ben­nünket : A belgrádi jelentéssel ellentétben ki kell jelentenünk, hogy a magyar kormány ré­széről hivatalos formában nem történt ez­irányban lépés. A belgrádi magyar ügyvivő nem a kormány jegyzékét közvetítette, ha ugyan közvetített ilyent, amiről nincs még ér­tesülésünk. Az azonban lehetséges, hogy a Máv. gépgyára tett kísérletet kormányhozzá­járulással Jugoszláviában, mert könnyen meg állapitható, hogy Magyarország ezekkel könnyebben fizethetne ipari anyagokban, mint tényleg megcsappant állatállományából. Megkérdezte munkatársunk a Gyáripa­rosok Országos Szövetsége igazgatóját, Fe­nyő Miksát is, aki ipari szempontból vett készségünket a jugoszláv jóvátétel megfizet­hetésére nézve a következők szerint látja : — A magyar közélelmezés súlyos hely­zetére tekintettel a gyáriparosok tették azt az ajánlatot a magyar kormánynak és ennek hozzájárulásával a belgrádi kormánynak, hogy fizethessen Magyarország állatjóvátétei helyett gépeket, vasúti és építési anyagokat. Ilyen felfogásban Belgrádban tényleg vannak tárgyalások folyamatban, ami azonban nem tekinthető hivatalos kormánytárgyalásnak. Az kétségtelenül bizonyos, hogy ipari exportra teljesen fel vagyunk készülve és igy reánk is, Jugoszláviára is előny volna, ha a belgrádi kormány Párisban megkapná az engedélyt arra, hogy Magyarországtól ipari jóvátételt fogadhasson el. Megszállott területen raboltak és rablott pénzt Nyíregyházán elmulatták. Meghiusult egy kisvárdai kereskedő kirablása. — Amikor a cigányprímás elsikkasztja a 10.000 koronás borravalót. Nyíregyháza, január 10. Saját tudósi- j mert e'gyénekkel. Egy ilyen mulatozás alkat í mával egy helybeli jóhirnevü cigányprímás is tónktól. A napokban két feltűnően költekező férfit fogott el a nyíregyházi államrendőrség. A két férfi, névszerint Szigeti Sándor kis­hidvégi elbocsátott vasúti pályafelvigyázó és Viscsák György bányafalvai földmives, cseh megszállott területről szökött át Csonkama­gyarországra határátlépési igazolvány nélkül. Kihallgatásuk során bevallották, hogy az el­mulatott pénzt cseh megszállott területen ra­bolták egy Mészáros nevü társukkal együtt. Egy kishidvégi korcsmában beszélték meg a rablás tervét. Mannlicher puskával felfegy­verkezve bújtak el a Roszos faluhoz vezető ut mentén. Három zsidó kereskedőt vetett ar­ra a balszerencse, akik a fegyverek láttára átadták pénztárcájukat összesen 15000 szo­kol tartalommal. A sikeren felbuzdulva egy másik alkalommal egy Racince nevű parasz­tot fosztottak ki a beregvári országúton. Ettől 5000 szokolt vettek el. A rablott pénzen meg­osztoztak. Szigeti Sándor és Viscsák György ezután átszöktek Nyíregyházára és az egyik hely­beli étteremben mulatoztak, kártyáztak kozis­bevetődött, aki az étteremben játszó banda vezetését (látva a jó palikat) átvette olyan megegyezéssel, hogy a kereset fele az övé lesz. Szigeti Sándor gavallér is volt, mint az illik egy romantikus hajlamú rablóvezér­hez és egy 10 ezer koronást adott a prímás­nak, aki azonban csak ezer koronával akart elszámolni a bandának. A turpisság kisült', s a cigányprímás ellen sikkasztás büntette cimén folyik az eljárás. A két rabló, látván, hogy a pénz vesze­delmesen fogy, mert a közben megszaporo­dott jóbarátok egyre-másra kölcsön kéreget­tek tőlük, elhatározták, hogy egy kisvárdai kereskedőt ki fognak rabolni. Evégből fegy­vert és leszerelési igazolványt is kerítettek maguknak. Közben azonban a rendőrség fi­gyelmes lett a költekező életmódot folytató egyénekre, s még mielőtt idejük lett volna a tervezett kisvárdai rablást végrehajtani, el­fogta őket. Most mindaketten a nyíregyházi ügyészség fogházában várják méltó bünte­tésüket. A vitézek mezőgazdasági szövetkezete. Január 5-én tartotta alakuló közgyűlését Budapesten a Vitézek Mezőgazdasági Szö­vetkezete. A közgyűlés előtt az alapító Vi­tézi Szék nevében vitéz Simonfalvy Tihamér törzskapitány szólalt fel és röviden vázolta azokat a körülményeket, amelyek a Vitézi Székben a szövetkezeti társulásra irányuló gondolatot megérlelték. Majd kifejtette, hogy milyen feladatok megoldására hivatott a vi­tézi rendben belül és a vitézi rend javára a szövetkezet, kijelentvén, hogy ezzel a szö­vetkezeti alakulással a vitézek gazdasági te­rén is el kívánják foglalni az' őket megillető helyüket. Vitéz Simonfalvy előadásának be­fejezése után felkérte a jelenlevő vitéz Al­brecht királyi herceget a diszelnöki szók el­foglalására. A királyi herceg a diszelnöki szék elfoglalása után néhány meleg szóval felkérte a jelenlevő Horthy István nyugalma­zott tábornokot az elnöki szék elfoglalására. Vitéz Horthy István elnök rövid beszédben megvilágította a szövetkezeti gondolat je­leritőségét és köszönetet mondott mindazok­nak, akik a Vitézi Széket a szövetkezet meg­alapításában támogatták. Az alapszabályok elfogadása után a közgyűlés tudomásul vette, hogy a vitézi szék az igazgatóságba a követ­kező tagokat nevezte ki : Szövetkezeti disz­elnökök vitéz József és vitéz Albrecht királyi hercegek, a szövetkezet és egyben az igazga­tóság elnöke : nagybányai vitéz Horthy Ist­ván nyug. lovassági tábornok. Mint a vitézi szék képviselői résztvesznek az igazgatóság­ban Simonfalvy Tihamér és Bánó Kálmán törzskapitányok, a pénzügyminiszter képvi­seletében Rauscher Aurél dr. miniszteri osz­tálytanácsos. Résztvesznek még az igazgató­ságban vitéz Balogh Gábor dr. vitéz Barcza Imre, dr. Boboly György, vitéz Galócsy Zsig­mond, vitéz Rácz Jenő, vitéz Szentkirályi Gyula, vitéz Sztankovánszky Pál, vitéz Te­leky Béla gróf, Földváry Elemér, vitéz Csá­szár Elek, vitéz Horváth Mihály, Horánszky Dezső dr. Almássy Elemér, Delatiny Braun Géza, Mikó Gábor dr., Kovács János dr., Csa­nády Aurél, Hefty Richárd és Wunscher Fri­gyes dr. Felügyelő-bizottsági tagokul a közgyű­lés a következőket választotta meg : Vitéz Sréter István, vitéz Balassa Béla, vitéz Igmándihegyessy Géza, dr. Baross Gábor, dr. Börcsök Andor, Sávoly János és gróf Weckhein Dénes. A közgyűlés az alapító vitézi széknek a felmentvényt megadta, mire a nagygyűlés berekesztetett. Közgyűlés után az uj igazga­tóság tartotta meg alakuló ülését. Mint értesülünk a Vitézek Mezőgazda­sági Szövetkezete megalakulása után is vál­tozatlan erővel folyik a részvénygyüjtés, amely iránt az érdekeltek körében örvende­tes érdeklődés mutatkozik. Eddig körülbelül 20 millió korona névértékű jegyzés történt. Fazekas Mihály szatirí- / n rl n c Mnfvi kus verses elbeszélése a LUUUÖ MUl/l a hét végén a Városi Szinház Mozgóban. — GyermekOlvaiLan érkezeti R* UJsáfl­boltba. Petrovich Szvetiszláv a Diadal Mozgóban. Jan. 10, 11, szerda, csütörtök Apolló Szerda és csütörtök 7 és 9 órakor szenzációs amerikai kettős műsor Éjjel 12 órakor kalandorjáték 5 felvonásban. — Egy flu, meg egy lány gyönyörű amérikai életkép 5 Wr. Legközelebb Max Linder éa Chaplin. Ludas Matyi a Városi Szinház Mozgónak. Hét évig szerencséje lesz ha jegyet kap a Hét évig nem lesz szerencsém Max Linder bohózathoz, — Bemutatja péntektél vasárnapig az Apolló.

Next

/
Oldalképek
Tartalom