Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 1-24. szám)

1923-01-10 / 6. szám

Nyíregyháza, 1923. január 10 Szerda Ara 20 korona. XLIY. éyfolyam. * 6. szám. Előfizetési árak helyben és vidéken: E|y hóra 400 K. Negyedévre 110O K. Körtisztviselőknek és tanítóknak 20% engedmény. Alapította JÓBA ELEK Főszerkesztő : Dr. S. SZABÓ LÁSZLÓ. Felelős szerkesztő : VERTSE K. ANDOR. Szerkesztőség és kiadóhivatal: SZÉCHENYI-UT 9. SZAM. Telefon szám 139. Postaeheque 20666. Kéziratokat nem adunk vissza. Gróf Dessewffy Dénes temetése. Nyíregyháza, január 9. A Nyirvidék tudósitójátóL Hétfőn, január 8-án, délután helyez­ték Kiráfytelken ideiglenes nyugvóhelyére a vármegye főúri halottját, Dessewffy Dé­nes grófot. Az elhunyt gróf a királytelkL uradalmi templomban volt felravatalozva. Hétfőn délelőtt szentelték be a koporsó­ban nyugvó "holttestet s a templomban az elhunyt lelkiüdvéért gyászmise volt. A temetés délután fél 3 órakor vette kezdetét. A grófi család részéről jelen voltak gróf Dessewffy Emil, Dessevffyist ván, ifj. Dessewffy Auréí grófok, Des­sewffy ezredes, Schell Pál báró," Schell Ferenc báró, özv. báró Sennyey Pátné, gróf Sennyey Pál, gróf Pálffy László és felesége, Degenfeld Pál gróf, herceg Windischgraetz Lajosné, gróf Széchenyi­Wolkensteín Ernőné, gróf Szirmay Ottó­né, báró Vécsey Aurél, Hofer Cunó és neje, Báró Molnár Viktorné. A temetésen a Dessewffy uradalmak tisztikarán és a királytelki uradalom népének képvisele­tén kívül számosan jelentek meg a kör­nyék intelligenciája köréből. Nyíregyházáról és a vármegyéből Kál lay Miklós, Szabolcs és Ungvármegye főis­pánja, Mikecz István alispán, Virányi Sán­dor vármegyei főjegző, dr. Bencs Kálmán polgármester, Oehm Tivadar ezredes, hadosztályparancsnok, Illés Andor kír. fő­ügyész, dr. Zelenka Lajos kír. törvényszé ki elnök, Majtényi Kiss Sándor államrend­őrségi tanácsos, Báró Buttler Sándor, dr. Komjáthy Kázmér, Groman Géza, özv. Jóba Elekné, dr. Konthy Gyula, Mes­kó Etek, dr. Kovách Elek, Oíchváry Pál, Jármy Menyhért, Rappensberger Károly, Okolicsányi Lajos, Orosz György, Gencsy, Albert, Gencsy Károly, Liptay Jenő, Ivu­bassy Géza és még számosan vettek részt az elhunyt főúr végtisztességén. A temetési szertartáson Énekes János prépost kanonok celebrált nagy papi se­gédlettel, amelyben báró Vécsey Aurél a család papi tagja is részt vett. A temetés a maga fenséges egyszerűségével mély ha­tást tett a jelenvoltakra. ^ Mindenkinek könyvet kell vezetni. A kereskedők és iparosok tájékoztatása. — Mit kell tudni a kereseti adóról ? könyvet, amelybe az adózó a raktárba vett és abból kiadott anyagokat, illetve árukat árnemenkint elkülönítve időrendi sor­rendben nyilvánítja és az év végén lezárva az állományt kimutatja; 6 záróleltár kö­teles évenként készíteni. Már megemlékeztünk arról, hogy ja­nuár elsejétől uj kereseti adótörvény lép életbe. Mivel az uj törvény szakit a kere­seti adó eddig megszokott rendszerével és intézkedései- majdnem minden családi tűzhelybe benyúlnak, indokoltnak tartjuk, hogy nagy vonásokban ismertetését adjuk a kereseti adó végrehajtására vonatkozó rendeletnek. A kereskedők, iparo^ sok kereseti adója. A kereskedők, iparosok, gyógyszeré­szek, haszonbérlők, szellemi foglalkozá­súak kereseti adókivetési kulcsát a város — község — költségvetésének megállapí­tásakor évenként 5 százaléknál nem ma­gasabban állapítja meg, azonban a kiveté­si kulcs a pénzügyminiszter engedélye mel lett 10 százalékig felemelhető. Az 5 száza­lékon felüli adóemelést csak akkor lehet kérni ,ha a városi — községi — pótadó­nak 1»0 százalékos kulcsa mellett sem tudná a város — község — háztartási kiadását fedezni és a kiadások nem csök­kenthetők. Nagykereskedők és nagy­iparosok könyvvezetési? A rendelet szerint a nagyiparosok (a kik több mint 20 munkást alkalmaznak), a gyárosok, nagykereskedők és a bejegyzetf kereskedők a következő könyveket kötet­lesek vezetni: 1. pénztárkönyvet, 2. nap­lót, mely a pénztári tételek kivételével a vállalatnál előforduló összes üzleti esemé­nyeket időrendi sorrendben tartalmazza; 3. főkönyvet, 4. folyószámlakönyvet, a melyben az elszámolási viszonyban álló pénzintézetek is felveendők; 5. raktár­A kiskereskedőit könyvvezetése A be nem jegyzett kiskereskedő a kő­vetkező könyveket köteles vezetni: 1. Pénztárkönyvet, amelybe időrend, ben be kell vezetni az üzleti bevételeket és üzleti kiadásokat. Aki forgalmi adó cél­jára feljegyzéseket vezet, vagy blokkrend­szer mellett árusit és pénztárivét vagy el­lenőrző pénztárt alkalmaz az a napi ki­csínybeni árusításból befolyt bevétet ösz­szegét naponkint egy tételben vezetheti be a pénztárkönyvbe. 2. A hitelben eladott árukról nyil­vántartási könyv (strazzát.) Ebbe a könyv­be a hitelben eladott árukat időrendben kell bevezetni, még pedig a vevő nevének pontos lakcímének, az áru megnevezésé­nek, mennyiségének, egységárának és a hitelezett vételár összegének feltüntetésé­vel. A fizetés napján újólag bevezetendő az eladás ítételhez a fizetés napja és az adós által fizetet összeg, (esetleg vissza­adott áru.) 3. Árubeszerzési könyvet, amelybe a kapott számlák, árjegyzékek szerint idő­rendben be kell vezetni minden egyes áruvásárlást, mégpedig a vétel napját, a beszerzési forrást, vagyis az eladó cég megnevezését és székhelyét, a beszerzési árat. Piaci vagy utcai vásárlás esetén nem az eladót, hanem ehelyett az árat kell megnevezni, továbbá a mennyiséget és az árat bevezetni. 4. Az üzlet év végével (tehát legelőször 1923. év december hó utolsó napján!!) záró-leltárt köteles készíteni a felszerelés­nek és árkészletnek mennyiségéről és ér­tékéről. Ugyani'y könyveket kötelesek vezetni a gyógyszerészek is. Az iparosok könyvveze­tői kötelessége. Olyan iparos, aki csak a megrendelő által neki átadott anyagot dolgozza fel és maga nem ad anyagot a megrendelt mun­kához, köteles vezetni: Megrendelési könyvet, amelybe sor­' rendbe be kell vezetni a megrendelő ne­vét, pontos lakóhelyét (utca, házszám) a rendelt munka megjelölését és a kialku­dott munkadijat, a munkaszátlilás nap­ját, a munkadíj fizetésének napját és an­nak összegét. Feljegyzési könyvet: Ebbe a könyvbe sorrendbe be keli vezetni az üzleti bevé­teleket a f,zető üzletfél nevének feltünteté­sével, az üzleti kiadásokat, amelyek közé a háztartási "kiadások nem tartoznak. Olyan iparos, aki az anyagot maga adja megren­rendelt munkához, a következő könyveket köteles vezetni. Kisiparos, ha a műhelyében ott dol­gozó három segédnél több segédet nem alkalmaz, köteles vezetni: Megrendelési és feljegyzési könyvet, melynek vezetési módja azonos a fentebb leírtakkal. Anyagbeszerzési könyvet, ebbe a számlák és jegyzékek szerint a beszerzés sorrendjében az anyagvásárlásokat keli bevezetni. Nevezetesen be kell vezetni a vásárlás napját, vagyis a számla vagy jegyzék keltét, a beszerzési forrást vagyis a számlázó cég nevét és székhelyét, végül a számla összegét (a vételárat.) Ezt a könyvet az év végévei le kell zárni. Kisiparos, aki a műhelyében legalább is négy segédei alkalmaz, továbbá az, aki műhelyében négynél kevesebb segédet, vagy egy segédmunkást sem alkalmaz ugyan, de külső segédmunkással dolgoz­tat, köteles vezetni megrendelési líönyvet, feljegyzés íkönyvet és anyagnyilvántartási könyvet. Az anyagnyilvántartási könyvbe a beszerzett anj^agot időrendben be kell vezetni, mint a fentebb említett anyagbe­szerzési könyvbe. Az anyagnyilvántartási könyvbe azonban ugyancsak időrendben még az anyag felhasználásokat is be kell vezetni. Ezt a könyvet épp ugy le kell zárni, mint az anyagbeszerzési könyvek A rendelet további intézkedéseinek és tudnivalóinak ismertetését folytatjuk. Hét évig szerencséje lesz ha jegyet kap a Hét évig nem lesz szerencsém Max Linder bohózathoz. — Bemutatja péntektől vasárnapig az Apolló.

Next

/
Oldalképek
Tartalom