Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 1-24. szám)

1923-01-11 / 7. szám

Ura 20 korona. Nyíregyháza, 1923. január 11. Csütörtök XLIV. évfolyam. * 7. szám. JSÍYÍKBTDBK. Előfizetési árak helyben és vidéken: Efy hóra 400 K. Negyedévre 1100 K. Köztisztviselőknek és tanítóknak 20% engedmény. Alapította JÓBA ELEK Főszerkesztő : Dr. S. SZABÓ LÁSZLÓ. Felelős szerkesztő: VERTSE K. ANDOR. Szerkesztőség és kiadóhivatal: SZÉCHENY1-UT 9. SZÁM. Telefon szám 139. Postacheque 29650. Kéziratokat nem adunk vissza. eladja, hogy az azt terhelő adósságoktól szabaduljon. Méltányos és igazán alacsony áron még az akkori viszonyok között is, megvette a székházat, a hozzá tartozott hatalmas telekkel együtt Nyíregyháza városa, hogy az akkor alapított polgári fiúiskola ott elhelyezést találjon. Kulturcélra adta el tehát Testületünk akkor házát és az eladásnál ez a cél lebegett szeme előtt, amikor elfogadta .a vár ros akkori vezetőségének amaz igéretét, hogy a Testület hivatalos helyiségének bérét, vagy ily helyiséget, rendelkezésre bocsát a Test illetnék. Az eladott székház eladási árából maradt a Testület vagyonában 30.000 korona készpénz, melynek kamatait a folyó kiadások részben való fedezésére használta fel. Kitört a világháború, ekkor a hadikölcsönjegyzések elsődénél, a Testület egész vagyonát hadikölcsönbe fektette belé, abban a szent és hazafias meggyőződésben, hogy ezzel a háborúnak hazánk javára eredményes kimeneteléhez járulhat hozzá. Talán többet nem is kell mondani. De még talán annyit, hogy ujabban hangyaszorgalommal gyűjtött a Testület. Összegyűjtött eddig mintegy 200.000 koronát, hogy hajlékhoz ujsson. A magyar korona azonban sokkal rohamosabban romlott, mint a gyűjtésből megtakarított pénzösszeg növekedett, és ma ugy áll a helyzet, hogy minden törekvés mellett is, nem képes a Testület annyit összegyűjteni, hogy magának székházat állítson. Nyíregyháza városának a régi testületi ház és telek ma sok-sok millió értéket képvisel, míg az Ipartestület hadikölcsön kötvévényeibe elhelyezett vagyona a minimumra zsugorodott össze. Hogy a városnak átadott vagyon értéke nőtt, nem a város lakosságárnak érdeme, de hogy az Ipartestület vagyona semmivé vált, minden más célok szolgálatába bocsátása révén, nem a Testület büne. Mi jót, szépet, nemeset akartunk. Hogy hadikölcsönt jegyeztünk, hazafias szivünk sugallatát követtük. Hittünk a magyar ügy igazában, bíztunk az igazság győzelmében ! Távol álljon tőlünk a gondolat, hogy akkor nem hadikölcsönbe fektette volna a Testület minden vagyonát, hanem házat, sőt házakat vett volna, — hol állana ma ? De ilyenre nem gondolunk. Ma is azt valljuk, hogy hazánk épségének visszaszerzésére minden vagyonunkat odaadnánk. Ennél szetebb célt nem látunk. Ámde ez a reményünk ma szerte foszlott, hiszen elveszett vagyonunk ! Ma csak kérnünk lehet. Kérjük tehát azt, amit a nemes Város adhat. Ajánlja fel nekünk, és illetve adja nekünk a kért házas belsőséget és mi mindazt, amit összegyűjtöttünk erre a célra, átadjuk városunknak. Sőt hajlandók vagyunk tagjaink között tovább is gyűjteni, hogy a most meglévő vagyonunkat megkétszerezve adhassuk át szeretett Városunknak cserébe. Kérelmünk teljesítése esetén felszabadulna a Testületnek a Városháza udvarán most meglévő helyisége, amellyel a Tekintetes Kép viselőtestület a hivatali helyiségekben nyerne. Az oláhok a legrosszabbtól tartanak. A nagyváradi helyőrség parancsnoka kioktatja a lakosságot riadó esetére, Aki veszély idején ellenszegül, a helyszínen kivégzik. Egy érdekes rendelet. i\yiregynaza, janiiar iu. Egy nagyváradi lapot hozott be egyik olvasónk. Az újságban egy szenzációs rendelet van, amelyet Biharmegye prefektusa és Olteanu tábornok, helyőrségi parancsnok irt alá. A rendeletből az Erdélyt megszállva tartó oláhok nyugtalan lelkiismerete riadozik fel. A Nagyvárad c. lap 1923. január 5-i számában megjelent rendelőt a következő: A 17. Divízió parancsnoksága. A 3. számú rendelethez. A 3. számú rendefet kiegészítések épen a VI. hadtest parancsnoksága köztudomásra adja a következőket: Biadó elrendelése harangjelzéssel fog a közönség tudomására hozatni és pedig három kongatás harminc másodperc időközben a következő templomok harangja utján: Bóm. kath. székesegyház, a Barátok, a gör. kath. szeminárium (Darcu! Fadian) a gör. kel. székesegyház, a velencei róm. kath. templom, a velencei gör. keleti temiom és a Feleki-utcai ref. templom. A közönség tartozik 15 percen bélül az összes nyilvános helyeket, utcákat kiüri tem és mindenki saját lakására visszatérni. Az utcákon a közlekedés tilos és csak azon szeméfyeknek van megengedve, akik a bevonulási paranccsal az ezredhez vagy az illetékes katonai kötelékhez vonulnak be. Mindazok, akik az utcán, vagy. nyilvános hefyeken, vagy a lakásukon kivül taíáltatnak, azonnal őrizetbe lesznek véve. Valamennyi üzlet és nyilvános helyiség azonnaí lezárni tartozik. — A város összes lakosai kötelesek éjjel a riadó jelzése után házaik ablakait és a kapuk alját azonnal kivilágítani. A riadó beszüntetése hat 30 másodperc időközökben leadott harang kongatás sai. tesz jelezve. Mindazok, akik a hadsereg vagy po

1gári és katonai hatóságokkal szemben ellenséges magatartást tanúsítanak, a Iielyszines kivégeztetnek. ! Míg, mindazok, akik ezen hirdetmény rer i delkezésemek nem engedelmeskedinek, I i tesznek tartóztatva és hadbíróság elé á \ íitva a büntetésnek a kat. büntető tör vén j I könyv szerint való kiszabása végett. Oradea máre 1923. T. 4-én. A hirdetménnyel kapcsolatban Nagj váradról, még a következő hirt kaptu egy szemtan utói: A hirdetmény megjelenése nagy izga mat keltett a lakosság soraiban. Az embí rek csoportosan tárgyalták <a váratlant jött felhívást. Éppen ezekben a napokba utazott át Nagyváradon T rifu Magyaroi j szági román követ, akit az újságírók a hii detménnyei kapcsolatban interjúért ostr moltak. 1 rifu megnyugtatólag ki jelei ) tette, hogy a hirdetménynek nincs ní I gyobb jelentősége, Bománía Magyarpr; szzággal a lehető legjobb viszonyban var ) Viszont a preíekturán kijelentették, hog I az intézkedés a Nagyváradon févő idiege | állampolgárok megnyugtatására szolgál, • mert az irredenta mozgaímak izgatottságé \ keltettek. A Iiaimii és püspök diadal. Nem kevéssé izgalmat keltő voft I határszélen az, hogy Halmi és Püspök ! irányában csapatokat küldöttek az oláhot ] Nagyváradról egy ezred indult el, de más nap zeneszóval vonult haza, azzal a hir \ reí, hogy »győztek«. A lakosság megtud ta. hogy Halmiban és-Püspökiben mulat í zó magyar legények megverték a romái csendőröket, Püspökibőll pedig egyenesei kiverték őket. Ezeknek a legényeknek me; ; fékezésére kellettek a csapatok s ez vol , a fényes győzetem' . A nyíregyházi ipartestület székházának kérdése a város jóindulatával megoldható. Mivel tartozik a város az ipartestületnek ? — Most 200.000 koronája van a testületnek székház céljaira. Nyíregyháza, január 10. Ä Nyirvidék tudósítójától. A nyíregyházi Ipartestület székházának kérdése olyan positiv formában és olyan egységes megoldási tervvel vetődött felszínre, hogy most már a város képviselőtestületének jóindulatától, iparszeretettől áthatott áldozatkészségétől függ, hogy az Ipartestület székházhoz jut-e. Az Ipartestület nevében Pisszer János elnök és Berencsy István jegyző a következő kérelmet intézte a város képviselőtestületéhez : Nagysagos Polgármester Ur ! Tekintetes Képviselőtestület! A nyíregyházai Ipartestület azzal a tisztelettel telt kérelemmel járul nagyságos és tekintetes Képviselőtestület elé, kegyeskedjék a Testületnek céljaira, a Zöldség-tér és Véső-utca sarkán lévő házas belsőséget tulajdonul, az alábbi indokolással átengedni. A Nyíregyházi Ipartestületnek volt székháza, ahol hivatalos, társadalmi, és közgazdasági feladatainak eleget tudott tenni. Mostoha viszonyok arra kényszeritették a Testület akkori vezetőségét, hogy é'székházat